Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-08 / 27. szám

Értekezés: A magyar nyelv és irodalom a budapesti áll. felsőbb leányiskolában, Révy Ferenctől. Növendékek száma 346, kik közül 32 ev., 10 ref., 226 izr. A jövő tanév sept. i-sején kezdődik; tandij : három részletben fizetendő 80 frt, és 5 frt beirási dij. 9. A Csáktornya városi államilag segélyzett polgári fiú-iskola tizenegyedik évi értesítője. Közli Valló Vilmos igazgató. Tanulók száma 64. 10. A Csáktornya városi községi elemi népiskola értesítője. Közli Jeney Gusztáv, igazgató tanító. Tanulók száma 4 fiu-s6 leányosztályban 413, kik közül anyanyelvre magyar csak 69, német 124, horvát 258 volt. E virágzó népiskola, mely tisztán magyar tannyelvű, tavaly óta 107 tanulóval szaporodott. 11. A csurgói ev. ref. vallású VII. osztályú gymnázium XIX (I). évi értesítője. Összeállította Vida Károly igazgató. Értekezés: egy idézetekben s ismeretekben gazdag emlékbeszéd Héjas Pál főgymn. tanártól, továbbá: Bolyai Farkas Pausaniása és Katona Bánk-banja, Kondor Józseftől. A belsősomogyi ref. egyházmegye 1882. tavaszán elhatarozta, hogy a gymnáziumot 8 osztályúvá alakítja át. A hatarozatot tett követte, s a VII. osztály már a most lefolyt tanév elején megnyittatott, mert azt a gymn. tőkéje megbírja ; a VIII. osztálylyal pedig, megszakítás nélkül, tehát a most következő tanévben fog betetőztetni. A vallásos érzet ápolása tekintetéből a tanulók, a téli hónapok kivételével, rendesen jártak saját templomaikba ; a ref. vallásúak az igazgató vagy más tanár felügyelete alatt az iskolaépületből szép rendben vonultak a templomba, honnan elmaradni csak engedélylyel lehetett. Az igazgató vezetése alatt 3 tanár s 37 növendék vett részt a magyar tengermellékre,Fiúméba tett kiránduláson. Héjas Pál ez évben tolté be tanári működésének 2 5-ik évét, mely alkalomból társai s tanítványai jubileummal tisztelték meg. Ez értesítő végén pontos kimutatás van a tápintézetről, s a gyülekezetek, lelkészek, tanitók által a főgymn. javára fizetett évi járulékokról. Tanulók száma mind a 7 osztályban 169; mindnyája magyarnak jelentkezett. 12. Kilencedik jelentés a debreceni ev. ref. egyház nyolc osztályú leánynevelő intézetéről és az ezzel összekötött varró osztályról. Szerkesztette Dócy Gedeon, igazgató tanár. A tanszemélyzet 12 tagból áll; újonnan alkalmaztattak Mayer Emma, Dömjén Erzsike és Lehr Emilia tanítónők. Az utóbbira bizták a tavaly megnyitott „varró osztály* ideiglenes vezetését. A növendékek létszáma nyolcosztályban : ref. 106, ev. 14, r. kath. 36, izr. 34, kik a tágas, világos tantermekben kitűnő egészségnek örvendtek. A jövő tanév sept. 3-ikán kezdődik. Felvétetik minden 6-ik életévet betöltött leány, valláskülönbség nélkül. Tandij egy évre az első osztályban 22, a többi osztályokban 32 frt. Beíratáskorkeresztlevél, iskolai s himlő beoltásról szóló bizonyítvány mutatandó fel. A varró-osztályba felvétetnek oly növendékek is, kik az elemi iskolában női kézimunkát egyátalában nem tanultak. Bennlakók évnegyedenként 300 frtot, tandijat s orvosi dijat fizetnek, s a magokéból fedezik személyi ktadasaikat; vasnyoszolyát, ruhaszekrényt, mosdó asztalkát az igazgató ád, egyéb felszerelést, ágy-,fehér-és ruhaneműt, asztali s öltözködési készletet a növendéknek kell hozni magával. 