Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-09-09 / 36. szám
talmazás a konvent számára, hogy a törvényt hajtsa végre s a hézagokat töltse ki. Mélyen meg vagyok győződve, hogy ez csupán ily helyi segély pénztárak szervezése által leend jól foganatositható. Kárát sem fogja vallani a központ, mint már mások fejtegették, mert a magasabb osztályokba való iratkozást és a készségesebb fizetést csupán ugy lehet remélni. Az lesz a szilárd alap, mely biztonságot és tartósságot nyújt a közalap egész épületének. Ennek tervét főbb vonalokban megadta a törvény: az alapot kötelessége a konventnek minden egyenes utasítás nélkül is elkészitnie. E mű legjobb kiegészítése lesz a zsinat alkotásának s vele a konvent halhatatlan érdemet szerezhet magának. o Szeremlei Samu. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Kilenczedik közlemény. — 80. A marosvásárhelyi ev. ref. collegium értesítője. Kiadta az igazgatóság. E füzet élén, Horváth Gáspár igazgató-tanar verve-vel irt tanévet bezáró beszéde olvasható, melyben fölöttébb sokat foglalkozik az uj középiskolai törvénynyel. Szerinte, igen helyesen, »azt a könynyünek épen nem mondható feladatot kellett megoldani: hogyan lehessen jól tartani az állam kecskéjét, ugy hogy a felekezetek s nemzetiségek káposztája is megmaradjon.® Fölemlíti a különböző érdekeket, melyek e törvény létrejüvetele ellen küzdöttek, s prot. tanárhoz nem való hangon beszél ,dohos emlékekrőli ábrándos álmokról®, mint a törvény meghozatalának akadályairól. Végül oda lyukad ki, hogy „mi, mint felekezet, mondtunk ugyan le vérrel szerzett s nemzetközi szerződések és békekötések által biztosított jogokról, de nem más felekezet, hanem édes hazánk javára. S amit mint felekezet veszítettünk, megnyertük, mint honfiak.® A collegium kormányzata élén dr. Antal László városi főorvos, főgondnok áll, ki ez évben is számos jelét adta a collegium ügyei iránti meleg érdeklődésének, s egyebek közt, az idén is, mint 33 év óta mindig, a collegium kórházában, csupán nemes tettének tudata által jutalmazva, gyógyította az összes betegeket. 8 rendes, és 15 segédtanár és tanitó működött ez intézetünkben. Tanulók száma az elemi és középtanodában 389, kik közül ref. 299, r. kath. 37, unit. 13, izr. 12, g. kath. 8, ev. 7, g. kel. 3. Nemzetiségre nézve magyar 375, oláh 11, német 3. A tanszerek szépen gyarapodtak. Becses adományokban részesült az érem- és metszvény-gyüjtemény. Ez utóbbi ajándékul kapta Herepei Ádámnak, Erdélyben az egyházi szónoklat megalapítójának, s kisbaconi Benkő Ferencnek, a híres természettudósnak arcképét. A füzet végén, Koncz József tanár, az intézet tudós könyvtárnoka, 42 lapra terjedő, alapos értekezést közöl a collegium keletkezéséről. 81. A nagyenyedi Bethlen főiskola értesítője. Kiadta az igazgatóság. E füzet élén az 1882/3. tanévet bezáró beszéd olvasható, dr. Kovács Ödön rector professortól, melyben előadja, hogy prot. tan-, illetőleg nevelő intézeteinknek legnagyobb büszkeségök lehet, hogy a tudományos képzés mellett, a társadalomnak nemes érzelmű, kötelességértő és teljesítő, magasztos eszményekért, vallásért és egyházért, nemzetért és hazáért lelkesedni s áldozni tudó polgárokat nevelnek. A Bethlen-főtanoda tanári karát az idén is e vezéreszmék alatt vezették a tanitás és nevelés terén. Rendes