Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-01 / 22. szám

631 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 632 szellemi és anyagi gyarapodást, előhaladást egyházme­gyénkben, addig másrészről fájdalommal értesít a felől, hogy a domesticai alaphoz való járulást a egyházak 2/3 része határozottan megtagadta. Nem a mi népünk akarat- és áldozat-készségének hiánya a baj kútforrása, hanem egyes roszakaratu felbujtók, politikai kortesek tit­kos és nyilvánvaló munkája, kik a nép között széjjel járván, azt a nemfizetésre csábítják, badarnál badarabb dolgokat hitetvéri el annak célja és rendeltetése felől. Majd e fontos ügy tárgysorozatba vétetni rendeltetvén, a re­nitens egyházak további vonakodására nézve erélyes és célszerű intézkedések tétettek, s bizton remélhető en­nél fogva hogy a kívánt eredmény a kitűzött záros ha­táridőre elérve lesz. Hitfelekezeti sérelem fájdalom ez évben is jelente­tett. A garéi plébános ugyanis egy 18 évet még be nem töltött ref. vallású nőt a róm. kath. egyház kebelébe át­vett. Annál szembeötlőbb sőt botrányos a plébános ezen eljárása, mert ezt tette a nélkül, hogy az emiitett nő, ille­tékes lelkészénél csak egyszer is jelentkezett volna; csak miután átvétetett, azután küldetett volt lelkészéhez, hogy a fekete némileg fehérre mosassék. Honnan vette tehát illető a jelentkezésekről szóló bizonyítványokat, azt még eddig titok fátyola fedi. Végre a felmutatott fény és árny mellett, a kegyelet il­letett hangján ad kifejezést esperes ur azon nagy vesz­teség fölötti fájdalomnak, mely a mult évben egész ma­gyar Sionunkat, legközelebb pedig e mi egyházkerü­letünket érte. ^Elesett a mi fejünknek koronája, úgymond siralomra fordult a mi örömünk1 1 . ,Porba omlott a ha­talmas alak. Eltűnt közülünk az égi dicső hazába az a magas szellem, ki nemcsak egy azelőtt nyomor közt ten­gődő egyházat emelt fel az ország szivében a virágzás legmagasabb fokara, s nemcsak a mi egyházkerületünk­nek, hanem az egyetemes magyaihoni prot. egyháznak is öröme, büszkesége és dicsősége volt. Kinek alkotó lánglelke s hatalmas tettereje szinte csudával határosan alkotott nagy műveket, csaknem a semmiből. Kinek ne­mes szivjósága felkarolta az elesettet, jobb útra vezette a tévelygőket, jósága, pártfogása oly sokakat mentett meg a balsorstól s védett meg az elzülléstől*. Gy ülésünk minden tagja érezte a lesújtó fájdalmat, mely esperes úr idézett szavaiban oly meghatóan nyilvánult, s mig egy­részről borongó gondolatink, érzelmeink elszalltak a fe­lejthetetlen főpásztor sírjához, másrészről annak gyászoló özvegyéhez részvétirat küldése határoztatott. Apróbb és jelentéktelenebb ügyek elintézése után, lelkészjelölő bizottságba Bajó Károly, Dányi Gábor, Ráski Mihály rendes, Czúcz Lajos, Fábián Mihály, Faze­kas Sándor póttagokká; ugyancsak a számvizsgáló bi­zottságba Hoffer Károly, Danyi Gábor, Morvái Ferenc, Fejes Sándor, Fábián Mihály rendes, Ambrus József és Szabó József póttagokká megválasztattak. Egyházkerületi képviselők lettek : gr. Teleky Gyula és Morvái Ferenc. Következett a számvevő biz, jelentése, mely minden vita nélkül egyszerűen tudomásul vétetett. A tanügyi bizottság jelentése alapján, több egy­ház tantermének egy ev alatti celszerü átalakítására ille­tőleg újra építésére s tanszerek beszerzésére szigorúan köteleztetett. Több kisebb nagyobb fontosságú indítvány is té» tetett le a gyűlés asztalára, melyek közül egyik legfi­gyelemre méltóbb a tanitók minősítésére vonatkozó. Hogy menynyire kívánatos