Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-09 / 36. szám

tek javára adják: mennyivel inkább kötelessége ezt tennie a mi intézetünknek, mely a legvégső eszközhöz t. i. a kényszerhez folyamodott, hogy jövedelme legyen. Ha már harapófogóval huzzuk a füvet, hogy nőjön; legalább gondoskodjunk, hogy annak gyökerei nedvet és táplálékot is kapjanak, különben hamar beállhat az idő, midőn elhervad és kivész a szorongatás alatt minden élet és tenyészet belőle. E részben alföld és felföld közt semmi különbség sincs s ezért teljes meggyőződésemmel csatlakozom azokhoz a felföldi tiszttársaimhoz, kik a közalap harmadából az egyházközségek számára kívánnak segélypénztárt létesíteni. A konventi többség s a pesti e. megye azon javaslatát, hogy az egyházmegyék és kerületek osztozzanak a központtal az évi járulékon, nem helyeslem, azért mert az egyházközségek buzgalmát az a terv semmivel sem táplálja, lévén az adózók legnagyobb része előtt, ^mint már valaki megjegyezte tractus és superintendentia igen távoleső, sőt jó részben ismeretlen fogalmak, s mert az e. kerületeknek a nélkül is volt és jövőre is lesz módjuk a segélyezés gyakorlatában, valamint az e. megyék is könnyen vehetnek fel e célra évről évre költségvetéseikbe bizonyos összeget, ha lesz az egyházaknak erre szolgáló alapjok. Csupán a lnlyi alap s az ebből gyakorlandó jótékonyság enyhítheti és igazolhatja a nép szemében az uj adó szigorát; ha szemmel láthatja az emberszeretet munkáit közvetlenül rajta és az ő lakostársain gyakoroltatni, csak akkor fogja szívvel-lélekkel helyeselni az uj intézményt, mert a nép most is olyan mint Jézus idejében: ha nem lát, nem hisz. A békésbánáti nagy egyházaknál évenként több ezer frtra fognak rúgni a közalapadó járulékai; de e nagy egyházak megkívánhatják, hogy azoknak ne csak a távollévő, de a velők együtt lakó szegénység is lássa örömét. Mert ezekben az egyházakban a vagyonosság és jólét jelei melett egyszersmind nagy nyomor és fogyatkozás is halmozódik össze. Az egyházaknak a temetőkön kivül földjeik általában nincsenek, tőkepénzeik, alapitványaik szintén vagy teljesen hiányoznak, vágy alig adnak számbavehető jövedelmet,*) ugy hogy a presbyteriumok örülhetnek, ha az ujabban különösen felszaporodott iskolai terheket az egyházi adóval fedezni képesek, arra pedig, a mi legfőbb volna, t. i. az egyházi élet tovább fejlesztésére, a krisztusi szeretet és az emberbaráti jótékonyság gyakorlására az egyház pénztárából ugy szólva semmi sem jut, minek bizonyságára szolgáljon az, hogy 1881-ben he1

yi jótékony célokra Békés (20,168 lélek) 36 frtot, Gyula (5062 h) 41 *) Kivételt képez Békés, melynek ugyan tőkepénze semmi sincs, de reálgymnáziumáia földalapja van és Vásárhely, melynek gymnáziuma mintegy 4 ezer frtnyi tőkekamat jövedelemmel rendelkezik. frt 6 krt, H.-M.-Vásárhely (33356 1.) 100 frt 28 krt, Öcsöd (6422 1.) 11 frt 37 krt, Szentes (1 7395 1.) 300 frtot, Körös-Tarcsa (4923 1.) 76 frt 66 krt tudtak adni az egyh. pénztárból. Az egész egyházmegyében nincs egyetlenegy humanisztikus intézet sem az egyházak kebelében. Nagyságukhoz és a szükséghez képest nincsenek templomokkal és lelkészi hivatalokkal ellátva a népes gyülekezetek, mert néhol 8 —10 ezer lélekre esik egy lelkész; a tanyákon és a gazdaságokban lakók tetemes része pedig csak annyiban él egyházi kötelékben, hogy az adót rajtok is megveszik s születés, esketés és meghalás eseteiben találkoznak még papjukkal is! Ha elhagyott hitfeleket és szórványokat kell keresni; nem szükség Erdélybe, Beregbe, Szlavóniába, Bánátba stb. mennünk: itt vannak szélesen elterülő városainkban és beláthatatlan határainkban; itt vannak az ügyefogyott lakostársak s szemeink láttára sülyednek és vesznek el testi-lelki nyomorban ami gondviseletlenségiink és tehetetlenségünk miatt! Ezekre nem érdemes gondolnia a főt. konventnek? Ezek nem járnak házról-házra kéregetni köztünk mint a távoli kicsiny egyházak küldöttei, kik ősztől tavaszig valóságos ostromállapotban tartanak bennünket, a tehetősb házak kilincseit egymásnak adják s nem ritkán dus adományokkal megrakodva hagynak itt bennünket. Örvendünk, ha ők boldogulnak, készek vagyunk őket jövőre még nagyobb mérvben és rendszeresen gyámolitgatni: de nyújtson a konvent nekünk is módot és alkalmat égető sebeink orvoslására s ha velünk könyörületességi adó címén évenként ezreket fizettet, ne vigye azt mind el a távoli hitrokonok számára, hanem harmadrészben hagyja meg nálunk, legközelebbi testvéreinkre és egyházi nyomorúsága inkra tekintvén. Iiy kívánságot jó lélekkel nem lehet helytelennek, sem méltánytalannak, sem jogosulatlannak mondani. Igaz, hogy a helyi pénztár nincs egyenesen benne a törvényben: de nincsen abban az összpontosított sem világosan.*) Hanem van felha*) A közalap központosított kezelése, igaz, hogy nincsen a törvényben kimondva; de kivan ám mondva a 217. §-ban világosan, hogy a közalap első feladata xoly szegény egyházközségek felsegélése, melyek önerejükből fenn nem állhatnak és a melyeket az illető egyházmegye és kerület önerejéből fenn nem tarthat/ A törvény e világos szava ellen a konvent, mint a zsinat végrehajtó közege, semmit sem határozhat; már pedig, hogy olyan egyházakat, mint Szentes, II. M.-Vásárhely stb. a szegény egyházak közé sorozzuk, ez még sem járja. Hanem igenis az egyházmegye a zsinati törvény idézett §-ának d) pontja értelmében megteheti, hogy részesittetvén, a körében gyűjtött összegeknek pl. 2o'70

ában, ebből a cikkíró fenntebb jelzett igenis égető szent célok elősegítésére, mint bel missiói közeget megyei utazó lelkipásztort alkalmaz stb. Szerk.