Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-15 / 24. szám

774 emiitett lelkész ajánlatát, de mert egyelőre nincs tájékozva a remélt segély mennyiségéről, határozottan sem igent, sem nemet nem mondhat. Hogy azonban a nemes cél a jöhető kedvező körülmények között valamikép hátrányt ne szenvedjen, megbízza esperes urat, hogy ha a rákócy-i kérvény sikeréből azt látja, hogy a nyert segély a felveendő kölcsön évi kamatait s a tőkének io°/0

-tóli törlesztését bizton fedezi: a felajánlott biztosíték mellett a kölcsönt kiutalványozhassa. Ugyancsak nevezett Vári Szabó Sámuel lelkész a rákócy-i imaház — mely egyelőre lelkésztanitóság alatt tantermül is szolgálna — építéséhez kegyáldozati ívet nyitván, méltó hálaemlékül itten följegyezni: Székely Károly esperes 15 frt, Horthy István segédgondnok 30 fortot, Bárczay Gyula 15 frt, Széky Péter 15 frt, Mészáros llyés 3 frt, világi tanácsbirák ; ifj. Széky Péter képviselő I5 frt, Bódi Antal képviselő 5 frt, Illyés Bálint 2 forint, Dorogi Lajos 2 frt, Rácz Miklós 2 frt, Madarász Imre 3 frt, egyh. tanácsbirák ; Harsányi Sándor 2 frt, Szabó Gábor 2 frt, lelkészek. Ezen 101 frtnyi összeg a szolnoki takarékpénztárba lőn elhelyezve. Végül megjegyzendő, hogy a rákócy-község mint legújabb telepitvény 17 évi törlesztésre vásárolván birtokát, évi javadalma engedhetlenül a törlesztésre fordítandó. Egyházmegyénk tanácskozási szabályai és ügyrendje kellő szakértelemmel kidolgoztatván, pontonként fölolvastattak, tárgyaltattak, és végleg megállapittattak. A túrkevei ref. egyháztanács elnöksége, az egyház és belhivatalnokok között, terményfizetés megváltása tárgyában 5 évre kötött szerződést beterjesztvén, megerősíttetett, s hasonló megerősítés végett az egyházkerületre felterjesztetik. Ugyancsak a tiírlcevei ref. egyháztanács, iskolái tultomöttsége miatt az eddigieknél több tanerőre levén szüksége, a rektori állomást beszüntetni kéri, belőle egy néptanítói állomást szervez, a rektori fizetésből fennmaradt összeg pedig ismét egy uj tanitói állomásra fog fordíttatni. Jóvá hagyatott s az egyházkerületre fölterjesztetett. Ismét a túrkevei ref. egyháztanács elnöksége kérvénye, hogy t. i. az egyházi közalap bevallási ivei aláíratása s beszedési tetemes költségei az egyetemes közalapból fedeztessenek, nem teljesíttetett. Egyházmegyei közigazgatasi pénztárunk 20,000, gyámoldánké 26,000 frt körül. Contra válasz a „Pápai dolgokra." E becses lapok 21-ik számában Antal Gábor pápai főiskolai igazgató ur, hogy magát ismeretes eljárásával szemben, némileg tisztára moshassa, s ballépését valahogy igazolja, ugyancsak belemártja tollát a kíméletlenség tintájába;

