Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-22 / 25. szám

811 PROTESTÁNS Kiváló tisztelettel Önnek hálás tanítványai: Szó'ts Farkas, igazgató tanár. — Petri Elek az exegesis tanára. — Kovács Albert, a practica theol. tanára. — Kenessey Béla, magántanár. Az aláírók azonban tiszteletüknek még más jelét is óhajtanák az ünnepelt irányában adni, de meg alkalmat kívánnak nyújtani a hazában élő többi volt tanítványnak is a kegyelet és tisztelet kifejezésére; azért felkérik a királyhágón innen és túllévő s kétségkívül velük a jubiláló tanár iránti tiszteletben egyaránt versenyző volt tanítványait Doedesnek, hogy legutóbbi készült arcképeik egy példányát szíveskedjenek mihamarabb Budapestre Kenessey Béla reform, magántanár úrhoz avagy a reform, lelkészi hivatalhoz beküldeni, hogy azok azután egy albumba foglaltatva Doedesnek megküldessenek. Belgium klerikális küzdelmei. Belgium. Szabad egyház a szabad államban] Kedvenc gondolata, ugy szólván vezérelve volt a ig-ik század második s némileg még a harmadik negyedében is szerepelt liberális európai államférfiaknak. Hogy is ne? Hiszen ha visszagondoltak a régi időkre, a mikor a déleurópai kathol. álamokban az egyház minden lében kanál volt, vagy éppen mikor még a legfőbb hatalom, ugy a törvényhozást mint az igazságszolgáltatást sőt a kormányzást illetőleg is a kathol. papság kezében volt. Mily áldás — gondolák — ha ezentúl az állam egészen szabaddá lesz at egyháztól, ám legyen egyszersmind szabaddá az egyház is az államtól. Előttük állott több országból a protest. egyházak példaja, azok is néhol egészen szabadok voltak az illető államoktól, s ezeknek nem hogy kárukra lett volna, sőt nagy előnyükre szolgált a szabad protest. egyház. Igy történt, hogy midőn 1830-ban Belgium úgyszólván minta-alkotmányt nyert, ennek paragrafusai közé bevitetett a »Szabad állam a szabad egyházban1

-féle elv is. Feledék azonban hogy ha cum duobus faciunt idem non est idem. A protestánsokat szabad pórázra lehet ereszteni, nekik nincs idegen fejük, nincsenek hazájuk érdekéitől idegen avagy azokkal ellentétes érdekeik ; mig a katholil •cus papság egy része előtt nem önnön nemzetük országa, hanem a hierarchia birodalma áll első sorban, ez utóbbinak érdekeiéit amazét hamar készek feláldozni. S miután alkotmányos országban a többség uralkodik, ezért Belgiumban minden országgyűlési választások a'kalmával minden erejét megfeszítve dolgozik a papság, hogy a parlamentbe ne az ország valódi patriotikus érzelmű, de egyszersmind szabadszellemű s tehetséges tagjai, hanem a papság befolyása alatt álló s a papuralom érdekeit szolgálni kész egyének vá'asztassanak. S miután a 19-ik században a nagy s kivált falusi tömegek meg a nagy városok alsóbb osztályai között még mindig jelentékeny azoknak számi, kikre a bizottság s papi tekintély eszközeivel hatni lehet, másrészt a kormány kezében meg semmi fegyver sincs, melylyel a papság sokszor alkotmány ellenes izgatásainak útját állhatná: többször megtörtént már, hogy az ultramontán izgatások miatt majdnem polgárháború színhelyévé lett a különben boldog kis Belgium. Ez volt az eset többek közt 1856 ban is, a mikor csak is a közszeretetben állott agg fejedelem tekintélye vette elejét a komolyabb belharcoknak. Ugy