Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-08 / 27. szám

A theol. tanterv készítésére dr. Ballagi Mór elnök­lete alatt, dr. Kovács Ödön, Kovács Albert, Balogh Ferenc, Mitrovics Gyula, Radácsy György, Németh Ist­ván, id. Kiss Áron, Tóth Sámuel, Joó István és dr. Kiss Áron küldettek ki. A gymnáziumi tanterv megállapítására ft. Filó La­jos elnöklete alatt, Szász Károly, Gönczy Pál, Jókay Ká­roly, Szinnyei Gerzson, Ritook Zsigmond, Parády Kálmán, Székely Ferenc, Antal Gábor, dr. Lengyel és Békéssy Károly választattak. Es végül a tanitóleépezdék újjászer­vezésére vonatkozó javaslat elkészítésére Gáspár János el­nöklete a. Joó István és dr. Kiss Aron urak kérettek fel. Ezen albizottságok megalakulván, azonnal munká­hoz fogtak. A theol. tanterv készítő bizottságban dr. Kovács Ödön előadónak megválasztatván, felolvastattak az 5 theol. tanintézet tanári karai által készített javasla­tok, melyek a helyi viszonyokból kifolyó némi lényeg­telenebb eltéréseket leszámítva, a fődologban egy nyo­mon járnak, s a theol. tanintézetek újjászervezését egy alapon kívánják eszközölni, kimondatott, hogy az albizott­ság nem óhajt a tanterv készítésével, sem a theologiai tudományágak definitióiba, melyek tudományos vitatkozá­sok tárgyát képezhetik, sem azoknak részletező indoko­lásába bocsátkozni, hanem csak a keretet akarja meg­álapitani, melyen belől az egyes akadémiák, a helyi vi­szonyoknak megfelelőleg szervezkedhetnek, s azon tan­tárgyakat kijelölni, melyek mint feltétlenül kötelezők, minden akadémián előadandók. A theol. akadémiák célja abban határoztatott meg,hogy egyetemi színvonalon álló el­méleti és gyakorlati képzést adjon, különös tekintettel a külföldtől sok tekintetben eltérő egyházi viszonyainkra. A tanfolyam négy éves, melyre az érettségi vizsgá­latnak sikeres letétele után vehetők fel a növendékek s melyből legalább 3 évet, minden esetben, valamely honi prot. theol. intézetben kell tölteni. Kifejezés adatott annak is, hogy a theol. akadémiákon, a tudomány igé­nyeinek s a művelt világ által megkívánt elméleti kép­zettség megadhatásánák céljából legalább 5 theol. tan­szék állitando fel. Az elvi álláspont körvonalozása után felveendő tantárgyaknak megállapításához kezdett az albizottság, kimondván, hogy a tantárgyak egyrészt feltétlenül kö­telező, másik része pedig szabadon választható. A fel­tétlenül kötelező és szoros értelemben vett theologiai tárgyak a következők : Héber nyelvtan ; uj szövetségi gö­rög nyelvtan, összekötve az uj szövetségi históriai köny­vek cursiv olvasásaval; ó és uj szövetségi bevezetéstan ; ó és uj szövetségi Írásmagyarázat; bibliai theologia; egyetemes egyháztörténelem; m. prot. egyház-történe­lem : dogma história; ker. hittan; ker. erkölcstan ; prac­ticai theologia s seminariumokkal egybekötve ; és egy­házjogtan. Ezekhez jönnek még bizonyos bölcsészeti és paedagógiai targyak, melyek azonban a csütörtöki ülésen még nem állapíttattak meg. A gymnáziumi tantervvel foglalkozó bizottság is egész napon át folytatta tanácskozásait ft. Filó Lajos ur elnöklete alatt Kiindulási pontul s tárgyalási alapúi elfogadta a mult egyet. tan. bizottság által megállapí­tott tantervet, valamint figyelembe vette ugy a zsinat által hozott köznevelési és közoktatási szabályzatot, mint a már szentesitett középtanodai törvényt s az ezen al­kalomra az egyet. tan. bizottsághoz a sárospataki és n.-körösi főiskola által és Székely Ferenc n.