ennek életbeléptetése, arról a mi gyűlésünk győződhetett meg legjobban. Ugyanis : egy­házmegyénk egyik legjövedelmezőbb tanitói állomása jött üresedésbe. Pályázott vagy 16 tanitó, kik közt vol­tak jeles és kitűnő oklevéllel biró tanitók és a kik közül többen a gyakorlati tanítás terén is kiváló sikerrel mű­ködnek. Megkezdi az illető egyház a Icongatást, s ko­rántsem a bizonyítványokat és gyakorlati tanítást akarja venni mérvadóul a választásnál, hanem a tanitói hivatá­son kivül eső templomi szónoklatot, melyet aztán az illetők közül egy ugyancsak elharsogtatott. A győzelem sikere ennek lett biztosítva, holott a többi közt — a tanítót illetőleg — körülbelül ez volt a leggyöngébb. Hasztalan lett figyelmeztetve az illető egyház nagy té­vedésére; minden jóakaratú figyelmeztetés sikertelen ma­radt, sőt anynyira ment a dolog, hogy az egyik értel­mes és józan gondolkozású gondnok pajtáját felgyújtot­ták, mert ő a nép kevésbé értelmes részének e kedven­cét tanítójuknak sehogy sem akarta. Utoljára is egy volt a szerencse t. i. a presbyterium többségének sikerült oda vinni a dolgot, hogy a választási jog, az egyházme­gyei közgyűlésre lett átruházva, s a közgyűlés minden személyes érdektől menten, az illető egyház tanitói ál­lomását, egy elméletileg és gyakorlatilag jeles tanítóval még e gyűlés folyamán be is töltötte. A lelkészi fizetéseket felszámító bizottság munká­lata, némi módosítással elfogadtatott. A lelkészi és tanitói alapok kezelésére mult évben hozott azon rendszabály, hogy azokat az egyházak pres­byteriumai kezeljék, mint zsinati törvényen alapuló intéz­kedés, egy benyújtott folyamodvány ellenében, jövőre is érvényesnek mondatott ki. Az esperesi jelentés egyes pontja vétetvén tárgya­lás alá, azok között különösen méltó neheztelésünkkel találkozott Baranyamegye közigazgatási bizottságának azon eljárása, melyszerint egyházmegyénk törvényszéké­nek a zalátai tanitó ügyében hozott jogerejü Ítéletét felülbírálás végett tárgyalás alá vette. Ezen tény mint illetéktelen beavatkozas által ejtett sérelem, sajnálattal vétetett tudomásul, s miután ezen ügyben már ft. h. püspök ur által a magas minisztériumhoz felterjesztés tétetett, ennek eredménye beváratní határoztatott. Alig töröltük le könyeinket, már ismét másik csil­lámlott fel szemeinken, a tárgyalások folyamán épen most érkezett gyászjelentésre, mely az anynyi érdemek­kel ékeskedő jelesünk, Fördős Lajos ur elhunytát tu­datja velünk. Szomorú tudomásul vétetett ez, s a bol­dogult gyászoló családjához részvétirat küldése határoz­tatott. Törvényszéki tárgyaink közt legnevezetesebb volt a zalátai tanitó ügye; ki az által hogy illetékes hatósá­gainak az engedelmességet határozottan felmondta, maga ellen amaz intézkedést provocálta, melynél fogva hiva­talától véglegesen megfosztatott. Sajnalattal emlékeztünk meg erről; de hát utoljára is illető tanitó önmaga volt szerencsétlenségének kovácsa. Saját egyházi hatóságainak jogos és kötelességszerű intézkedéseit nemcsak, hogy semmibe sem vette, de sőt azokat más illetéktelen ható­ságok előtt prostituálni igyekezett. Senki más, ő maga fe­szitette a húrt az elszakadásig. Majd a tárgyalások május 8-án délre véget értek," a kevés számra leapadt gyűlési tagok egymástól szívélyes búcsút vévén, családi tűzhelyeikhez hazatértek. y. Az erdélyi magyar evangélikusok tiltakozása. v. Az apácai ág. h. ev. egyháztaháCs f. évi május 4-én egyhangúlag a következő határozatot hozta a kiska­pusi ügyben;

Next

/
Thumbnails
Contents