Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-09 / 10. szám
Huszonhetedik évfolyam, 10. sz. Budapest, 1884. március 9. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐElőfizetési dij: Hirdetések dija: , e s Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel l hasábos petit sor többszöri beiktatásáért K. 1 A D O - H 1 VATA L, : félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Eiő.izethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyeg'Uj IX. Iier. Kiiiiisjf-utca 29. II. I. em. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Teljes száraupéld-áti^rol^l^a,! mindig szolg-ál^at-dnls-^^fl A leányegyházak helyzete, A mi egyszer törvény, azt respektálni tartozunk, de ebből korántsem következik még, hogy a törvény, mert törvény, egyszersmind üdvös és célra vezető. A törvény megalkottatik az általa elérendő célhoz és a törvényhozók legjobb tudomása-, gyakorlati és elméleti uton szerzett felfogásához képest : de a végrehajtás mutatja meg mindenkor, vájjon a törvény, mint a kitűzött célhoz vezetni hivatott eszköz, jó-e vagy rossz? Szóval : mig a cél lehet szép és üdvös, addig a törvény az alkalmazásban gyakorlatiatíannak, tehát károsnak bizonyulhat. A legközelebb tartott zsinat rövidre szabott idejét annyira igénybe vette az egyházalkotmány hiányos és rozzant épületének javítgatása, az iskolaügynek a korszellem és az állami törvények kívánalmaihoz mért rendezése, hogy egy olyan tized vagy huszad rangú tárgy, mint a praeorantiák helyzetének szabatosabb körvonalozása, csak igen csekély figyelemben részesülhetett. A mi kevésben még is részesült, abban — legalább itt Baranyában — épen nincs köszönet. A máramaors-ugocsai és baranyai, a veszprémi és hajdumegyei leányegyházak egy kalap alá vonattak s most aztán megélni az ő dolguk! ? Epen e b. lapból olvastam, hogy a máramaros-ugocsai egyházmegyében a zsinati törvények kihirdetése után foganatosított tisztujitás alkalmával a 1.-egyházak is önállóan szavaztak, a mi ott lehetett uzus, de hatálya természetesen azonnal megszűnt, mihelyt az uj egyházi törvények érvényre jutottak. A baranyai filiák sohasem birtak oly széles joggyakorlattal s erre nem is vágyakoztak, sőt az anyaegyház lelkészí állomásának betöltésénél is a zsinati intézkedés jóvoltából sikerült egy kis befolyásra szert tenniök, ámde ez, tekintve a világ bármely alkotmányos légkörében ma már elfogadott azon elvet, hogy minden kötelesség megfelelő joggal jár, távolról sem elégítheti ki a leányegyházak jogosult óhajait. Ugyanis az e -megyei és e.-kerületi tisztviselők s esetleg a zsinati képviselők választásába nem csak hogy a rájuk rovott anyagi terhek arányában nem folyhatnak be, az e. m. gyűléseken magukat nem képviselhetik, de az anyaegyház szavazásainál mind e mai napig egyáltalában mellőztetnek. A legszebb egyházi jogok élvezetéből való ezen kizáratás sem nem helyes, sem nem méltányos. Lelkészválasztói jogát gyakorolhatja a leányegyház abban az arányban, a mily mértékben a a lelkész fizetéséhez járul. Ez rendén van; de hát a charitativum cimén tőle beszedett összegek nagyságához képest miért nem gyakorolhatja az őt — az anyaegyházzal egyaránt — megillető alkotmányos jogait? Hiszen az kétségtelen, hogy az alkotmányos törvények alapján álló egyház mindenik polgára egyformán élvezheti törvényes jogait, de ez sok helyen lehetetlenné van téve az által, hogy maga az egyháztagok egyeteme, az egyházközség, mint ilyen, kizáratik a jogok gyakorlatából, mert hát leányegyház, pedig meglehet, hogy az egyetemes ref. egyház költségeinek fedezésére nagyobb összeggel járul mint sok anyaegyház. Vagy bűne-e az a leány egyház akármelyik tagjának, hogy Markóczon és nem Bogdásán lakik s igy legfelebb tanítóját és presbyteriumát, de nem egyszersmind e. m. és e. ker. tisztviselőit is választja! Közelebb pl. hiába keltett fel szokatlan érdeklődést a folyamatban levő püspökválasztás, ugy annyira, hogy kisebb és nagyobb egyházainkban uton s útfélén erről beszélnek értelmesebb polgáraink: a leányegyháznak nincs oka a választás likénti eldőlésével törődnie, eldöntik azt néiKüle mások, neki elég, ha az uj törvények szerint ezután az ő kebelében is megjelenő n. t. Can. visita számára készen tartja az egyházmegyét, kerületet és a közalapot illető járulékokat. '9