-enyedi ta­nár által készített dolgozatokat, mely utóbbiak ft. Filó Lajos ur nyilatkozata szerint igen figyelemre méltók és sok hasznaiható anyagot tartalmaznak. A bizottság az általános elvek tisztazása után kimondván, hogy első sorban a didaktikai momentumokat veszi figyelembe, a tantárgyak osztályok szerinti beosztásához kezdett, mi előre láthatólag hoszabb időt fog igénybe venni. (Vége köv.) Iskolai értesítők. — Első közlemény. — 1. A hajai m. kir. állami tanítóképző intézet X-értesítője az 1882/83-iki (13-ik) tanévről. Közli dr. Bartsch Samu, igazgató. Értekezés: Az egy tanítóval bíró nép­iskola tantárgyainak tanmenete, Bocskay Kristéítól. Ta­nulók száma az intézetben 43, kik mindnyájan r. kath. vallású magyarok. Az intézet a mult szünidőben magyar nyelvi 6 heti tanfolyamot harmadízben tartott, melyre 75 szerb és németajkú tanitó, 22 tanítónő jelent meg ; az utóbbiak valamennyien, a tanítók közül pedig 59 ké­pesittetett a magyarnyelv tanitá«ára. 2. Értesítő a balassagyarmati állami elemi népiskola IX. évfolyamáról. Igazgató Kemény Gábor. A tanítótestü­let meggyőződvén arról, hogy a német nyelv tüze­tesebb tanítása a hazai nyelvnek, nevezetesen a fo­lyékony olvasás, irás és értelemfejlesztés csorbítá­sával történik : szükségesnek látta a német nyelv tanítását az I. osztályban végkép megszüntetni, a többi osztályban pedig annak eddigi 12 óráját fokozatosan 7-re leszallitani, és igy a beszéd és értelem gyakorlati, olvasás-irási, magyar nyelv és számtani órákat szapo­rítani. Tanulók száma 4 osztalyban 120. 3. A békési h. h. VI. osztályú reálgymnazium ér­tesítője. Közli Török Gábor igazgató. 5 tanár, 5 segéd­tanár. Felügyel az iskolaszék, mely az idén újból szer­veztetett; elnöke Szegedi Károly ref. lelkész. Tanulók száma 132, kik közül 50 ref., 32 r. kath., 29 izr., 10 g. kel., s 1 g. kath. A tápintézetre bold. Hajnal Ábel s neje Sipos Eszter 200 frtot hagyományoztak. 4. A budapesti II. kerületi állami reáltanodának huszonhetedik évi jelentése az intézet fönállásának 28-ik évében. Szerkesztette Say Móric,kir. igazgató. Érteke­zés : Tiszteljük az ősök emlékét, Miletz Jánostól. Kieme­lendőnek tartjuk ez értesítő szövegéből, hogy a buda­pesti középidőt, mely szerint járnak a magyar birodalom összes vasúti órái, a közlekedési ministerium megbízásá­ból ezen reáliskola műszereivel, Violich Károly r. tanár határozza meg ; a középdél itten lövés által jelöltetik. Tanulók sz. 287. 5. A budapesti II. kerületi nyilvános hat osztályú polgári fiúiskola X. értesítője. Szerkesztette Lengyel Sán­dor igazgató. Tanulók sz. 281. 6. A Budapest fővárosi IV. kerületi (belvárosi) köz­ségi nyilvános főreáltanoda 29-ik tudósítványa. Szerkeszté Ney Ferenc igazgató. Értekezés : A kamatok számítása, Császár Károlytól. A boldog ifjúság cím alatt közölte­tik Ney Ferenc évzáró beszéde, melyet érdemes tanfér­fink azon alkalomból intézett az ifjúsághoz, midőn pae­dagógiai működésének 50-ik évét betöltötte. Szintén Ney Ferenc kegyeletesen emlékszik meg Barna Zsig­mond, ez évben elhunyt fővárosi tanácsnokról. Tanulók sz. 471, kik közül 228 izr., 179 r. kath., és csak 16 ev., 10 ref. vallású. 7. A Budapest fővárosi VIII. kerületi (józsefvárosi) községi nyilv. főreáltanoda tizenkettedik tudósítványa. Szerkeszté Felsmann József, igazgató. Értekezés : Tör­ténelem és művészet, dr. Tergina Gyulától. Tanulók száma 353, kik közül 18 ev., 16 ref. 8 Értesitő a budapesti m. kir. állami felsőbb leány­iskola 1882/83. tanévéről. Közli Berec Antal igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents