Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-15 / 28. szám

mind az öt theol. akadémiára vonatkozó határozatokat hozzuk javaslatba : 1. i. Az egyetemes ev. ref. egyház kebelében jelen­leg létező 5 theol. tanintézet hivatalos neve : theologiai akadémia. 2. A theol. akadémiák tanfolyama négy évre terjed, melyből legalább 3 évet a honi protestáns akadémiák valamelyikén kell eltölteni. Azoknak, kik a honi egyete­mek valamelyikén legalább egy évet bölcsészeti, vagy külföldi prot. egyetemen bölcsészeti és theologiai tudo­mányok hallgatásával töltöttek, megengedhető, hogy a tantárgyakat 3 év alatt hallgathassák, kötelesek lévén minden kötelezett tantárgyból vizsgát (colloquium) tenni. 3. A theol. akadémiára csak érettségi bizonyítvány felmutatása mellett szabad valakit felvenni. Ha a jelent­kezés nem közvetlenül az érettségi vizsgálat letevése utáni tanév elején történnék, akkor az illető tartozik hi­telesen bizonyítani, hogy a közben eső időt, hol és minő foglalkozásban töltötte. II. A negy éves tanfolyamon előadandó tantargyak, azok approximativ óraszáma, előadásuknak es hallgatásuknak beosztasa. A) Szor os értelemben vett theol. tantdrqyak, a) kötelezettek 1. Hébernyelvtan, mindig az I. éven, hetenként 3 ó:án. 2. Uj testamentomi hellennyelv, össze­kötve az uj test. történeti könyvek cursiv olvasásaval, mindig az I. éven, h. 2—3 órán. 3. Bibliai bevezetés az I. és II. éven, h. 3 — 3 órán, összesen 6 órán. 4. Bib­liai magyarázat, még pedig ó testamentomi, h. 2 -3 óran a II, III és IV éveseknek, de hallgatása csak egy éven át kötelezett : uj testamentomi, h. 3—4 órán a II, III és IV éveseknek, hallgatása 2 éven at kötelezett. 5. Biblica theologia, a III vagy IV éveseknek h. 4—6 órán, akar a III és IV éveseknek együtt 2 éven át, h. 2—3 órán. 6. Egyetemes ker. egyháztörténelem az I és II éve­seknek 2 éven át, évenként h. 3—4 órán, összesen 6-8 oran. 7. Honi prot. egyháztörténelem a III vagy IV évtn, h. 2 érán. 8. Dogmatórténelem a III vagy IV éven h. 3 órán. 9. Keresztyén hittan a III vagy IV éven h. 5—6 órán. 10. Keresztyén erkölcstan a III vagy IV éven h. 3—4 órán. 11. Gyakorlati theologia és ide tartozó semi­nariumok a III és IV éven összesen h. 5—8 órán és a szükség szerint az I es II éveseknek szónoklati gyakor­latok h. 1 órán. 12. Egyházjogtan a III vagy IV éven h. 4 órán. b) Nem kötelezett, de a szükséghez képest koronként előadandó, a hallgatókra nézve szabad választás tárgyát képező theol. tudományok. 1. Theol. tudományok encyklopiediája. 2. Régiségtanok (héber, görög, római). 3. Jézus élete. 4 Symbolika vagy Polemika. 5- Apologetika. 6. Hermeneutika. /. Chald /nyelvtan és ezeknek a keresztyénségre 8. Arab \ vonatkozással levő irodalma 9. A különböző theol. tudományágak egyes főbb reszletei felől tartandó u. n. specialcollegiumok, B.) Szoros értelemben vett bölcsészeti tudományok. Általában megjegyezzük, hogy, miként ma minden egyetemi színvonalon tartott tudomány, ugy a theolo­giai tudományágak is bölcsészeti alapon és felfogással tárgyaltatnak. E szerint a theol. akadémia hallgatói már a szorosabb értelemben vett theol. studiumok által is suk­nemü bölcsészeti (lélektani, metaphysikai, nyelv-, történe­lem-, erkölcs-bölcsészeti) tájékozottságra tesznek szert. Mindazáltal szükséges, hogy a tudós prot. lelkész ne