Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-12 / 32. szám

nizálva; igy a szt. Ágnesé a via nomentanán. Itt történik jan. 21-én ama bárányok beszentelése, a melyeknek gyapjából a palliumok készíttetnek. Ide tartozik szt. Lorenzo temploma is Róma mostani temetőjében, nevezetes főkép IX-dik Pius pápa sírjáról, mely a kar mögött egy fülkében található; felette egy egyszerű kő lapon neve, ezen felirattal: „Orate.* Itt van szt. Pál temploma is, ama hatalmas basilika, melyet egykor Theodosius és Arcadius császárok a nagy pogány apostol tiszteletére mint Rómának akkor legnagyobb templomát építették. 1823 ban leégett ugyan, de az ős keresztyén mozaikok a diadalíven és az oltárfülkén szerencsésen megmentettek. Azóta roppant költséggel újra felépítették, és pedig egészen a régi templom tágas méreteiben. Hatalmas öt hajójával oszloperdejével, tükörként csillogó márványlapjaival a falakon és padozaton először megragadó hatást gyakorol a szemlélőre, de majd lehűl ismét a benyomás, ha meggondolja az ember, hogy ennek tulajdonképen templomnak kellene lennie, és voltaképen nem más mint egy díszterem ; hajléka a nagy apostol még mindig problematikus sírjának, kinek állítólag itt az ízléstelen, copfos aranymennyezet alatt volna vég nyughelye. Es nagyon jellemző, hogy Pál temploma itt e félreeső, a városnak lázthordó levegőjéről hírhedt alantas helyén áll; igy van ez valósággal a római egyházban. A hitből való megigazulás apostola, ki az evangeliom szabadságát és az észszerű istenitiszteletet prédikálta, a szögletbe van állítva, és uralkodik a zsidó keresztyénség megcsontosodott tanaival. Gij. F. (Folytatása köv.) KÖNYVISMERTETÉS A „Vasárnap félévi folyama". E becses lapban többször volt már szó a „Vasárnapiról, a „magyar nép e barátjáról *, melyet három évvel ezelőtt az apostoli lelkű Celder Márton oly célból indított meg, hogy legyen az a vallásos és egyházias szellemnek ápolója és isten országának terjesztője ker. magyar népünk között. Most ismételten felhívjuk reá a szíves olvasó figyelmét, melyre e nagy gonddal szerkesztett vallásos lap nagyon is méltó. A „Vasárnap* f. évi jan. i-től jun. végéig terjedő félévi folyama 13 füzetével levén dolgunk, tekintsük, ha csak futólag is, e füzetek cikkeit. Az első lapokat imák és szent énekek töltik be, mert ezek, a legalább is ima-és énekes könyvekkel biró prot. köznépet legközelebbről érdeklik. Az imák cimei: „Uj évi ima*, „Mi Atyánk*. Az előbbinek Papp Gábor,' az utóbbinak Medgyes Lajos a szerzője. A nagyobb számú és különféle alkalmakra szóló vasárnapi, ünnepi, reggeli, böjti sat. eredeti és fordított énekek szerzői és fordítói: Varga Lajos, id. Kiss Áron, Melcer Gyula, Celder Márton és Sas Endre. A 35 ~~36. számban Melcer Gyulától megjelent „Reggeli ének* az »0 slunce spravedlnosti* kezdetű ének sikerült fordítása. Álljon itt a talán nem érdektelen összehasonlítás és az egészre következtethet és céljából a tót és a fordított szöveg első verse. A tót szöveg első verse: 0 slunce spravedlnosti, Muj Pane Je/isi! Osvét mne svan milostí V tento cas nynejsi. Ty, jenás ta hvézda jítrní, Zastkvéj se v srdci mém, Dejz potésení vnítrní V Duchu dobrotivém. Fordítása : Oh igazságnak napja En Uram Jézusom; Világosságát kapja Tőled szívem, tudom. Te hajnali csillag vagy, Csillogj hát szívemben, Belső vigasztalást adj Jóságos lélekben. Az imák és énekek után többnyire a szorosan vallásos tárgyú, például valamely ünnep jelentőségét fejtegető, alkalomszerű cikkecskék következnek, velős rövidséggel írva ugy, hogy a miveltebb olvasót is kielégítsék, az egyszerűbb olvasó figyelmét azonban ki ne fárasszák. Ide tartoznak a „Nagypénteken*, ,Uj év vasárnapján*, „A ki velem nincsen, ellenem van*, „Húsvétkor*, „Pünkösd ünnepén* cimü közlemények. Ezek után következnek a vegyes tartalmú, erkölcsi irányú cik kek, u. m. elbeszélések, rajzok, ismertetések, költemények sat Nagy súly van fektetve a rajzokra és elbeszélésekre, ugy hogy a „Vasárnap*-ban méltán ezeknek jut a legtöbb hely. Címeik • „A kit az imádság lefegyverzett*, „A toronyőr fia*, „Egy elzüllött élet*, „A tenger partján*, „A viszálkodó férj*, „Egy gályarab*, „Az uj Noé*, „A vak szerelem áldozatai*, „A Gusztáv Adolfegylet 50 éves fennállásának ünnepélyéről* sat. Tekintsük meg egy-kettőnek a tárgyát közelebbről is. Igy például Molnár Sámuel, „A hazajáró halott* cimű szép elbeszélésében, a boszorkányok, kisértetek és holtak hazajárásában vetett babonás hit ellen küzd, hangsúlyozván, hogy e babonás hitnek oka a tudatlanság. Ugyanő „Az én bátyám* cimű rajzában egy istenfélő, munkás, vallásához és egyházához az üldözések idejében is hőn ragaszkodó földmives életét irja le, melyből a tanulság ím ez: imádkozzál és dolgozzál, légy mindenben mértékletes! Nagy Imrének a „Biblia® cimű elbeszélése szerint, az alacsony sorsból a legmagasabb hivatali állásra jutott Petrovics Ferdinánd, az elbizakodástól-, barátja, a börtönben ártatlanul sinlődött Batinkov, a kétségbeeséstől, a biblia folytonos olvasásából merített vigasz és erős hit által mentetnek meg. Biky Károlynak »Rétfalvi földesúr*-a senki más, mint a községi lakosok telkeit elszerezgető zsidó árendás, a ki meglakol végre, mert korcsmája üres, földjei műveletlenül maradván, az elszerzett vagyont a régi tulajdonosoknak az általok megszabott áron visszaadni és a faluból távozni kényszerült. A „Nem kell nekik a doktor* cimű elbeszélés, Varga Lajostól, a legszebbek egyike. E szerint egy anya, beteg gyermekének gyógyítása végett orvos helyett kuruzslókhoz fordul, a kik aztán megölik gyermekét. A nagyanya is folyton ezt hajtogatja: „Ezen a gyermeken bűbájos rontás van. Doktor nem kell az én házamba, hogy még jobban magam ellen haragítsam azt a sátánt.* Látni való hogy az elbeszélések célja, mulattatva tanítani. — A költemények cimei: „A bukovinai magyarok kérelme*, „Tanitói segély*, „Istenben helyzett bizalom*, »A gályarabok*, „Két élet ut, két élet vég*, „Confirmácio napjára*, „Húsvéti hit* sat. E cikkeken kivül majd minden füzet „Történelmi apróságok* címen épületes történetkékkel, a »Házi tanácsadó* rovatban hasznos tanácsokkal és a „Biblia-olvasási kalauz* cimű rovatban a mindennap olvasandó szentírási szakaszok kijelölésével kedveskedik az olvasónak. Elég lesz ez ismertetésből ennyi. Most még megjegyezzük, hogy e lapot pártolni, a nép közt terjeszteni kell. A lelkész e lap terjesztésével is hirdetheti istennek igéjét. Legyen azon, hogy az iskolának is járjon és könyvtára számára megőriztessék. Nem olvas népünk ? Tanit-