Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-23 / 38. szám

és a vizsga jeles vagy legalább jó sikere esetében docensi szabadalmat (kcenciatus) adjanak ki. Az Írásbeli dolgozat nyomtatásban is kiadandó lenne. A licenciatus jogot nyerne valamelyik theol. akadémián az illető tudományszak némely, a tanárkarral megállapított részletéből előadások tartására. Az akadémiák igazgatósága pedig felhívandó volna, hogy ezen intézkedés sikerének elősegítése céljából a licenciatust, a helyi viszonyok szerint, némi javadalmazásban részesítsék. Szász B. jegyző felolvassa a tiszántúli kerületnek evvel kapcsolatos hasontárgyu indítványát a theologiai tanárok qualificatiójáról. Dr, Kovács Ödön szerint az általa előterjesztett javaslat Hem a qualificatió kérdése, — melyet előkészítés nélkül most tárgyalni nem lehet, csak egy lépés ahhoz, s igy most már tárgyalható. A vita aztán megindul e kérdésben, még pedig elég hosszantartóan és kimerítően. Hegedűs László: Ki kell adni véleményezés végett a kerületeknek. Ballagi : (közbeszól) kikéretett már a vélemény 1 Hegedűs : Igen a theol. akadémiáktól, de nem a superintendentiáktól. Az akadémiák ne akarjanak felülemelkedni kerületeik hatalmi körén. Szász Domokos szerint a kérdés fontos s a vélemények bekérése nélkül most nem intézhető el. Ha külön-külön adják meg az akadémiáknak a docensi jogot, az talán még a tanári kar tekintélyét is csorbíthatná következményeiben. A kérdés eldöntését a jövő konventre kell halasztani. Kovács Albert szintén az elhalasztás mellett van. Beöthy Zsigmond kétségbe vonja, hogy a konvent határozathozatalának szükségképeni előfeltétele volna a kerületek véleményének kikérése. Ez nem áll, mert nem állhat igy. Most előbb a felett kell dönteni, hogy szükséges-e a kerületek véleményét meghallgatni; s ha igen lesz a felelet, ez nem elhalasztás, csak elnapolás volna. Makay Dániel : A kerületek véleményének meghallgatása nagyon is szükséges, melyeknek mellőzése nagy differentiák s veszélyek szülője lenne. Dr. Kovács Ö. szerint ez a docensi intézmény csak egyszerű akadémiai intézkedés, mely a tanárok beállításának előfeltételeit csak egy szakvizsgával toldaná meg. A vita befejeztével hatarozatilag kimondatik, hogy a kerületek ez intézményt a tanari qualificatió kérdésével kapcsolatosan tárgyalják. Tárgyalás alá vétetik ezután az egyetemes tanügyi bizottságnak a tanito-képezdékre vonatkozó javaslata, s annak I. IVi pontja, mint indokolás mellőztetvén, az V. és VI. pontok elfogadtatnak, minden vita nélkül. Az előbbi a hittan tanítására, az utóbbi az átmeneti intézkedésekre vonatkozik, a most már négy évi tanfolyamra berendezett felekezeti tanitó-képezdében. A tanügyi bizottságnak a ref. tanitó-képezdékre vonatkozó tanterv-javaslatát a konvent egész terjedelmében elfogadja. Altén én aztán a tanügyi bizottságnak véleményezés végett kiadott miniszteri leirat tárgyálására miután -— a konvent a tanügyi bizottság előterjesztését általános tárgyalás alapjául elfogadta, — an' nak pontonkénti tárgyalásához látott. A bizottsági elő' terjesztés első pontja igy hangzik: I. /iltalaban a felhívásban foglalt kívánalmak törvényen alapu'.