Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-04 / 18. szám

505 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 18. Imé voltak olyanok is, a kik megtértek. Saul = Pál. Jellemzése, működése. Iratai. (utalás a szentírásra.) 19. Pál tanítványai. Az első ker. gyülekezetek. Istenitiszteletök. 20. János Ephezusban. János jellemzése. 21. A keresztyénség elterjedése. Erkölcsi élete. 22. Későbbi berendezései. Papok. Püspökök. 23. (Nagy Leo) Nagy Gergely. 24. Hanyatlás. Pápaság. Babona. Istenitiszteleti tévedések. 25. „Alit használ keresztyénséqem® ének I, 5> 6 versei megmagyarázása, elemzés utján. 26. Azoknak begyakorlása, betanulása. 27. „Járulj hív keresztyénség« ének I, 2 versei megmagyarázása, elemzés utján. 28. Begyakorlása. Betanulása. 29. Voltak-e a kik e bajokon segíteni akartak ? Igen 1 Mindig 1 Wald Péter, de főleg Wiklef. 30. Utána Husz. Idáig nincs tankönyv, csak a tanítónál. Az az okból (»mesél*) tanit. III Osztály. (Történeti tankönyvecske.) Hetenként 2 óra, 30 óra félévenként. 2-dik félév. (Tanulók imádkoznak.) 1. Hallottátok, hogy mindig voltak, a kik a keresztyének tévedésein javitani igyekeztek. De nem sikerült nekik. Kinek sikerült? Luthernek. Ki volt Luther? Luther élete. Tettei. 2. Ennek betanítása. 3. „Erős vár a mi Istenünk'1

r versének betanítása. 4. Luther hatásának feltüntetése. 5. Melanchton. (Lutherrel viszonyban.) 6. Zwingli életrajza. 7. Zwingli hatásának feltüntetése. 8. Kálvin. 9. Kálvin hatásának feltüntetése. 10. Mire hivatkoztak azon reformátorok? A szentírásra. Mi az a szentírás? Hány részből áll? (Krisztus előtt. Krisztus, és Krisztus után ) Szent könyv. 11. Hogy osztjuk be a szentírást ? Kik irták ? Miért kell becsülnünk? Mert hitünk forrása, Krisztust, megváltónkat ismerteti. 12. „Jézus híve lettem'1

ének 1 — 3. versének magyarázó elemzése. 13. Betanítása, begyakorlása. 14. „Ifjúságom teremtője* 1 versének elemző magyarázata. 15. Betanítása, begyakorlása. 16. A hegyi beszéd magyarázása erre való vonatkozással, s az ó-s-uj testamentom közötti összefüggés feltüntetésével. *7• Ugyanaz. Máté 6. f. 18. Ugyanaz. Máté 6. f. 19. Ugyanaz. Máté 7. f. 20. Ugyanaz. Máté 7. f. 21. A konkoly és a tiszta buza. (Máté 13). 22. Elemzése, betanítása. 23. A mustármag. (Máté 13). Elemzése, betanítása. 24. A talentumról. Máté 25. v. 14- 30. 25. Elemzése, betanítása. 26. Az elveszett drachma. Luk. 15., elemzése, betanítása. 27. Ha már a reformátorok Krisztus tanait ugy tanították, mint azt az úr kivánta, s ha az evangyéliom volt az a tiszta bú/a, mustármag, és ha keresték a drachmát, volt-e hatásuk? A reformátió elterjedése. (Hazánkban is). 28. Mit tettk az ellenfelek ? A harminc éves háború. 29. Rövid története. Gusztáv Adolf személyiségének kiemelésével. 30. Utána csend, béke. A reformátio élete, fejlődése. (Vége köv.) KÖNYVISMERTETÉS. Bölcsészet Történelme tanulók egyszersmind müveit olvasók használatára. Kidolgozta T/lót JPereJtCZ a reformátusok debreceni főiskolájában bölcsészet tanára. Harmadik kötet. 440 lap. Ujlcor. Debrecen. Nyomatott a város könyvnyomdájában. 1884. Ara 2 frt 80 kr. Philosophiai irodalmunk épen bölcsésztörténeti művekben ma is oly szegény, hogy egy efféle nagyobb mű megjelenése illetőleg bevégzése feletti örömömben valami szigorú mértéket alkalmazni nem tartanám igazságosnak. A dr. Paueré s Nagy Ferencé terjedelemben e mellett elmaradnak. Az akadémia által lefordíttatott Lewes-féle bölcselettörténetet épen nem tartom szerencsének. Sőt már akkor is különösnek találtam oly — ha épen igy kell nevezni—philosophiai iskola tendentiosus művét ültetni át, mely tagadja a philosophia jogosultságát, elfogultan itél meg minden rendszert, s inkább essai-k gyűjteménye, mint történet. Másik baja, hogy a magyartalanság igen sok helyen disztelenkedik benne. De hát talán a magyar akadémiának nincs arra ideje, iiogy a fordítások nyelvtísztaságát ellenőrizze, — vagy nem is tartja azt feladatának? De e műre térve: elég szerencsés aránynak találom, hogy a Kant előtti bölcselet alig egy harmadrészét foglalja el a műnek. A bevezetés elég jól jellemzi az újkori bölcseletet, habár egy jó része azon kor egyházi s politikai változásaival foglalkozik. A két korszakot dogmatikai s kritikai névvel különbözteti meg, ami ismét állhat egyes rendszerekről, de bajosan például a skeptikusokró!. Epen ugy nehéz a legújabb kor bölcseletét kritikainak nevezni — ha csak napjainkét nem nevezzük igy, — melynek jelleme épen bizonyos dogmatismushoz vala visszatérés s elégedetlenség a kritika bölcselet negatív eredményeivel. Azonban annyit jogosan lehet állitani, hogy a jelen század bölcselete Kant hatása alatt áll. Ez nem rontja le a mű becsét, melyet annak a világos előadás kölcsönöz. Szerző szerencsésen megküzdött a német philosophiai terminológiával ugy, hogy még a Fichtéről, Schellingről, Hegelről írottakat is megfogja érteni minden középiskolát végzett tanuló. Az előadó tanárra rá lehet ismerni abból a magyarázásból s körülményeskedésből, melylyel nehezebb tárgyakról beszél. Azt is a mű tankönyvi származásának tulajdonítom, hogy csak a főbb bölcselőkkel foglalkozik bővebben, mig a másodrendűekkel röviden elbánik s egész lapon át nomenclaturát ad. Igy tankönyvnek haszonnal lehetne al kalmazni, természetesen akadémiákon s ott is a könyv terjedelmessége miatt ugy, hogy az előadó tanár kitudná belőle választani a legszükségesebbeket, a többit inkább olvasmányul adná ki. A nagy közönség — művelt olvasókat értek — kezébe is bátran merném ajánlani már csak egyszerű irályáért, s jó magyarosságaért is. Azonban az ismertetőnek már csak a szerző, még inkább a közönség érdekében szükséges netalán megrovó ítéletét elmondani. Ilyen kifogásom van a tárgyelrendezés ellen. Nincs külön választva az elméleti s gyakorlati