Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-27 / 21. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-H1 VATA L : IX. ker. Kinizsy-utca 29, sz, 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij killőn 30 kr. IMF*Teljes szá(

rn.•u.péld.drL3^o]s]sa,lrrlIrLd.ig,

szolg'árh.ati^nfe-^M Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Az egyház alapkövei, Olvasóink közül bizonyára többen tették fel már magoknak a kérdést, hogy az első keresztyéneknek milyen volt hitvallásuk? hogy ezek a jeruzsálemi emberek, kik Péter apostol felhívására az első keresztyén egyházközséget megalapiták, mit hittek, mit akartak, milyen volt az ő Credojok? Elmélkedjünk e kérdésekről. Jézus apostolai s maga Jézus is zsidóvallásuak voltak ; az apostolok mesterök halála után is szorgalmasan látogatták a zsinagógát és a jeruzsálemi templomot; a törvényt hűségesen megtartották ; pedig a törvény nem csupán a tíz parancsolat erkölcsi utasításaiból állott, hanem felölelte mindazon rituális rendeleteket, melyek a cultusra s mindazon szabályokat, melyek az evésre, ivásra vonatkoztak, ugy, hogy egy kegyes izraelita élete épen ugy szabályok alá volt vetve, mint ma egy szerzetesé. Az első keresztyénnk tehát zsidók voltak, ugy a cultus, mint a nemzetiség folytán. Mi eszközölte hát, hogy mégis keresztyének voltak? A Jézus Krisztusban vetett hitök, mely azon nézetből állott, hogy Jézus Messiás- király volt, (mert a zsidó Messiás és a görög Krisztus ezt jelenti); s azon reményből, hogy ő nemsokára visszajövend Jeruzsálembe, hogy ott egy polítíco-vallási birodalmat alapítson. De Jézus Krisztusban vetett hitük különbözött messiási nézetüktől; ez azon szívbeli ragaszkodásból állott, melylyel Jézus személyéhez viseltettek ; azon iránta való szeretetből, melynek segítségével lassanként behatoltak az ő szellemébe, s mely bensejökben mély erkölcsi átalakulást hozott létre. A keresztség, az egyházba fogadás ceremóniája, már annyit fejezett ki, hogy azoknak, kik csoportosulni kívánnak, arra nézve, hogy a Messiás népét megalkossák, mikor ő eljön uralkodni, megtisztított, újjászületett embereknek kell lenniök. A szent vacsora képviselte a hivők ragaszkodását mesterük személyéhez. Tehát hitükben volt egy dogmai elem: ez a hítnézet, hogy Jézus volt a megigért Messiás ; egy mystikus elem: a Jézus személyéhez való ragaszkodás j s egy erkölcsi elem : egy fő eseménykép követése. Mindezek mellett is ugy gondolkodtak az első keresztyének, hogy maradhatnak zsidók s nem szükség vallást váltóztatniok. Nézzük most a középkort. Mi volt ekkor egy katholikus keresztyén ? Bizony ez nem hitte hogy ő zsidó. Az első keresztyének előtt nagy botrányt okozott volna az, ha valamelyik azt mondja, hogy ő többé nem zsidó; a középkori katholikus meg eliszonyodott volna, ha eszébe juttatják, hogy valamikor az volt. Nem járt a zsinagógába, iszonyodott attól. Dogmája pedig olyan hitnézetekből állott, melyeket az első keresztyének istenkáromlásnak tartottak volna ; hitte a többek közt, hogy Jézus Isten ! holott az a zsidó, ki a jeruzsálemi apostolok elnöklete alatt tartott öszszejöveteleken megjelent, alá nem irta volna ezt a hitvallást. A középkori kath. egyház kebelében is voltak ilyen keresztyének. Azon kiváló természetek voltak ezek, kik a zsinatok által kidolgozott Cre-41