Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-01 / 22. szám

357 Ez az a mi különös zamatot ad ez ünnepélynek ; e ma leleplezett emlékoszlop nem a számitó észnek, ez a hála érzetétől túláradt szívnek spontán alkotása. Igaz hogy a mit itt a sziv első felgerjedésében tett, azt az ész utólag higgadt megfontolás után is helyben hagyja, mert hiszen kinek van inkább érdekében, mint éppen az ország ezen vidékének csüggeni a magyar királyon, tüntetni a magyar király mellett, kinek atyai szive, midőn eljött ismét Szegedre, hogy a romjaiból feltámadt városban gy önyörködjék, nem érte be azzal, hogy a várost megnézze, de kiszállott ide is a tanyák közé, hogy saját fészkében lássa a íöldmives magyar népet, melyet foglalkozása rendesen távol tart a nagy várostól és elmondhatom, hogy öröme volt e népben. Azon szívélyes lelkesedés, azon önérzetes hódolat, melylyel itt találkozott, csak megerősítették a magyar nemzet hűségébe szeretetébe és okosságába helyezett bizalmát. Én e poharat ezen népnek, a szegedi tanyai polgárságnak egészségére ürítem. Adjon az ég nekik erőt egészséget, honpolgári kötelességeik teljesítésébe kellő belátást ép tapintatot, hogy minden építésükkel minden tettükkel ujabb és ujabb bizonyitékát adják annak, hogy a magyar király róluk formált Ítéletében, bennük helyezett bizalmában nem csalódott, rájok gondolok, őket értem most, midőn felfohászkodom a koszorús költővel: Isten áldd meg a magyart jó kedvvel bőséggel, — nyújts feléje védő kart — ha küzd ellenséggel, — hozz rá vig esztendőt ; — megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt. Éljen a tanyai derék polgárság! Később Szász Károly emelt szót. Ily ünnepélyt — úgymond — csak Magyarországon, a magyar alföldön lehet látni. A pusztán, hol a munkásnép munkája után lát, ritkán van ily örömnap. A mai ünnepnek alig van párja. Egyik felekezet istentiszteletén a másik felekezet tagjai, — a mai misén öt protestáns pap vett részt az ájtatosságban és egy fiatal pap mondott hazaszeretettől lángoló szónoklatot, kinek nevét eddig nem hallá, de most nem feledi el soha. — Erre Német püspök válaszolt. O a felekezetek testvéri egyetértését a magyar nemzet jellemében, lelkületében, látja ; e nép ha jól vezettetik, megadja a hazának, a királynak és Istennek a magáét. A magyar nemzet a más ajkuaknak annyi jogot ad, a menynyit magának követel, igy a felekezetek is egymásnak a magukét. Azért az előtte szólott szava, bár pusztán mondatott, nem hangzik el a pusztában, az ige testté válik, a nép megőrzi a mai nap jelentőségét. Mi egyháziak — úgymond — nemcsak egyháziak, de lépést tartva hazafiak is vagyunk és leszünk. Élteti az itt levő protestáns püspököt és lelkészeket és az egyetértésre emeli poharát. (Elénk éljenzés.) Hát biz az ily beszédek megérdemlik a lelkes éljenzést, a nemzetünket és népünket annyira gyalázni szerető külföldiek épülést szerezhetnének maguknak az ily beszédekből. A felső-baranyai ref. egyházmegye közgyűlése. Egy régebbi szokáshoz viszatérve, gyülésünket az idén nem Siklóson, hanem a május első napjaiban még teljes csendben levő szép és kedves harkányi fürdőhelyiségben tartottuk. Itt jött Össze május 5-én az e. megye megválasztott uj tisztikara, eszmét cserélendő a tontosabb ügyek fölött; ugy a tanügyibizottság is itt készült el e napon tartott ülésében a közgyűlés elé terjesztendő munkálatával. Másnap 6-án vette kezdetét, a rendes közgyűlés. Mielőtt