Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

603 művének dicsőségében, mert egyszer, mikor figyelmez­tettem, hogy a népnek nincsen elegendő bora elutasitó­lag válaszolá : »Asszony, mi közöm veled ?" E felelet azért volt, hogy ő világműve ne nekem, hanem neki tulajdonittassék. . . S ha ti azt vélitek, hogy én megtisz­telve vagyok, ha hozzám imádkoztok: erre azt mondom, hogy épen ez nem egyéb, mint irántam való tisztelet­lenség. Senki mást nem kell tisztelni, mint egyedül csak az Istent.( < — Kétségen kivül igy szólna Maria, ha itt a földön volna. Azért azt mondom nektek, hogy sem­mivel jobban nem tisztelitek Máriát, mint ha istenfiának váltságát, melyet értünk, szegény bűnösökért tett, he­lyesen megismeritek és egyedül ő hozzá folyamodtok kegyelemért. (Vége köv.) Farkas József. BELFÖLD, A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. (Vége.) . Mindjárt az első napi ülésnek egyik legfontosabb tárgya, a máramarosszigeti ref. lyceum ügye, hosszasabb vitát idézett elő. E tanintézet ugyanis nemcsak felekezeti, hanem nemzetiségi tekintetben is felettébb fontos missiót teljesít az ország keleti szegletében; anyagi helyzete azonban most már elkerülhetetlenül követeli a javítást s igy a kormányzótanács a kormány segélyét óhajtaná tekintetbe venni. Hosszas vita után Váradi Gábor indít­ványa fogadtatott el, melynek értelmében Kulin Imre és Tóth Sámuel kiküldettek, hogy a kormány illető megbizottjaval s az iskola igazgatóságával együtt meg­kezdjék a tárgyalást a kormánynyal kötendő egyesség módozatai felöl. Ugyancsak a szigeti lyceum az iránt is megkereste az egyházkerületet, hogy az ottani kormányzó­tanács egy küldötte vétessék fel az egyházkerületi gyűlés szavazati joggal biró tagjai közé. Ez óhajtás azonban, minthogy a zsinati törvények illető szakaszával összeütközésbe jő, nem volt teljesíthető. A kerület által kiküldött vasárnapügyi bizottság beadványára egyelőre az mondatott ki, hogy egyházme­gyénként alakitlasanak meg a bizottságok, melyeknek fel­adata leend a vasárnap kellő megszentelését rendszeres működés által előmozdítani. Egy kis vihart idézett elő az illető minisztérium azon leirata, mely szerint a lelkészek a kezök közt meg­forduló hiányosan lebélyegzett okmányokat, birság terhe alatt tartoznak megleletezni. Ujabb felirat fog ez ügyben az országgyűléshez intéztétni. Nem valami jó vért csi­nált annak bejelentése sem, hogy ezentúl a ref. segély­egylet küldeményei és az ő felsége által adott kegyado­mányok sem részesülhetnek ezután a portomentesség előnyében. Iüetékegyenértéki adó, valamint a Baldácsi alapítványra kivetett átruházási illeték is kisértettek a szent tanácsteremben. Az Andrásfalván még kint maradt szegény csán­gók, lelkészök Tomka Károly ügyével kapcsolatban, itt is szóba jöttek. Az egyházkerület fel fog írni a minisz­tériumhoz a kint maradt csángó családok mielőbbeni betelepittetése érdekében. A beregi egyházmegye indítványára hajlandónak nyilatkozott az egyházkerület egy egyetemes ref. egyházi névtár öt évenként leendő kiadatására. Talán a leghosszabb s a legérdekesebb vitát a na­zarénizmus ellen követendő eljárás kérdése idézte fel. A nagy-szalontai egyházmegye ugyanis azon indítványt terjesztette be, hogy kérdeztessék meg a belügyminisz­térium, hogy az altala a mult év folyamán a pestmegyei alispánhoz