s apa s tanar iránti hálátlanság bélyegét homlokomra sütve, mintegy elvetemült fiút iparkodik a nyilvánosság elé állítani. Miután még a leghitványabb féreg is védi magát megtámadója elleni s a műveltség legalsó fokán álló, az erkölcsi érzetnek paranyi szikrájával bíró egyén is, e kincsét megőrizni igyekszik, nekem a védelem, a megtámadással szemben kétszeres kötelesség. Hogy A. G. igazgató ur szavai nincsenek arányban teste súlyával, azt e következő s ez ügygyei szoros kapcsolatban levő sorok eléggé bizonyítják. Ezeket előbb azért nem közöltem, mivel a nyilvánosságra hozatalnak szükségét fennforgónak nem láttam, most azonban az ügy helyes megitélhetése végett, ezt tennem múlhatatlanul szükséges. Mint külföldi egyetemre menni akaró, először 1883-dik év junius havában B.-Füreden tartott egyházkerületi gyűléshez iutéztem kérvényt a Szalay-féle alapítványért ; ugy értesülvén a t. tanári kar egy tagjától, hogy e felett határozni a kerületi gyűlés joga. E kérvényemet a kerület, további elintézés végett, a t. tanári karhoz tette át, a mely erre egy október elején tartott gyűlésében elvető' határozatot hozott. Jó atyám erről értesülve, s több oldalról felbiztatva, megragadta a tollat, s egy kérvényt irt a tanári karhoz, ez ismeretes alapítványért. Ez nem is tévesztette el jó hatását, ez tetszett a tudós uraknak, s hogy megmutassák miszerint azon apa iránt, ki engem a pápai főiskolában 12 évig, két öcsémet pedig ugyanott 7 év óta taníttatja, tudnak nagylelkűek lenni, odaítéltek 53 frt vagyis egy félévre eső kamatot : e határozatuk különben szórói-szóra igy hangzik: ,A tanári karnak 1883. október hó 27-én tartott közgyűléséből. Olvastatott S. Gy. lelkész ur kérelme, melyben fia S. D. számára a Szalayféle alap kamatainak megszavazását kéri. Határozat, a Szalayféle alapitvány 1884. évi kamatainak első felére eső része t. Seregély Dezső urnák utalványoztatiky ha ujabb folyamodásában igazolja, hogy az 1883/4 iskolai év 2-ik felére valamely külföldi egyetemre beiratkozott.4 Tehát nem volt elég a t. tanári karnak atyám kérvénye sem, még tőlem is követelnek egy, ez ügyben már második kérvényt. Bécsben levén, e dologról én csak december vége felé értesültem, ekkor irtam azonnal a tanári karhoz, s követeltem kizárólag a kerületről áttett kérvényemre való határozatot. Ezt azonban nem kaptam meg, hanem a t. tanárikar elfordítva a dolgot, azt irta, hogy kérvényem atyáméval egy időben tárgyaltatott. — Holott ez nem ugy van. A. G. ur midőn erről tudósít, még a többek közt ezt írja: , Az 1884-ik évre járó kamat januárban válván esedékessé, ha ön az egész évet külföldön tölti, számára ez alapitvány biztosítva van.« Erre megköszönve a szives határozatot, elküldtem a tőlem is követelt kérvényt, s kértem egyszersmind a tanárikart, hogy legyen oly kegyes ez alapitvány fele részét utalványozza számomra februárban, másik felét pedig akkor, ha a lipcsei egyetemen a 2-ik félévre beiratkozom. Nagyon jól ismerem B. J. pénztárnok ur humanitását s jó indulatát, ki bizonyára, ha a tanári kar engedi, e kéresemnek nem szegült volna ellene. No de A. G. ur, e kérvényemre anélkül, hogy a tanári kar elé terjesztette volna, február 13-án ezt irja : > Azon kérelmét, hoyy a Szalay alapitvány második félévi kamata is részére megszavaztassék, még nem terjesztettem a tanári kar elé, a mennyiben tudom, hogy ez ügyben nem fog a tanárikar előlegesen, hanem csakis május hóban intézkedni.4 Gondolva, hogy e kérvényem A. G. ur lomtárában elkeveredett, ezért irtam ápril hóban ismét egy újabbat. Az erre hozott tanári határozat, valamint A. G. ur sorai is e lapok 20-ik számából ismeretesek. És most ily előzmények után könnyű A. G. ur e sorainak: t

A második félévi kamatot is talán kiszolgáltatja B. ,J. ur édes atyja kértére4

valódi értelmét kitalálni. Könnyű A. G. ur gondolatvilágában behatolni, ki most már látva, hogy a legferdébb uton sem kívánhatja, hogy apa és fiu, a tanári kar előtt ismét mint kérvényező jelenjen meg, de mégis, hogy megmutassa, miszerint sokkal csekélyebb vagyok, minthogy egyedüli kértemre valamit adnának, odacsapja a jóindulat leplébe burkolt, de a gőg forrásából eredő soraiban, hogy a 2-ik félévi 52