ez megnyittatott volna, a helybeli ref. templomban alkalmi istenitisztelet tartatott ; melyről visszatérve a a gyűlés helyéül kitűzött teremben d. e. 10 órakor, ismét felhangzott esperes ur Isten segedelmét kérő buzgó imája, mely után mélt. gondnok ur a gyűlésre szép számmal egybegyűlt közönséget üdvözölvén, a közgyűlést megnyitotta. Az egyházak képviselőinek igazolása után, a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyve olvastatott föl ; melyből kitűnt: 1. Egyházmegyénk közönsége eddigi szeretve tisztelt gondnokát, mélt. gr. Ráday Gedeon urat prot. puritán jelleme, egyházi ügyeink iránt eddig tanúsított meleg érdeklődése, e téren folytatott önzetlen és sikeres munkássága méltánylásául, gondnokává újból megválasztotta 2. Egyházmegyénk eddigi esperesét, a közjóért lelkesülni és munkálni tudó Kovács Antal urat, a közbizalom ismét az esperesi székbe ültette. 3. Egyházi főjegyzővé : Bajó Károly, aljegyzőkké : Fejes Sándor és Ambrus József, világi főjegyzővé : Kossá Dezső; 4. Egyházi tanácsbirákká: Czúcz Lajos, Fábián Mihály, Bajó Károly, Dányi Gábor, Bátori István és Hofier Károly; világi tanácsbirákká: gr. Teleki Gyula Galamb Gyula, Ráski Mihály, Kossá Dezső, Fazekas Sándor és Nagy Károly urak, továbbá 5. Közpénztárnokká: Hoffer Károly ur választattak meg. Ezeknek kijelentése után mélt. gondnok ur, az egyházmegye közönségének bizalmát, ugy saját mint tiszttársai nevében megköszönvén, a csaknem egészen régiekből alakult tisztikar, a további hűséges szolgálatra — 3 t. bíró kivételével — magát ünnepélyes esküvel kötelezte. Következett az esperesi jelentés, mely az egyházmegye anyagi és szellemi állapotának hű képét adván, mint nevezetesebb mozzanatok hadd álljanak itt a következők. A presbyteriumoknak a zsinati törvény értelmében való újjászervezése egy egyház kivételével mindenütt megtörtént. Tőkepénze 18 egyháznak van, 22,660 frttal. Az egyházi hivatalnokok fizetésére nézve jelentetett, hogy abból némely egyházban tetemes hátralékok vannak, melyek nehezen vagy épenséggel be nem hajthatók. Szomorú jelenség ez, melynek oka egyes vidékek lakosainak rohamos elszegényedésében keresendő. Kitért tőlünk 12, áttért hozzánk 28 egyén. Törvénytelen összeállás 174 ; 63-mal kevesebb mint a mult évben. A fennebb rajzolt sötét kép mellett, kedvező képet is nyújt a jelentés, s ez, a mi népünk többségének áldozatkész buzgósága. Igy Besence 13,000 fton díszes templomot épített. Harkány orgonát csínáltatott 1075 fton. Belvárd 1,200 fton iskolatelket vásárolt. Közmunkával kerestek az egyes egyházak 9.214 frtot. Egyesek adományai közt különösen megemlítendő a vallás és közokt. miniszter úr ő nagyméltóságának azon nagybecsű figyelme, melynélfogva kebelbeli iskoláinkat 200 frt értékű taneszközben részeltetni kegyeskedett; továbbá a derék és áldozatkész Otocska Geiza rom. kath. bérlő urnák azon már több ízben tapasztalt nagylelkűsége, melynélfogva a belvárdi iskola részére mult évben is 112 frt értékű épületanyagot ajándékozott. Köszönet e helyen is a nemeslelkü adományozóknak, becses ajándékaikért. Szóval egyházak és egyesek által a vallás és nevelésügy oltára hozott áldozatok összege mintegy 35.536 frt. Egyházmegyénk népessége 30.486. született 812, meghalt 903, házasságra lépett 328 pár, confirmáltatott 434. A szellemi állapot általában kielégítő, sok helyen dicséretesnek mondható. Míg igy örömmel constatálja egyrészről a jelentés a