ók és méltányosak. Az egészen atömlő szellem bizalmat ébresztő és megnyerő. Mindazáltal idegenszerűnek tetszik a felhívásnak már cimzete és még nkább olyforma kifejezése, mely szószerint véve azon feltevést ébreszti, mintha a nm. miniszter ur ugy gon dolná, hogy egyetemes magyar reformált egyházunkban' a szóban levő fontos tanügyi dolgokban egyenesen és közvetlenül akonvent elnöke intézkednék, és rendelkeznék. Hogy ilynemű feltevés jogosultságának még látszata is kikerültessék és jövőre is mindenféle félreértéseknek eleje vétessék, javasoljuk: méltóztassék a konvent feliratilag emlékezetbe hozni a nm. miniszter urnák, hogy szentesitett egyházi alkotmányunk értelmében ezen jog nem a konvent elnökét, hanem magát az egyetemes konventet illeti. Ezzel kapcsolatban ajánltassék a nm. miniszter ur figyelmébe, hogy a konventnek kettős elnöksége van. Egyszersmind kéressék fel a miniszter ur, hogy ezután leiratai fogalmazásában és címzésében mindkét körülményt tekintetbe venni szíveskedjék. E pont felolvasása után Beöthy Zsigmond és az előadó: Kovács Ödön lényegtelenebb felszólalásai után felszólal. Pap Gábor : Beszuratni kivánja a miniszterhez intézendő feliratba, hogy a konvent csak oly tanügyi dolgokban intézkedik, melyek a magyar ref. egyházat egyetemesen érdeklik, Beöthy Zsigmond : Ha az indítvány elfogadtatik, akkor majd a miniszter is ind ttatva érzi magát meghatározni, mik volnának azok a ref. egyházat egyetemesen érdeklő dolgok, s ez pedig nagyon kényes természetű ügy. Nem járul az indítványhoz. Filó Lajos szerint ebben már az egyetemes tanügyi bizottság még Budapesten megállapodott volt s igy felesleges annak uj kifejezést adni. Különben az indítvány sérelmet nem kontemplál. Szász Domokos és Körmendy S. Pap Gábor indítványa melle t nyilatkoznak, mire az el is fogadtatik. A bizottsági előterjesztés II. pontja változatlanul elfogadtatik. Hangzik pedig e pont ekképen: »A miniszteri felhívásban foglalt kívánságokra nézve megjegyezzük, — hogy miként tudva van — konventünk a középiskolai tanügy összhangzatos fejlesztése érdekében már f. év januarban tartott gyűléséből megtette a kellő intézkedéseket arra, hogy a zsinat által megállapított tanügyi szervezet az országos törvénynyel összhatigzásba hozassék, ennek alapján a középtanodai tanterv, a fegyelmi szabályzat egyöntetüleg elkészíttessék. Az egyetemes tanügyi bizottság is elkezdte működését, de annyira még be nem fejezhette, hogy munkalata már most konventi tárgyalás és elhatározás elé kerülhessen. Ebből kifolyólag ajánlatba hozzuk : a) rendelje el a ft konvent, hogy az egyetemes tanügyi bizottság minél sürgősebben oldja meg feladatát, azaz b) tegyen javaslatot a zsinat által alkotott középiskolai tanügyi szervezetnek 1883. XXX. törvénycikkéi való összhangzatba hozatalára nézve; c) állapítsa meg végkép a középiskolai tantervre vonatkozó javaslatát tekintettel, az 1883. évi január havában tartott konvent jkönyve 24 pontjában kimondott irányelvekre; d) készítsen javaslatot a fegyelmi szabályokról; e) végül adjon kimeritőleg indokolt véleményt általában az érettségi vizsgálat berendezéséről és különösen azon kérdésekre, melyek a nm. miniszter ur levele ezen pontjában foglaltatnak*. A bizottsági előterjesztés 3-ik alpontja már nagyobb vitát keltett. Mindenekelőtt felolvastatott maga a kérdé* ses pont, a következőkbe n. A nm. miniszter ur kivam sága szerint küldessék fel az egyes egyházkerületekben jelenleg még érvényben levő tanterv, a tankönyvek laj^ stroma és a fegyelmi szabályzatok, írassék meg az összhangzatba hozatalra és egyöntetű átalakitásre tett sürgető intézkedés és az, hogy mihelyt ezen munkalatok,