Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-25 / 21. szám

681 682 reformátusok száma, egy új egyházmegyét alakitaní és szervezni, vagyis: visszaállítani a zarándi egyházmegyét, melynek hiányát sajnosan érzik azok a magyar református egyházak, melyek Arad, Temes és- Krassó-Szörény vármegyék nagy területén szerte-széjjel szórva élnek, s egy részben a nagyszalontai egyházmegyéhez tartoznak. A decentralisatio üdvösebb hatású és célirányosabb az egyházak közigazgatása szempontjából. A római katholikusoknál pl. a csanádi püspöki egyházmegye 6 főesperességre és 21 alesperességre van felosztva. Aradvármegyében is van néhány a központtól távolabb eső egyház, melyekből éveken át nincs az egyházmegyei gyűlésen egy se képviselve, még jobban elmondhatjuk ezt a Temes- és Krassó-Szőrény megyei, főleg szegényebb egyházakról. Az egyházlátogatást és az egyházak bajainak gyorsabb elintézését nagyban megkönnyítené a kisebb terület és kisebb tömeg, nagyobb terület és nagyobb tömeg igazgatása és gondozása, a mellett, hogy költségesebb, fárasztóbb és késedelmesebb is, s a közügyekre hátrányos is. Bátorkodom azért a nagyméltóságú egyetemes konvent nagybecsű figyelmébe ajánlani a 14-dik egyházmegyének és pedig Arad központtal felállítását a következő okoknál fogva: 1. Történetileg igazolt, hogy a zarándi egyházmegye központja (Temesvár 1552-ben török kézre jutván) csaknem egy századon át, nevezetesen 1566—1658 ig, Borosjenő, mint esperesi székhely volt ; az Araddal egyesitett Zarándmegye (a körösbányai rész kivételével, mely Hunyadhoz csatoltatott, s mely egyébiránt nem is tartozott a zarándi egyházmegyéhez) központja immár Arad lett, mely egyházmegyei központnak is kiválóan alkalmas volna. 2. A hajdani zarándi egy' ázmegye területén ma öszszesen 24,455 magyar református lélek van, ez a szám pedig kiád egy jó középszerű népességű egyházmegyét, a menynyiben a ma létező 13 egyházmegye közt 3 olyan van, mely ezen itt kitüntetett mennyiségnél kevesebb lélekszámmal bir, nevezetesen a nagy károlyi egyházmegye 23,972 lelket számlál; a nagy bányai egyházmegyében 21,000 lélek van a máramaros-ugocsai egyházmegye csak 17,000 lélekkel bir. 3. A nagyszalontai egyházmegyéből 13 egyházközség, a mennyi tudniillik Aradvármegye területén van képezné az uj egyházmegye egy részét, melyek elszakittatván nevezett egyházmegyétől, azon csorbát nem ejtenének s elégtelenitő csonkulást teljességgel nem okoznának, sem a lélekszám apasztását, sem a közigazgatási költséget tekintve ; a nagy-szalontai egyházmegye jelenleg 67.000 lelket számlál, a kérdéses 13 anyaegyházban és hozzátartozó filiaiban összesen : 16,263 lélek van, mely összeget levonva a 67,000-ből, marad 50,737 lélek, mely mindenkor elégséges tárgyát képezheti az esperesi és egyházmegyei gondozásnak. 4. A békésbánáti egyházmegyétől elszakittatnék 7 anyaegyház és 12 leányegyház, mely utóbbiak közül 4 azonnal anyaegyházzá tétethetnék (Nagy Szredistye, Sz.-Heléna, Peél és Füzes), melyek közül három Temes-és Krassó-Szőrény vármegyék területén, egy pedig Arad vármegyében van. Az ezekben levő reformátusok összes lélekszáma 7257. A 164 ezer lelket magában foglaló s Békés, Csongrád, Csanád, Torontál, Temes, Krassó-Szőrény és 3 leányegyházat tekintve, tehát egy kis részben (Elek, Gyula Varsánd és Peél) Aradvármegyére is jelenleg kiterjedő békés-bánati egyházmegyére nézve valóságos jótétemény lenne a Temes- és Krassó-Szörény megyei egyházak átengedése más egyházmegye részéül, mert részint a lélekszám óriás volta, (mert egyetlenegy egyházmegye sem számlál ennyi lelket), részint a földrajzi terület nagysága a közigazgatást igen lassúvá, nehézkessé, a központtal érintkezést költségessé tesszi. Az elszakítandó lélekszám észre se vehető apadást ejtene csupán a mostani létszámon. 