Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-16 / 37. szám

Lesz-e tehát valami a domesztikából ? Igenis lesz, csak a lelkészeknek nem kell, nem szabad tágítani. Nem tévedek, ha egész határozottsággal állítom, hogy az országos reformált egyházi közalap jövője, különösen a falusi gyülekezetekben, egyedül és kizárólag a lelkipásztorok kezeibe van letéve. Nagyon szerencsés lelkész lehet az, a kit e nemes munka kivitelében presbyteriuma támogatni fog; de én azt hiszem, hogy ilyen csak elvétve édes kevés íog találkozni, hisz az adó csak adó marad; ennek bevallásához, vagy pedig épen behajtásához, egyetlen egyháztanács sem nyújt örömest segédkezet. Az én ügybuzgó és idealista kollegám, Lévay Lajos ur ugyan — mint azt örömmel olvasám — szerencsésebb volt e tekintetben. Nekie elég volt egy lelkes alkalmi egyházi beszédet tartani, s im! a hívek bementek vele az iskolaterembe, s készséggel íratták be magokat a külömböző osztályokba. Már én nem voltam ilyen szerencse gyermeke' Én is elkövettem pedig, emberi gyarló erőmhez képest, mindent gyülekezetemben, hogy az országos egyházi közalap eszméjét megismertessem népünkkel: nem mulasztám el az alkalmi egyházi beszéd tartását sem, de biz az én felhívásomra nem jelent meg egy árva lélek sem, hogy jövedelmét bevallva, valamely osztályba beiratkozzék; sőt a presbyterium sem mutatott magában legkisebb hajlandóságot sem a támogatásra. Mondhatom, hogy eleinte hiába volt minden argumentum! Már-már elveszettnek hittem ügyünket; s gondoltam, hogy végső esetben kimondom a nem kedves szót: muszáj, akár tetszik, akár nem; s ha az egyháztanács buzgósága nem nyújt segédkezet, magam fogom betölteni az íveket, s ha törik-szakad is, de a domestika szent ügyét elejteni, gyülekezetem becsülete érdekében sem engedem. Egy egyszerű, de alkalmas okadatolás segitett rajtam szomorú helyzetemben. Felhoztam, hogy csak a legközelebbi esztendőben, két segélyt igénylő egyháznak, u. m. N.-Becskerek és Uj-Bélzerindnek, 59 frtot gyüjténk össze, de ha a domestika létre jön: akkor meg fog szűnni a jövőben, az Ínséggel küzdő egyházak részéről, minden zörgetés ; s miután számokkal ki lett mutatva, hogy a mult évben kiadott segélynél, aránylag kevesebb összeggel kell adózni a domestika alapjára: akkor már tetszett az eszme, s ez az argumentum többet használt, mintha egy év leforgása alatt folytonosan csak erről prédikáltunk volna a híveknek. A bevallást a presbyterium teljesité is. Egyházunk 1000 lélek után fizetni fog évenként 35 frt 70 krt a domestikának. Nem nagy ugyan ez összeg, miután azokat, kiket az állami törvények az országos adó alól felmentettek, mi is kihagytuk a számadásból; de ha aránylag ezer lélek után minden gyülekezet ennyit fizet: akkor mégis csak lesz valami abból a domestikából! Ezzel kapcsolatosan szabad legyen már itt megjegyeznem, hogy a zsinati törvényeknek az országos egyházi közalapra vonatkozó 219 §-sa. mely ekként hangzik: ^Ezen közalaphoz minden családfő köteles, vagyoni és kereseti viszonyához képest, bizonyos évi járulékot fizetni, mely legalább is megfelelő legyen azon érték egy ezred részének, melyet a család évi fentartása igényel oly tökéletlen valami, melyet ha a bevallásnál alkalmazásba veszünk: akkor a domestikára nagyon sok falusi gyülekezet, nem forintokat, csak krajcárokat fog fizetni. Mit költ el egy falusi, még jobb módú gazdálkodó család is, évenként a maga fentartására ? Alig egy pár száz forintot, és nem többet! S mit fizetne már a domestikának e fenntartási öszszeg után . .? Kétségkívül csak 20 krt. az olyan családfő is, kinek pedig évi jövedelme megüti a 2000 frtot. Igazságos dolog lenne-e már ekként a legjobb módú gazdát, a legszegényebb zsellérrel egy osztályba sorozni? Már pedig, ha betűszerinti szigorúsággal alkalmazkodunk a §-hoz : akkor kéntelenek vagyunk ekként cselekedni. Ha tehát azt akarjuk, hogy különösen földművelőkből álló falusi gyülekezetben legyen abból a domestikából valami: akkor nekünk azt a 219 §-t félre kell tennünk, s azt venni fel alapul, hogy kinek mi az évi jövedelme s ennek ezred részét fizesse be a domestika pénztárába. Azon gyülekezetekkel szemben pedig, a melyek nemcsak hogy fizetni nem akarnak, de még a domesztikai iveket is betöltetlenül küldik vissza az esperesi hivatalhoz, a legerélyesebben és példaadólag járnék el. Épen ma vettem, hiteles kutforásból, a szomorú és mindnyájunkat leverő 73#