Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-23 / 38. szám

= remélhetőleg még a jövő év kora táv/aSzárt befejeztetnék —- az országos 1883. XXX. t. c. 8., 3é& 3á. értelmében fel fogjuk terjeszteni, A vitát Woééáí'y Lajos nyitotta meg. Szerinte nagyoh kérdéses, fiog^ kötelessége-e az egyháznak e felterjesztés. ÍJg^ látja, hőgy e?r& yönatkozófag már ís eltérők a nézetek, s' azért szükségesnek látja ennék tisztába hozatalát Szerinte abstírdurn, hogy mindeme fölterjesztések előbb a konventhez küldessenek be, s csak az szállítsa tovább, mint egy postahivatal, a miniszterhez. Javasolja, hogy a konvent intézzen a kerületekhez leiratot, miszerint ezek a felterjesztendőket direkte származtassák fel a minisztériumhoz. Ha a konvent terjeszti fel ezeket, ezáltal hatósággá emeltetik a konventi elnökség, pedig az ephemer hatáskörű. Ehhez képest a következő indítványt terjeszti be: ,Miután törvényeink értelmében a konvent vagy épen annek egyik elnöke ftem gyakorol oly főhatósági jogot, minőt a közoktatási miniszter contemplálni látszik ; miután közigazgatási intézkedések megbirálására, milyenekre a miniszteri leiratban felhivatik, szerkezete és eljárási gyakorlatánál fogva sem alkalmas : felkéretik a vallás- és közoktatási miniszter, hogy ezen és jövőben teendő hasonnemű felhívásait az egyházkerületekhez intézni méltóztassék/ Dr. Kovács Ödön, bizottsági előadó, a leriatban inkább stylaris mint lényegi hibát lát s nem tartja azt egyházi törvényt sértőnek. A konvent az egyetemes ref. egyházat közösen érdeklő ügyekben intézkedik, a törvény szavai szerint, tehát a miniszter helyesen fordult hozzá. A konventnek különben tanügyi dolgokban is van hatásköre. Hegedűs László kikerülendőnek vél minden összeütközést konvent és kerületek között — mert előtte a zsinat altal hozott, de nem szentesitett határozat csak javaslat, s ebben az van mondva, hogy a konvent tanügyi dolgokban is intézkedhetik ; ezt ő el nem ismeri. A konvent egyforma tantervet nem dolgozhat ki, mert az egység csak lényegében kívánatos. Az iskolai főhatóság szerinte a kerület, s ha a bizottsági vélemény elfogadtatik, a kompetentia kérdésében nagy összeütközések lesznek a konvent és a superintendentiák között. György Endre : Az állami és egyházi kormányok e téren ütközhetnek össze, s azért a kérdés fontos. Az egyház azért centralisálta magát, hogy az állam ilynemű törekvéseinek ellent álljon. A törvény szerint — mint azt szóló ki is mutatja — a konvent administrativ hatalom, s kompetens is e tárgyban dönteni. A zsinat akarata, ha nincs is szentesítve, a konventre kötelező. A kért kimutatások a miniszterhez felterjesztendők a konvent által, melyhez ő a zsinattal konformis alapon állva fordult. Szász Domokos is abban a véleményben van, hogy a miniszter által követett út egyedül helyes. Ha a miniszter az egyes egyházkerületekhez fordult volna, épen jogtalan és alkotmányellenesen járt volna el. Mert királyilag szentesitett zsinati törvény ellen cselekedett volna, mely a ref. egyház egyetemes kérdéseiben a konventet mondja kompetensnek. Abban a tekintetben, hogy a konvent a tantervet csak körvonalaiban alakítsa meg, igazat ad Hegedűs Lászlónak. O sem barátja annak, hogy a konvent a részletezésbe bocsátkozzék — de azt, hogy törvényes körben mozogva s nem sértve egyes autonómiákat, egy tanszabályzatot állapítson meg, a konvent jogköréhez tartozónak s természetszerűnek véli. Ballagi Mór: Mocsári indítványának elfogadása ellenkezésbe hozná a konveniet önmagával, mert az a mult ülésszakon azzal épen ellenkező határozatot hozott, a mint azt jegyzőkönyve is tanúsítja. (Olvassa a mult I januáfíyán tartott konvent jkönyvének 24. pontjából az idevonatkcízó részletet.) Látnivaló, hogy a miniszteri leifát egészen5

