Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-08-05 / 31. szám

PROTESTÁNS E(i VHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI V ATA L,: IX, ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em. El őfiz e tesi díj : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes szátino/u. példáin^ol^aJ- mindig A zsinati törvények végrehajtása. A zsinat tehát létrehozta a mindnyájunk által sóvárogva várt reformokat. A konventtel megteremtette azt a központot, a mely válságos időkben kellő erőkifejtésre képesitendi a szakadozottságában erőtelen egyházat és a mely a békesség napjaiban összhangzást hoz létre az intézmények megalkotásában. A lelkészválasztási szabályokkal százados visszaéléseket lesz hivatva orvosolni, a lehetőség szerint biztositván az érdemesebb egyének előmenetelét az érdemtelenekkel szemben. Végre a domesztikával betetőzte 'korszakot képező alkotásait. A zsinat működésének eredménye az egyház tagjainak többségét kielégíti, s méltán ki is elégítheti. Egy kérdés van csupán, melyet a zsinaton nem oldhattak meg, s ez a közoktatásügy kérdése. Igaz, hogy a prot. egyház existentiája első sorban attól függ, mennyiben sikerül iskoláit akként berendeznie, hogy azok a kor színvonalán állva, a versenyt minden tekintetben kiállják az állam és a többi felekezet által fenntartott iskolákkal. De nem gondoljuk, hogy a zsinat a közoktatásügyi kérdés elodázásával mulasztást, még hozzá olyan mulasztást követett volna el, melynek következményei a prot. iskolákra nézve baljóslatuak lehetnének. Sőt ellenkezőleg, teljes meggyőződésünk, hogy a zsinati többség helyesen cselekedett, midőn nem veszélyeztette a zsinat sikerét egy olyan ügy erőltetésével, melynek végleges rendezéséhez akkor még a szükséges előföltételek nem voltak meg. A következmények már eddig is bebizonyították, hogy a többség álláspontja helyes volt, midőn nem akarta egy rövid életii közoktatási provizóriummal felforgatni és megzavarni a tűrhető status quo-t. A zsinat által mellőzött közoktatási szervezetnek azonban ma már — a középiskolai országos törvény megalkotásával — ismét napirendre kell kerülnie. Valamint haladéktalanul hozzá kell fognunk azon egyházi intézmények gyakorlati keresztülviteléhez is, melyek még eddig csak a papiroson vannak meg. A lelkészválasztási törvény végrehajtását már megkezdtük. A kezdet ugyan kissé döcögősen ment; de— különösen föltéve, hogy e törvények üdvös, mert véghetetlen igazságos tendentiája a gyakorlatban megvalósul, — a most mutatkozó akadályok is el fognak lassankint a végrehajtás útjából pusztulni. A konventnek, mint uj intézménynek, életbeléptetése semmi különösebb fejtörést nem igényel. A törvény meghatározza annak szervezetét, hatáskörét sat. Tagjai öntsenek belé lelket s mutassák meg, hogy a konvent csakugyan szükséget pótol s hogy az olyan nélkülözhetlen láncszem az egységes református egyház szervezetében, mely nélkül ez a mindnyájunk által hűséges gonddal ápolt organizmus, a fejlődés és virágzás magasabb fokára soha se juthatna. Hátra van még az egyházi közalap gyakorlati keresztülvitele. Ennek módozatai s az ujabban ismét szőnyegre hozott közoktatási kérdések azok, a melyek felett gondolkoznunk kell, s amely két tárgyhoz mindazoknak — úgyszólván — kötelességük hozzászólani, akik vallási, vagy — ha ugy tetszik — politikai szempontból a protestáns egyház sorsa iránt érdeklődéssel viseltetnek. E sorok irója régi és buzgó olvasója s egyszersmind szerény munkatársa a Prot. Egyh. és Iskolai Lapnak ; rég idő óta figyelemmel kiséri és teljes mértékben méltányolja annak az egyházi közügyek előkészítése, megvitatásakörülkifejtett nagymérvű tevékenységét. S igy teljes joggal jelezheti, hogy a protestáns egyház ezen elsőrendű orgánumának arra hivatott munkatársai nem mutatnak annyi érdeklődést az emiitett ügyek iránt, mint amennyit méltán megvárhat tőlük a protestáns nagyközönség.