csak a bölcsészeti főbb kérdések felől legyen tájé­kozva, hanem némely a theologiával szorosabb kapcso­latban alló és általánosabban elismert bölcsészeti tudo­mány rendszerében is otthonos legyen. Ennélfogva szük­séges, hogy kiilön önálló bölcsészeti előadásokat is hall­gasson megfelelő óraszámban és némely bölcsészeti tu­dományok hallgatása egyenesen kötelezetté tétessék. Kötelezett bölcsészeti tárgyakul véljük kijelölen­dőknek: 1. A vallásbölcsészetet az I vagy II éven h 3—4 órán. Megjegyzendő, hogy ha a vallasbölcsészet esetleg oly rendszer szerint adatnék elő, mely a keresztyénsé­gen kivüli főbb vallásalakok (összehasonlító vallástudo­mány) ismertetését nem ölelné fel, akkor ezen tananyag külön és kötelezetten alőadandó. 2. A bölcsészettörténelmét az I vagy II éven h. 2 — 3 órán. Ezen kettőn kivül koronként és váltogatva előadá­sok tartandók a többi főbb bölcsészeti tudományágakból is. részint ugy, hogy az illető bölcsészeti tudományág egész rendszere adassék elő, részint ugy, hogy az illető tudományágnak csak egyes nevezetesebb problémája vagy valamelyik kiválóbb (ó- vagy ujabbkori) bölcsészeti rendszer tárgyaltassék egész tudományos részletességgel és apparatussal. Ezen utóbbi bölcsészeti special collegiu­mok különösen ajánlatosak a bölcsészet megkedvelteté­sére és a tudományos bölcsészeti módszerbe való beve­zetésre. Ezen előadások a hallgatókra nézve szabad válasz­tás tárgyát képeznék ugyan, de annyi mégis megsza­bandó volna, hogy minden hallgató tartozik a 4 éven át annyi bölcsészeti órát venni, mennyi a vallásbőlcsé­szetből és bölcsészettörténelemből vett órákat 11 -re ki­egészíti. C) Nevelés és oktatástani tudományok. Ugy az általános miveltség érdeke, mint a papnak a népiskolához való viszonya megköveteli, hogy a leendő lelkész a nevelés és népiskolai oktatásügy felől alapos elméleti és gyakorlati kiképzésben részesüljön. Ezen kép zettség a dolog természetének megfelelőleg magasabb és tudományosabb kell hogy legyen, mint a minőt a népiskola tanítóitól kívánni szoktunk. Ennélfogva kimondandónak tartjuk, hogy a neve­léstan és népiskolai oktatástan, beleértve a népiskolai tervezet ismertetését is, a theologiai akadémian kötelezett tantárgy, ezenkívül mindenik akadémia saját viszonyai­hoz képest gondoskodjék arról is, hogy a hallgatók a népiskolai tanítás módszerében gyakorlati téren is illő kiképzésben részesülhessenek. A nevelés és népiskolai oktatástan tanítására a tan­folyam I. és II. évén h. 3-3, összesen 6 óra szabandó.^ Azt, hogy theologus ifjaink maguknak a néptanítói oklevelet is megszerezzék, rájuk nézve előnyösnek ítéljük, — hogy ezen oklevél megfelelő képesítési vizsga után nekik megadassék, méltányosnak tartjuk. A képesítési vizsgáló bizottság szervi zetéről mindenik egyhízkerüLt belkörüleg intézkednék. A vizsgálat tárgyát a neveléstan és népiskolai oktatástan elmélete és gyakorlata képezné: magukra a népiskolai külön tananyagokra nézve, elég garantiát szolgáltatna részint az ifjak érettségi bizonyít ványa, részint magasabb, általános műveltségi színvonala. Azonban azt, hogy az egész ref. egyházban min­den lelkészi vizsgára álló theologus ifjú feltétlenül köte­leztessék a néptanítói oklevél megszerzésére : bizottsá­gunk nem tartja konventi határozat által kimondan­dónak.

Next

/
Thumbnails
Contents