tanár 12, segédtanár 5, szaktanító 5, ideiglenes köztanitó 5 működött az intézetben. Tanulók száma a theologiai tanfolyamon 81, a gymnáziumban 426, a tanitóképezdében 60, az elemiiskolában 227, összesen 794. Ezek közül ref. 656, r. kath. 62, izr. 21, ev. 18, g. kath. 18, g. kel. 13, unitárius 6. A főtanodai ifjúság közvetlen segélyül 14996 frt 89 krt, közvetett segélyül 8100 frtot, összesen 23.096 frt 89 krt kapott. Még inkább feltünteti azt a tényt, hogy úgyszólván az összes tanulóság a főiskolából él, azon adat, hogy 794 tanulótól az intézet mindössze 594 frt 35 krt vett be beiratási, ágy-használati stb. dij fejében. A főiskolák anyagi viszonyait illetőleg, az 1882-ik polgári évről kimutatott számadás 168.041 frt 75 kr. bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet föl. Á főiskola nagyterjedelmű birtokai 1884. március i-jétől kezdve újra haszonbérbe adattak 12 évre, a korcsmálási jog 6 évre. Az uj cyklus haszonbére mintegy 4000 frttal múlja felül a megelőzőt. A főiskolai könyvtárra 640 frt volt a kiadás, mely összegen többnyire német munkákat hozattak. Ajándék utján egy becses kézirat birtokába jutott az intézet; megkapta u. í. Henter Lászlónak a harderwijki egyetemen 1744—46-ig a tanárok előadása után készített theologiai jegyzeteit. Az állat- és növénytani gyűjteményt többnyire a tanulók ajándékozása gyarapította; dicséretére válik az illető szaktanárnak! 82. Tudósítás a h. h. ref. nagykőrösi főgymnáziumról. Szerkesztette Ádám Gerzson igazgató. A tanári személyzet 10 rendes-, 3 mellék-, s 3 segéd tanárból áll. Árnhold Nándor rajztanár Kismartonba távozván, helye ideiglenesen Telegdy Lászlóval töltetett be. A gyorsírás ideiglenes tanításával Bónis Károly tanár bízatott meg. A francianyelvet dr. Öreg János tanár, ez évben is tanította 27 önkényt vállalkozó növendéknek. A tanári olvasókör, irodalmi szakművek közös hordatása és használása céljából, ez évben is fennállt. A megszerzett műveket a tanáritestület évenként a főkönyvtarnak szokta ajándékozni. Nézetünk szerint ez nagyon szép eljárás a tanári kartól, de sokkal méltányosabb volna, ha az a főkönyvtár, vagyis az intézet maga gondoskodnék tanárai szellemi táplálékáról; annyival is inkább mert az anyagiakról amúgy sem igen fényesen gondoskodhatik. Legátusokat, a zsinati törvények értelmében, a főgymnázium ez évben bocsátott ki utoljára. A ref. e:y háztanács Arany János emlékezete cím alatt 400 frt alapítványt tett, melynek 570 'O S kamata, a magyar irodalom s költészetben legkitűnőbb tőgymnáziumi tanulónak adandó. Arany körösi tanítványai, Laukó kecskeméti ev. lelkész és Zombory L. felhívására, f. évi jun. 3-án emlék-ünnepet rendeztek, melynek maradandó eredménye, hogy az egybegyűltek, Arany J. ösztöndíj neve alatt, közel 1000 frtos alapítványt létesítettek, szintén főgymnáziumi tanulók számára. Az Arany-ünnepélyt használták fel az 1858. évben érettségi vizsgát tett férfiak negyedszázados találkozásukra is. Az Arany-alapitványokon kivül több jelentékeny alapítvány tétetett ez évben. Ilyenek Pándy János alapítványa, ki végrendeletileg 1000 frtot hagyományozott, egy szegény tanuló ösztöndijára ; Bihari Mihály és neje, gyermekeik emlékére a karai pusztán 43 hold földet adományozott a ref. egyháznak, mely az alapítványból bizonyos részt egy tanár fizeté-
