Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

rendes presbyterialis gyűlést tartani, vagy az élet elő­forduló ügyeiben magamat tájékozni. Ügy hogy egy falusi pap vagy tanitó akár milyen sufficiens gyermeke több prudentia pastoralissal jön ki a theologiából, mint egy világi embernek eminens gyermeke, mert az szer­zett gyakorlatot a szülői háznál. Máskülönben a vég­zett theologus előtt a papi állás teljesen tabula rasa. Már pedig előttem hiába zöldasztaloskodik akár ki az ő elmélete hány forgatásaival, az egyházakat nem theo­riával, hanem praxissal lehet kormányozni.*) Igy hát épen abban a tudományban, mely nélkül az elmélet legeminensebbje se viselheti kellő eredmény­nyel a papi hivatalt, a theologusok egyformák, (ha csak kivételül az imént jelzett szülők gyermekeit nem teszem) s mivel a fő dologban egyformák, azokért a többi nem oly fő tantárgyakért nem húznám fel a valaszfalat. Nem is említem, hogy az ifjak classificatiója kö­rül mennyi véletlen, mennyi érzelem, rokon- ellenszenv, hízelgés, denunciálás, egy ifjúi félrelépés stb szóval mennyi gyarlóság s így tévedés szerepel tanároknál, tanulóknál egyaránt, szólt erről Petőfi is. Ezeket az esélyeket szeretném örökre bezárni az utolsó vizsgaval ; S ettől kezdve mérlegelem, hogy mire lesz érdemes. A tapasztalat mondatja velem ezeket. Látok em­bereket, kik kitűnővel képesittettek ; előbb vagy később parochiát nyertek s ettől a naptól kezdve megszűnvén minden ambitió, Tojás Dániel gazdasági utasításain, a Boraszat zsebkönyvén s a lőcsei kalendáriumon kivül egyéb hasznos tudnivalókat el nem olvastak, vagy leg­feljebb még egy politikai lapot, mert habár a politika kiván is legszélesebb ismereteket s legmélyebb bölcses­séget, de megvan az a jó tulajdonsága, hogy beszél­het róla s szokott is beszélni a legkontárabb hazafi is. Látok kitűnően képesített egyéneket, kiknek egyháza partjait zűrzavar, anarchia, hanyatlás, pusztulás hullámai nyaldossák ... És látok sufficienter képesittetteket, kik pappá levén, hatványozott erővel foglalkoznak a tudo­mányokkal, könyveket szereznek, egyházi lapokat is járatnak, olvasnak, tanulnak, hivataluknak élnek, jól szerveznek, administrálnak s egyházukat szép és ékes rendben tartják. Hja! mert az ember is csak olyan, mint a gyü­mölcs : egyik hamarabb érik, mint a másik. S nem egy van, mely eleinte tetszetősen kezdett fejlődni, de csak­hamar elsatnyul és lepottyan. •Ilyen lidérc, ilyen téves felfogás 2-szor a külföldi akadémiákon való járás tekin­tetbe vétele. Ezt a felfogást még akkor sem emelném választó falul, ha azok, a kik kinn jártak, egytől egyig csakugyan nagyobb bölcsességgel tértek volna haza, mint oda mentek. Tisztelet azoknak a csekély kivéte­leknek, kik csakugyan többel jöttek haza. Nem emel­nem pedig azért, mert a ki-nem-menetel, nem a végzett theologus hanyagságából, tanulni nem akarásaból tör­ténik ; hanem mert vagy nincs pénze, vagy nincs pro­tectiója ahhoz az egy pár stipendiumhoz, melyet legin­kább ugy szoktak elnyerni, hogy a már kinn levő ajánlja barátját az ottani igazgatóságnak, s ez kéri azt a mi igazgatóságunktól. No de, barmiként ís, kikerül hát a külföldi egye­temre, s ott hallgatja az előadást, melynek nyelvét 10 *) Nagyon igaza van a Krassóvidéki lelkészi körnek, mely­nek véleményén' nem szabad keresztül siklani. Meg kell annál állapodni. közül 8 esetben