13. Rendezett tanácsú Dobsina bányaváros községi iskolájának értesítője. Közli Klein Samu igazgató. Ezen kitünőleg ág. h. ev. bányaváros sokat áldoz iskoláira, mely tanszerekkel s berendezési tárgyakkal szépen fel van szerelve ; 12 tanterem, 8 tanitói lakhelyiség, I veteményes kert, faiskola, két tornatér s egy uszoda egészilik ki a közs. iskolát. A város fizette a tandijat 160 szegény tanuló javára, kiknek tanszerekkel segélyzésére 113 frtot utalványozott; télen a silányabb öltözetű tanulók melegebb ruháztatasára a varos, az ev. arva-alap, a takarékpénztár és Sárkány Kálmán ev. egyh. felügyelő és iskolaszéki tag adományából 180 frt. fordíttatott. Tanulók sz. a hétköznapi iskola 5 fiu és 4 leányosztalyaban 712, a vasárnapi iskolában 214, a kisdedóvóban 230, ossz. 1156, kik közül 1034 ev., 81 r. kath. 18 — 18 ref. és izr. TÁRCA. A Héberekhez irott levél christologiájának összehasonlítása. Pálnak, a Rónia-, Korinthus- és Galatabeliekhez írt leve-i ... leiben levő christologiájával. Jelige : »!ttnéÁ.iov y'ao u/.).ov ovSúg Svvctzai &eivat TTctod TÓV ztCuevov, og tanv Irjaovg ó Xoktto?« I. Kor: 3. 11. (Folytatás.) Ha Krisztus szellem és világosság: akkor az égi ember csak szellemi fénytesttel gondolható; azonban h a ember s mint ember jelent meg : akkor emberi testet kellett ölteni. De miként vehette fel az emberitestet az, a ki áitatlan volt, a ki nem ismerte a bűnt, mikor az a ociqS, már lényegében magában toglalja a bűnt s az apostol nem is ismer mást, mint oá^S agagriag-1. E gondolat az ő sajátságos világ-nézetéből folyik, mely világnézet hatarozottan dualistikus. Az anyag és szellem, test és lélek kibékíthetlen ellentétek. Az anyag minden rossznak, a szellem minden jónak forrása. Ezért hivatkozhattak sokszor a marcionita eretnek gnostikusok Pál irataira, mert annak a dualismusnak, mit ők vallottak, sok bizonyítékát találtak meg Pálnál. Az egész természet anyagi, mely az anyag durva erőitől van áthatva, mely vágyódik az istenfiai dicsőségének megjelenésére (Rom. 8: 19), hogy akkor hozhassa ő is világosságra benső lényegét. S ebből az anyagból állván a lest, rabszolgául van adva a bűnnek s nem tudja azt művelni, a mit akar, hanem a mit gyűlöl, azt cselekszi. „Mert tudom — mondja az apostol — hogy nem lakik én bennem, azaz testemben, jó.* „Nem ajót cselekszem, melyet akarok, hanem a rosszat, melyet nem akarok. Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok : többé nem én követem ezt el, hanem a bűn, mely bennem lakik. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint ; de látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely küzd az eszem törvénye ellen és rabul ad engem a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban.* (Rom. 7: 15—23.) Jézus hat nem birhatolt ezzel a bűnös testtel, — ha megváltó akart lenni — okoskodnak sokan s ezért mondja az apostol Rom. 8 : 3-ban, hogy o öeóg tóv eavrov vióv 7iéyil>ag ogouóucai oagxóg agaQztag. Mit kelljen e kifejezés alatt érteni ? Azt-e, a mit pl Philippi gondol, hogy, mert magara a mi bűneinket, vette, ez által lett hasonló a bűnös testhez ; de ekkor, mondja Baur, nem birt valódi tm^-sal, ha az csak a mi bűneink felvétele után lett olyanná, mert a valódi oc'(q£ csak öÓqE, ágaQTÍag lehet. Azután bűneinket csak a halálban vette magára, pedig az apostol világosan mondja, hogy Isten az ő fiát év ógouóuctri oc'iQ-/.og agagnág küldte el. Tholuck szerint a Ovg'^ itt az emberi természetet fejezi ki, a ágaQiia pedig az emberi természet bűnfogékony ál