Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-23 / 51. szám

működő Csengery-féle népbankokkal*). Amazok idegen tőkékkel is dolgoznak s ennélfogva kezelésük bonyolultabb és a mi fő, a felvett idegen tőkék biztosítása céljából, a tagoktól egyetemleges vagyoni jótállást igényelnek, melynek folytán felállításuk mindenesetre igen nagy nehézséggel jár; emezek pedig takarékpénztárak is egyszersmind. A mi népünknek egyszerű falusi népbankra, mint önsegélyző intézetre van szüksége, olyanra, amit idegen tőkék igénybevétele nélkül, saját erejéből, a legkisebb faluban is szervezhet és fenntarthat. Nem kell hozzá egyébb, csak egy kis jóakarat és ügybuzgalom a nép vezérei, a tisztelendő urak részéről. És ez talán nem is fog hiányzani. Ballagi Géza. nek, hogy t. i. azon célokat, melyeket a népbankok utján érünk el, semmiféle más nemzetgazdasági intézménnyel biztosaiban meg nem valósíthatjuk. Minálunk a takarékosság erényének gyakorlására kényszeríteni kell az embereket. A népbank tagjai, ha egyszer az intézetbe beléptek, heti befizetéseiket kénytelenek pontosan teljesíteni, mert különben elveszítik már befizetett tőkéiket. A mi viszonyainkat és népünk jellemét tekintve, ebben áll a népbank főjelentősége. De van még egy más nagy előnye is. Mivel a népbank kezelése igen egyszerű, ugy hogy jóformán semmi költséget és vajmi kevés szakértelmet igényel; ilyen intézetet lehet minden faluban állítani, s igy a takarékosság gyakorlását semmiféle más pénzintézet által nem könnyitjük meg és nem tesszük lehetővé annyira, mint a népbankok által. E tekintetben még a postai takerékpénztár sem versenyezhet a népbankkal. A postai takarékpénztár — szerintem — nem is való a mi viszonyaink közé. Nem is véve számba azt, hogy nálunk még a legtöbb posta kézbesítő körébe 10—15 község is tartozik s igya postához való hozzá juthatás a legtöbb község lakóira nézve nehézséggel jár: a postával kapcsolatos takarékpénztár legfölebb csak a takarékosságot mozdítja elő, de a hitelt igénylő közönséget nem elégíti ki, minthogy a posta által beszedett takarékbetétek — például Angliában és Franciaországban — a központi kormányhoz küldetnek fel kezelés, illetőleg gyümölcsöztetés végett. Kérdés, a mely felett nem ártana most, a postai takarékpénztárak tervezett felállításának utolsó órájában egy kissé gondolkoznunk: ha váljon a mi, különben is pénzszegény országunkban tanácsos-e a társadalom által megtakarított tőkéket elvonni magától a társadalomtól s centralizálni a kormány kezében ? Hogy a postai takarékpénztárak kérdését itt érintém, annak oka az, mert e kérdés eldöntése nagy befolyással lesz a népbankok íejlődésére is, De azért én azt hiszem, hogy ha arra kerülne a sor, hogy a népbank versenyre keljen a postai takarékpénztárral, az előbbié lenne a diadal; mert hatványozott arányban fel van ruházva az utóbbi előnyeivel s mert egy cél helyett kettőt valósit meg. A népbank ügyével — föltéve, hogy jelen felszólalásom kellő visszhangra talál — még szándékozom e lap hasábjain foglalkozni. S igy most — térszüke miatt — még csak annyit, hogy a Kenessey Fábián-féle népbankot össze ne téveszszék olvasóink a Schulze-Delitzsch Vorschussund Creditverein-jaival*) sem a nálunk tényleg *)Ld. Schulze-Delitzsch: Vorschuss- undCreditvereine als Volksbanken. Leipzrg 1867. TÁRCA. Török-emlék és emlékezet Törökre. A dunamelléki egyházkerület Török halaiával olyanná lett, mint az anya nélkül maradt méhraj. Egyfelől az aggodalom, a bánat, másfelől a püspök-választás izgalmai s a jövő, tán ujabb és másnemű aera lehetségétől való félelem vagy remény foglalja el a híveket, egyházi és világi rendek zúgnak, nincs centrum, hiányzik az az irányadó, a kinek kormányában a közbéke és elégedettség lakozott, a ki minden kényes, bonyolult ügyet eszesen, gyorsan és mindenki megelégedésére tudott elintézni, s a mások által ütött sebeket kezeinek áldott érintése által behegeszteni. Bizony sokan vagyunk az Ur szolgálatában, kik neki köszönjük, hogy vagyunk, amik vagyunk .. . Az egyházkerület egy jeles bizottságot nevezett ki, mely javaslatot készítsen Török Pál emlékezetének megörökítése iránt. Semmi kétségünk, hogy a bizottság a nagy püspöknek méltó emléket fog állithatni, s talán szerénytelenség is tőlem hívatlantól, a bizottság dolgába belekontárkodni, de valami ugy ösztönöz s lelkemnek jól esik, ha róla gondolkodhatom, s ha valamit nyilvánosságra hozhatok, mivel emlékének adózhatom; ugy tetszik, hogy a hála nyilvánítása holta után szabad már, mert hiszen életében nem szerette a hálálkodást. A pesti reformált főiskola annyi ellenzés dacára is létre jött az ő vasakarata folytán, létre jött ugyan, de szegényen, vagyontalanul, most már életképes és virágzó: ez már az ő monumentális emléke! A pesti reform, főiskolánál tehát egy tekintélyes alapítványt kell az ö nevére tenni gyűjtés utján, épen ugy mint a dunántúli e. kerület összegyűjtötte és letette a főiskolánál a Márton-, Tarczy- és Bocsor-alapokat. Hogy pedig a pesti főiskolának nemefak épületei, nemcsak pénzalapja van már, hanem van egy nagyértékü könyvtára is, ez szintén az ő fáradozásának eredménye. Ezt a könyvtárt mihamarabb rendezni és a nyilvánosságnak átadni kell s a könyvtár nagy termébe Török márvány szobrát kell kifaragtatní Carraraí kőből, *) Csengery Antal: Népbank s ezzel összekötött takarékpénztár terve. Pest, 1867.