e jkönyv pontozatainak fonalán megy kérdéseiberf. Egyébiránt is a miniszter csak egy tanterv felküldését kéri, Kern pedig az összes superintendentiákban érvényben levőket. A konvent feladata különben is az, hogy összhangzatos iskolai berendezést teremtsen. Hegedűs László szerint kétségen felül áll, hogy az eztítán készítendő tanterv e tanévben nem fog életbelépni, 5 igy mint életben nem lévő, a miniszterhez fel sem küldhető. Ez évben tehát a most érvényben levőket kell felterjeszteni s ezt pedig az egyes egyházkerületek legegyszerűbben eszközölhetnék. Dr. Kovács Ödön. Igaz az, amit Hegedűs állit, mert a miniszteri leirat szavai szerint a »jelenben érvényben lévő* tanterv és rendszer felterjesztése szorgalmaztatik s épen ezért szóló a mellett van, hogy a meglevők előbb felterjesztendők s azután, összhangositandók. Pártolja, ez egy esetre kötelezőleg, Mocsáry javaslatát. A vita befejeztével határozatba megy, hogy a létesítendő összhangzatos tantervet a konvent fogja felterjeszteni, a jelenleg fennálókat pedig az e.-kerületek küldjék fel. A bizottsági előterjesztés negyedik pontja vita nélkül elfogadtatik. E pont igy szól: 4) A VI. pont alatt kifejezvén a nm. miniszter ur, hogy a főfelügyeleti jog gyakorlása szempontjából el fogja küldeni koronként küldötteit, kérdésbe teszi, hogy ilynemű koronkénti intézkedéseiről elnök ő nmltságát, avagy a püspököket értesitse-e előre. Véleményünk szerint a feleletben megírandó, hogy az ilynemű értesítések az eddigi gyakorlat szerint a ft. püspökökhöz, illetőleg Erdélyben az igazgató tanácshoz küldendők. Ugyancsak a VI. p. a. felemlített részint tanügyi, részint vagyonügyi statistikai kimutatások koronkénti, vagy rendszeres felküldéséről szóló és a XXX. t.-c. 48. §-án alapuló felhívás tudomásul s ahhoz alkalmazkodásul veendő és ezen értelemben az egyházkerületek utasitandók. E tárgy megvitatása után Dr. Kovács Ödön, a tanügyi bizottság előadója, folytatja jelentését a bizottsághoz véleményezés végett kiutalt tárgyak felől. Elsőbben is bemutatja a ref. tanítók emlékiratát, mely már részben a zsinat altal is tárgyaltatott s valósittatott is, de részben csak később lesz az abban foglalt kívánalmaknak elég tehető. Az emlékiratban foglaltak közül egyúttal csak arra a kívánságra kíván az előadó reflektálni, hogy a tanítók segélyezése a közalap szervezeténél szintén tekintetbe vétessék. Ámde a zsinat ez értelemben nem hatarozott, s az előadó szerint a konventnek nem áll hatáskörében efelől intézkedni; a tanítók nyugdíjazásáról különben is van már államilag gondoskodva. A konvent ez indokolást következménveivel eg) iitt magáévá teszi. Dr. Kovács még előterjeszti a n.-körösi gymn. tanári kar abbeli javaslatát, hogy a tanitóképezdék tanárai is vétessenek föl az egyetemes tanári nyugdíjintézetbe. Előadó szerint azonban ez még csak a jövő kérdése, mert még a jelzett alap sincs megteremtve. A konvent is ily értelemben dönt, hozzátévén, hogy a maga idején tekintetbe veszi e jogosult javaslatot. Az e felletci vitában részt vettek Nagy Péter és Filó Lajos is. Ez utóbbi javaslatba hozta, hogy kerestessék meg konventileg a vall.- és közokt. miniszter, — ki, ugy iátb/ik az országos tanáii nyugdíjalapba a felekezeti tanárokat is be akarja vonni, — az iránt,hogy e kedvezményben részesítse a tanitóképezdék tanárait is.