Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-05-20 / 20. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL IX. ker, Kinizsy-utca 29. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számnpélcláin^ol^Eil mindig' szolg, átlla.a/tVLTa.:is.."^MÍ. DQQT Azon t. előfizetőink, kiknek elöfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. A canonica visitatió. Midőn a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület 1878-ik évi kerületi gyűlés jegyzőkönyve 81-ik pontja alá sorzott „az esperes urak által, az egyházlátogatás alkalmával a presbyteriumnak jelenlétében* felteendő kérdések befoglaltattak: a canonica visitatió, nem csak szélesebb, de erősebb alapra is lett fektetve, mint az utóbbi időkben a milyen alapon állva eszközöltetett. Azonban, a nevezett pont alatt álló huszonöt kérdés, mindaddig csak száraz kérdés marad, s még szárazabb feleletben részesül, mig annak intentiójára mélyebben nem gondolunk, és az erkölcsi és hivatalos felelősséget teljes mértékben nem érzi a kérdést feltevő és feleletet adó egyaránt. (E kifejezésben, ha némi vád látszik is bennfoglaltatva lenni indokolja az, hogy alább tényekre hivatkozom, melyek kétségbe vonhatatlanul igazolják azt, hogy a canonica visitatió sok helyt nem felel meg sem a törvény szellemének, sem a helyes administratio követelményeinek.) Nem mondom ugyan, hogy azon huszonöt kérdés teljesen kimeriti az egyház és iskolai élet és ügynek, mind erkölcsi mind szellemi s anyagi oldalát; nem mondom, hogy az ujabb zsinati törvények is szükségessé nem teszik, egy vagy két ujabb kérdés felvételét, vagy a meglevők közül soknak, az ujabb viszonyokhoz alkalmazott kibővítését, de azt hiszem, hogy valláserkölcsi szempontból nem lenne nehéz a következő két kérdésnek a canonica visitatió kérdései közé való felvételét indokolni; i-ső. Az egyház valláserkölcsi életében, van-e emelkedés vagy fejlődés ? vagy hanyatlás és viszszaesés észlelheto-e ? 2-ik. Minő alapon eszközöltetett s miben nyilvánult a fejlődés ? vagy mi az oka és sajnos következménye a hanyatlásnak? Igaz, hogy ez átalánosságban kifejezett nézeteket, mintegy részletezni látszanak a canonica visitatió: 14. 15. 16. és 17. sz. alatti kérdései: p. u. a 14. >Istenitisztelet tartatik-e minden hétköznap : és vasárnap délelőtt egyházi beszéd, délután káté magyarázat ? Hát bibliamagyarázat koronként tartatik-e E kérdésre a canonica visitai j. könyvbe irt felelet e jámbor szó: igen; pedig maga a visitáló esperes ur tudja legjobban, ugy saját mint más egyházak életéből, hogy a fenntebbi kérdésre sok helyen lehetne nemmel felelni. Megengedem én azt, hogy mentséget a gyongédtelen nemmel szemben tudna felhozni maga és mások számára is nt. esperes ur, de, hogy ez a mentség elfogadható, szabad legyen kétségbe vonnom. Legtöbbször e mentséget hallottam felhozni: nem jönnek templomba; az egyháztagoknak, saját tetszésökre van bizva a templomba való járás, mig a lelkésznek az hivatalos kötelessége A lelkésznek hivatalos kötelessége elmulasztására csak egy elfogadható okot ismerek, ez: a betegség. Másfelől, lélektani igazság az, hogy ha egyik alkalommal, kötelességének mulasztására könnyen hajlik az ember, más alkalommal is beelégszik a felületesen teljesített kötelességgel; szóval, a hivatalos kötelesség teljesítésének mellőzéséből, a fogyatkozások igy jönnek: kevés gond, semmi figyelem, hanyagság és mulasztás. Minden hivatalnokra nézve a legerősebb vád, kötelessége teljesítésének mulasztása, s ennek megítélésére, még a legmiveletlenebbnek látszó nép is bir érzékkel. Nem volna ugyan nehéz indokolni azt sem, hogy a szónoki ön- és iskolai képzés hiánya, szintén lehet befolyással, a lelkészi functiók kedvetlen és könnyelműen való teljesítésére nézve, de