5. Korunk jelszava: a munkafelosztás és decentralisatio. Miért ne érvényesitnők ezeket az egyházi téren is, ha nyomaikban áldásosabb élet terjed és hathatósabb gondozás viruland az eddiginél s felvillanyoztatik általok az egyháziasság ? Az ágostai evangelicus atyafiak bánáti esperességében (Torontál, Temes, Krassó-Szőrény) 25,800 lélek van. Tehát majdnem annyi, mint a víszaállitandó zarándi egyházmegye népessége lenne. 6. Az újonnan alakítandó egyházmegye felállítása nemzeti szempontból is óhajtandó volna, amennyiben az idegen ajkú lakosok közt egy magyar református egyházmegye központja körüli tömörülése a magyar református lakosságnak, nyelvi, irodalmi és társadalmi tekintetben azokra is magyarosító hatást gyakorolna. Ezen újonnan szervezendő, illetőleg víszaállitandó zarándi egyházmegye a következő egyházakból állana. 1. Aradvármegye területén: Agya 1474 lélek; Arad 3062 lélek; Erdőhegy 1790 1.; Fekete-Gyarmat 1208 1. ; Gyorok 195 lélek, ide számitandók a f. évi május i-től ott megtelepítendő csángók, kik 100 családból állván, egy családra 3 lelket számitva, a gyoroki reformátusok száma mintegy 500 lelket fog tenni. (Mellékesen megjegyzem, hogy minden csángó család V, kat. hold belsőséget, 2 hold szántóföld, és I hold legelőt fog kapni, a lelkésztanitó pedig 10 azaz: tiz katastrális hold földet a kincstártól, melynek évi bérlete 200 frt, ez évi ősztől fogva a gyoroki lelkésztanítói állomás fizetése meg fogja közelíteni a 600 frtot.*) Pankota 350 lélek; Kis-Pereg 2165 1.; Boros-Sebes 261 1.; Szemlak 530 1.; Szentleány falva, 631 1.; Bél - Zerind 315 1. ; Nagy-Zennd 1707 1.; Vadász 1408 1.; ide számitandók az ugyancsak Aradmegye terülelén létező, de részben a békés bánáti egyházmegyéhez tartozó leányegyhá/ak u. m. Gyula-Varsánd 88 1.; Peél IOO 1.; Csermő 221 1.; Kis-Jenő s környéke : 200 1.; Elek 28 1.; Német-Pereg 239 1. ; Pécska, 108 1. ; Világos 40 1.; Borosjénő: 94 1.; Álgyest 8 1.; Apatelek (Mokra) 14 1.; Bokszeg 60 1.; Gurba 20 1.; Repszeg : 16 1.; Sikula : 13 1.; Silingyia (a 17-ik század elején még Selend) 10 1.; Buttyin (Bekény) 11 ].; Gurahonc 8 1.; Kujed 12 1. ; Seprős 46 1. ; Talpas 56 1. ; Dézna 12 1.; Szentanna 17 1. ; Fazekas- Varsánd 63 1. ; Zaránd 58 1. Kovaszinc : 22 lélek. Ezek Összesen 16,879 lélekszámot adnak ki. 2. Temes és Krassó-Szőrénymegyék területén anyaegyházak : Klopódia 232 lélek; Lúgos 700 1.; Rittberg 1990 1.; Bunya-Szegszárd 235 1.; Szkulia: 279 1.; Szapárifalva 800 1.; Temesvár 1932 1.; Leányegyházak: Lippa és vidéke : 145 lélek (ez a sza'ontai egyházmegyéhez tartozik) ; Nagy-Szredistye : 196 1. ; Szent-Helena 349 1. ; Kőnigsgnád 84 1. ; Kádár 52 1.; Facsét 30 1. ; Gattaja 48 1.; Denta 10 1. ; Füzes: 76 1. ; Medves 28 1. Mindezekben a lélekszám összesen: 7186-ot tesz. A felállítandó 14-ik egyházmegye székhelye, hol t. i. gyűléseit tartaná, Arad lenne, mely földrajzi fekvésénél fogva központnak kiválóan alkalmas lenne. *) A ménes-gyoroki egyház épen most vette munkába imaházának és lelkészlakának egészen újból zsindelyeztetését 200 frtot haladó kiadás erejéig, — toronyalapja van 40 frt eddig elé, melyet gyarapit időről időre, ezenkívül van jelenleg már 100 forint iskolai alapja, melyet szinte szaporít hagyományok és báljövedelmek által, ennek rendeltetése az, hogy kamatjából évenkint a szegény tannlók könyvvel és ruhával láttasanak el. R. K, 42*