a nazarénusokra és más törvényesen be nem vett vallásfelekezetekre nézve kiadott rendelet az egész országban bir-e érvénynyel, s ha igen, kéressék fel a mi­nisztérium, hogy e rendeletet ujolag bocsássa ki. Igen sokan szólottak ezen felettébb fontos ügyhöz. K. Tóth Kálmán mint prot. ember tiszteletben kí­vánja tartani a lelkiismereti szabadságot, azonban itt nem hitfelekezetről, de sociális, államellenes izgatókról van szó, kik a társadalmi rend felforgatására törekesz­nek s épen azért nem is tömörülhetnek szervezett hitfe­lekezetté Mindamellett szerinte ez az ügy : noli me tan­gere. Mert különben félő, hogy az üldözés még népsze­rűbbé teszi őket. Tudja, hogy a kérdéses belügyminiszteri rendelet az engedélylyel nem biró colporteurök ellen irányul, kik azonban könnyen tudnak magukon segíteni az angol biblia terjesztő társulat segélyével. Azért indít­ványozza, miután e fekélyt mar kiirtani nem lehet, de mégis orvosolni kell, hogy kéressék fel az angol biblia­társulat az iránt, hogy az ilyen mételyt leginkább terjesztő ügynököket ne alkalmazzon. Szél Kálmán kifejti a nagy-szalontai egyházmegye indítványának kettős célját, mely egyfelől a nazarénus eszközök megismertetése, másfelől annak, mint társadalmi bajnak feltüntetésére irányul és épen erre kívánja felhi­vatni a politikai hatóság figyelmét. Nem pártolja Tóth Kálmán indítványát, mely semmi esetre sem vezetne cél­hoz. O a belügyminiszter figyelmét kéri a nazarénismura felhivatni. Illyés Bálint szerint martyrokat nevelve a nazarénu­sok ügyének győzedelmét mozdítanák elő. Honpolgári kötelesség parancsolja, hogy ez államellenes izgatók ellen a belügyminiszter segélyével is szigorúan fellépjünk. Csat­lakozik Szél Kálmánhoz. György Endre nem tartja sikerre vezetőnek a bel­ügyminiszter figyelmének ez ügyre felhívását. Ezt odio­zusriak, feleslegesnek és célhoz nem vezetőnak jelenti ki. Pártolja Tóth Kálmán indítványát azon kibővítéssel, hogy a kerület a konvent utján forduljon az angol biblia­terjesztő társulathoz. Lukács Ödön fölemlíti, hogy ez az ügy máskor is tárgyalva volt s már akkor sem tartatott az állam elé viendőnek. Elérkezettnek látja az időt, hogy orvoslásáról gondoskodjunk; milyen p. o. a diakónus intézmény fel­állítása ; azonban — szerinte —felülről jövő beavatkozás­sal nem lehet útját vágni. Csatlakozik Tóth Kálmánhoz. Tabajdy Károly polemizál György Endrével s egyenesen csavargóknak nevezi a nazarénus apostolosko­dókat, kik ellen a belügyminiszter van hivatva fellépni és épen azért rendőri intézkedést kér. Tatár János a nazarénusokat a családi békének megháboritásával és hazaárulás bűneivel is vádolja. Csat­lakozik Szél Kálmán és Tabajdihoz. Thaly Kálmán párhuzamot von a nazarénizmus és baptizmus között és e kettőt megkülönbözteti egymástól. Különösen az anyakönyvek vezetését illetőleg emel ki­fogást a nazarénusok ellen és összefoglalja Tóth Kálmán és Szél Kálmán indítványát, mely indítványt a közgyűlés helyeslése kisérte. Nagy Dániel Tabajdit, Szabó János Thalyt pártolja, mint szintén Révész Bálint püspök is azon megtoldással, hogy az ügy a konvent közvetítésével eszközöltessék. ^ Bádog Ferencz a protestáns elv ellen valónak tartja a politikai hatósághoz folyamodni, mert az csak olajöntés lenne a tűzre. Ő egyik indítványt sem pártolja. A bap-

Next

/
Thumbnails
Contents