nem érti. Akármilyen genienek is leg­alább kell egy év egy nyelvnek olyan mértékben való elsajátítására, hogy tudományos prelectiokat megérthes­sen. A ki aztán egy évig volt kinn, az haza jöhet egy nyelvismerettel többel, de nem több tudománynyal. De hát a ki kinn van két évig ? . . Uram isten ! sokat el­gondolkoztam a felett, hogy ugyan mit magyarázhatnak, mit taníthatnak ott a tanárok, a miről a mi mindegyik theologiankon levő egy-két kitűnő tanárainknak tudomá­sok ne volna ? Szóval, csekély belátásom nem birja válaszfalul el­fogadni a külföldi kirándulást, mint a honnan az egyik harmadrész visszatér az odavaló nyelv elsajatitása nél­kül ; a másik harmadrész visszatér nem több tudomány­nyal, mint oda ment, legfeljebb egy »jó sört hol kaphatni féle uti naplóval, vagy panorámás tájképekkel ; és csak a harmadik harmadrész több tudománynyal, de a me­lyet itthon is csak ugy gyarapithatott volna. Nem is kell említenem, hogy ezekre is paszol az előbbi tárgy indokolása. Lehet valaki tudományos és jó pap külföldön járás nélkül is, és lehet tudománytalan és rossz pap külföldön járással is. Ez tehát olyan, a mit ismét nem lehet igazságosan alkalmazni a lelkészek mi­o o nősitésénél. De mindez még csekélység ahhoz a tátongó kér­déshez, hogy ki, vagy kik eszközöljék a minősítést ? . . . Azt hiszem, ez a leggordius csomósabb kérdés, melyet, ember legyen, a ki kellőleg megoldani birjon. Egy 4—5 tagú bizottságra nem szeretném bízni, mert ez nagyon homeopathiai portio volna ilyen heveny betegség diagnosisának megállapításához. A lelkészi karnak önmaga általi qualificaltatásat egyházmegyénként sem vélem helyesnek. Mert lehet egyházmegye, melynek 50—60 lelkésze közül, közelebb­ről alig ismeri egymást husz ; a többit csak a névtarból. Nem ismeri sem tudományos munkálkodását, sem egy­házában kifejtett tevékenységét, sem szónoki képességét. Egy can. visita alkalmával az esperes ur örömmel kapta tel asztalomról az egyházi lapot, mondván : ma 16 lel­késznél kérdezősködtem egyházi lap után, de egyiknél sem találtam semmiféle lapot sem. Pedig ez olyan trac­tusban történt, melyben négy egyházon kivül, minden lelkész jövedelme felül van az ezer frton. Valóban érde­kes és érdemes volna a visitator uraknak arra is kiter­jeszteni figyelmüket, hogy az irodalom minő termékei, könyvek, lapok találtatnak a parochiákon. Nem csalódom, ha azt mondom, hogy a társadalomnak nincs olyan osz­talya, mely a maga mesterségéhez tartozó dolgokra oly keveset költene, mint a Talán még legcélszerűbb lenne a superintendenti alis gyűlés altal eszközlendő qualificatio. — Ott van a tractusok szine-java, telve buzgósággal, igazsagérzettel, jóakarattal; menten a provinciális érdekektől, melynek nagy része bizonyára ismeri az érdemesebb lelkészeket. De erre is csak , talán ( < -t mondok, mert erre a tátongó kérdésre bizonyos feleletet nem merek és nem is tu­dok adni. De bármire fejlődjék is a qualificatio kire bizá^a, azt mindenesetre óhajtom, hogy az iskolai kalkulus és a külföldi akademiak ne szerepeljenek a qualificatiónál. Jó Akarat. Még nem halt ki a népből a tiszta érzés. Etén (tatai ev. reform, egyh. m.) f. hó 9-én a reggeli istenitisztelet végeztével ejtetett meg a lelkész­választás. Ezt megelőzőleg már hetek óta folytattatott egy lelkész űr javára a korteskedés, lehet, hogy tudtán

Next

/
Thumbnails
Contents