Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-12-23 / 51. szám

minek — talán túlzás nélkül állithatom — köszönhetik a nyugateurópai népek civilizátiójukat, egyáltalában nincsen bennünk kifejlődve. Ez aztán az oka és forrása a külömböző társadalmi és egyéni bajoknak. A magyar mellett mindenféle nemzetiség" megél és boldogul, csak ő maga nem megy semmire. Gazdag, virágzó német községek tőszómszédjában ott nyomorognak az eladósodott, pálinkától és uzsorától megmételyezett és tönkretett magyar községek. Mindezek élénkebb vagy kevésbé élénk szio nezéssel már százszor el voltak mondva, de ezerszer ismétlendők, hogy eljussanak végre azoknak fülébe, akik hivatásuknál fogva az elsorolt bajokon segíthetnek. Fábián Mihály egyike azon keveseknek, akik fölismerve, népünk legfőbb hibáját, nemcsak szóval, hanem tettel is megtesznek mindent a hiba kiirtására. A derék lelkész a cura pasztoralis, a lelkipásztori gondozás kötelességét igen helyesen fogta fel, midőn a nép vallás-erkölcsi érdekei mellett annak anyagi érdekeiről sem feledkezvén meg, 188i-ben megalakította a harkányi népbankot. Az eszme nem az övé ugyan, mert az első népbank minálunk, kitűnő nemzetgazdánk Kenessey Kálmán által, a 6o-as évek közepén alakíttatott Kápolnás-Nyéken Fehérmegyében*); de azért mert a kezdeményezés dicsősége nem őt illeti, érdemeit tőle senki el nem vitathatja. Ha ismeretes szerénysége mellett dicsőségre is vágynék: abból is megkapja a maga részét, a mennyiben büszkén elmondhatja, hogy ő az első magyar lelkipásztor, aki a népbank intézményével kísérletet, még pedig már eddig is fényes eredménynyel járó kísérletet tett. Másfél évvel az intézet megalapítása után, szives volt nekem az intézet alapszabályait s 1882. évről szóló forgalmi kimutatást megküldeni, s ez utóbbiból magam is meggyőződtem némileg afelől, amit ugyanakkor hozzám intézett levelében ir, hogy t. i. >;

>

az ő népbankjának jótékony hatása már most is észrevehető ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben; a nép tudatára jutott annak, ho gy sorsa jobbra fordításának kulcsa önkezében van és azt külsegély által várni gyermeki rövidlátás ; ennélfogva kezdi megbecsülni keresményét sok ember, aki azt eddig vasárnaponkint megitta." *) Hajói emlékezem, Kenessey Kálmán a Prot. Egyh. és Isk. Lap hasábjain ugyanezen idő tájban hozta nálunk -először szóba a népbank ügyet. 1869-ben pedig a Corvina kiadásában egy kis népszerű röpirat jelent meg tőle „A népbankról" cim alatt. B. G. A Prot. Egyh. és Isk.Lap 1868-ik évfolyamának 45. és 46. számaiban jelent meg Kenesseynek három »levele a szerkesztőhezc ez ügyben. Később Barsi József érdekes közbeszólása után és többfelőlről jött felszólításokra közöltük az 50-ik számban »a kápolnásnyéki segélyegylet (népbank) alapszabályait,« s végre az 52-ik számban Kenessey 4-ik levelét a szerkesztőhez. Azonban, fájdalom, az akkoriban megindult országos politikai mozgalmak a közhasznú szép kezdeményezést háttérbe szorították. B. M. A harkányi népbanknak alapszabályilag kifejezett célja 10 krajcáros kötelező heti befizetések és azok gyümölcsöző elhelyezése által a kisebb tőkék gyűjtését s ekként a takarékosságot előmozdítani ; egyszersmind a szövetkezeti tagok hitelszükségletén kölcsönök utján segíteni. És e céljának az intézet eddigelé becsülettel meg is felelt. 1883, jun. 15-ikéig — mint Fábián írja — a 10 krajcáros betétekből 3700 frtnyi tőke gyűlt össze, mely 700 lélekből álló kis községükben a hitelszükségleteken jóformán segit, mert már közelebb 200 frtot takarékpénztárba kellett helyezniük, nem levén kölcsönkérő. A tagok a heti betéteket szívesen és pontosan beszolgáltatják, mert ekként elhelyezett tőkéjük után szép kamatot élveznek: az 1882-iki kimutatás szerint 1 o%-ot. A hitelt igénylők száma is folytonosan szaporodik; mert ez intézettől fölvett kölcsönök után csak io<y0

-ot kell fizetniök, Igaz, hogy ez se csekély kamat a kölcsöntőke után, különösen viszonyítva a nyugateurópai államokban divó általános kamatlábhoz; de mégis kevesebb, mint ha a szegény napszámos 10 frtot vesz föl az uzsorástól, s fizet neki havonkint 1 forintot, tehát I 20 0" ot, pedig hát ez minálunk napirenden van. Egyébiránt a kölcsönvevők kamatterhén igen könnyen lehet segíteni. Tessék a betevőknek io°/0

helyett 6-ot adni (ami a jelen viszonyok közt nagyon is elegendő): mindjárt le lehet szállítani a kölcsöntőke kamatját is. A harkányi népbank kezelése egészen patriarchiális s igy a regie jóformán semmibe sem kerül. Maga a pap nemcsak elnöke, hanem könyvvezetője, pénztárnoka és jegyzője is az intézetnek. S ő szívesen elvégez mindent, egyedüli jutalmát azon édes öntudatban keresvén, hogy a pásztori gondjaira bizott népének igazi jó pásztora volt. Vasárnap, a mikor minden ember ráér, tartja hivatalos óráit, a mikor a heti betéteket beszedi s a délutáni templom után a választmánynyal ülést tart. A fennebbiekből láthatják olvasóink, hogy a falusi népbank legkevésbé sem nyerészkedő, hanem kizárólag humanisztikus intézet, melynek célja a takarékosság erényének fejlesztése mellett az egymáson való kölcsönös segités. A pap tehát nem esik a spekulánsok kategóriájába, hanem hivatását tölti be, ha efféle humanitárius intézet létesítésén fáradozik. En hiszem, mert bizom protestáns papságunk jóravalóságában, hogy a Fábián által oly szép sikerrel megvalósított, életrevaló és üdvös eszme, protestáns papi körökben visszhangra fog találni: csak értsék meg azt, a mit nemzetgazdasági kérdésekkel tüzetesebben nem foglalkozó laikusok felvilágosítás nélkül egykönnyen meg nem érthet-