látszik most ismét komoly harcok következnek be a liberális és klerikális pártok között. A közelebb megjelent politikai lapokban olvassuk : Belgium ismét ultramontánk ormányzat alá kerül s meleg ágya a reukcionárius ÉS ISKOLAI LAP. 812 eszmék és törekvéseknek. A megejtett választásokból ugyanis a klerikális párt került ki győztesen, még pedig túlnyomó többséggel. A valasztások eddigi eredménye szerint 85 szavazatuk lesz a kamarában, s ezzel szemben nem áll több mint 53 liberális. A liberális párt már a vidéken is súlyos vereséget szenved. IRODALOM. Újvidéken Pajevics nyomdájában megjelent : Tor-zsa und seine Ansiedlung. Aus Veranlassung des am 15. Mai 1884 abgehaltenen 100 jáhrigen jubelfestes erzáhlt u. herausgegeben von Gustav Adolf Famler, ev. Pfarrer. 8-r., 134 lap. Kilián Frigyes m. k. egyetemi könyvárusnál Budapesten megjelent : Sztárai Mihály élete és müvei. Irodalomtörténeti tanulmány. Irta Nagy Sándor, 8 r. 50 lap. Aigner Lajosnál Budapesten megjelent : A könyvnyomdászat történetének vázlata. I. rész. Irta Aigner Károly. XVI + 92. lap. Miskolcon, Éorster Rezső nyomdájában megjelent : Emléklapok a miskolci ág. hitv. ev. anyaegyház évszázados életkönyvéből. Az egyház megalakulására és száz év óta folytatott életére való kegyeletes visszaemlékezéssel összeszedte, a százados évforduló ünnepélyes alkalmára összeállította és a jubiláris százas bizottság hatáiozatából közrebocsátotta Zelenka Pál lelkész. Nagy 8-r. VIII + 356 lap; ára I frt 20 kr., a jubiláris alap javára. Egyházi beszéd elő- s utóimadsaggal. A tiszántúli ev. reformált egyházkerület előtt 1884. ápril 27. Zwingli Ulrich reformátor születésének négyszázados emlékére a főiskola imatermében tartotta Gsiky Lajos deb receni ev. ref. hittanár. A magvas és választékos nyelven irt egyházi beszéd alapigéi Esaiás 18. 3. Ti világnak minden lakói és földnek lakosai meglátjátok, mikor a hegyeken zászlóimat felemelem, és mikor az én kürtömet megfuvallom, meghaljátok ; továbbá Máté IO, 28. Ne féljetek azoktól kik a testet ölik meg, a lelket nem ölhetik meg. KÜLÖNFÉLEK. * Király ő Felsége a csizi reform, egyháznak magán pénztárából IOO ftot adományozott. * Meghivó. A heg) aljai evang. tanítóegyesület a közgyűlés által kijelölthelyen különböző okok miatt nem lévén megtartható, ennélfogva az f. évi julius 7-ilcén Mis. kolcon, az esperességi gyűlést megelőző napon tartatik meg. A megjelenendők a miskolci ev. lelkészi vagy igazgatói hivatalt ideje korán értesítsék, elszállásoltatok érdekéből megjelenésük felől. A gyűlés tárgyai közül a legfontosabbak: I. A minisztériumtól leküldött alapszabályok módosítása. 2. A nyíregyházi tanítói kör szabályainak véleményezése. 3. Néhai Sturman A. könyveinek megvétele. 4. Petrik Gy. Hajtmanszky L Gebe E. Szkokan S. tagok értekezései. 5. Gyakorlati előadás Fidler S. esetleg más tagoktól. 6 Folyó ügyek. 7. Indítványok. Ez ügyek fontossága kívánja, hogy az egylet alapító, pártoló és rendes tagjai teljes számban megjelenjenek. * Megdöbbenve olvastuk közelebb, s azt hisszük hogy velünk együtt száz ezerek azon hírt, hogy id. báró Vay Miklós koronaőr s egyházunk vezérembere Tállyán epelázban aggasztólag beteg. Egy f. hó 19-ikén kelt levelét olvasva azonban, örömmel győződtünk meg, hogy