Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

Kovács Albert teljesen osztja Csiky nézeteit és egy határozati javaslatot nyújt be, mely által a vallásügyi minisztert utasíttatni óhajtja egy oly törvényjavaslatnak mielőbbi beterjesztésére, mely által a hazai öszszes középiskolai tanárok nyugdíjaztatásáról gondoskodás történjék. Trefort. A hitfelekezetek által fenntartott középiskolák egyik arnyoldala, hogy a tanarok jövőjéről nincs gondoskodva. Én tehát, valamint a tanítók, ugy a tanarok érdekében is kedves kötelességemnek fogom tartani az iránt az előmunkálatokat megindítani, és egy tervet készíteni egy ily nyugdíjalap megteremtésére. Kovács A. a miniszter ezen nyilatkozata után visszavonja hatarozati javaslatát. Az eredeti szöveg elfogadtatott. A 36—46. §§-ok egy pár némileg jelentékenyebb módosítassál elfogadtattak ; nevezetesen a 40-ik §. Korösy S. indítványára olyképpen, hogy a fegyelmi úton elmozdított igazgatók és tanárok nem örökre, hanem csak hat évre fosztatnak meg azon jogtól, hogy valamely tanintézetben ismét alkalmaztathatok legyenek. A 45. §-nál Hegedűs L. azon módosítása fogadtatott el, hogy a felekezeti tanintézetekre nézve a tankerületi főigazgató nem említtetik meg, hanem csak annyi mondatik, hogy az iskolákat a miniszter megbízottai által meglátogattathatja. De ezen megbízottak önként értetőleg a tanker. főigazgatók is lehetnek. A 47. § ból, melv e kormány felügyeletének gyakorlására vonatkozik, Kovács Albert indítványára kihagyatott az, hogy a tanulók anyakönyve is felterjesztendő. Gall J. és Gyóry Elek indítványára pedig mellőztetett annak azon passzusa, hogy a kívánt jelentések, adatok és kimutatások a tanker. főigazgató utján terjesztessenek fel; s továbbá hogy az alapok gyümölcsöztető kezelésére is kiterjedjen a kormány felügyelete, minthogy ez túlságos beavatkozást vonna maga után. A 48. §. elfogadtatott változatlanul. A 49. §-nál Kovács Alb. kimondatni kívánja, hogy a felekezeti intézeteknél a fegyelmi vizsgálat megejtésére a kormány ne küldhessen ki külön közeget, hanem csak rendes fegyelmi közegét használhassa; és hogy a tanár elmozdítását a fegyelmi eljárás befejezése után az állam is esak oly esetekben követelhesse, melyekben a maga intézetéből is elmozdítja a tanárt. Gáli JÓS. a miniszter beavatkozását csak azon esetekre kivánja szoríttatni, midőn valamely intézetnél az erkölcstelen vagy államellenes irány a büntető törvény altal tiltott cselekményekben nyilvánul. Wolf K. helyteleníti, hogy a kormánynak e szakasz oly tag jogkört ad a beavatkozásra. Szilagyi Dezső az előtte szólókkal hosszabban polemizálva ujabb módositványt terjeszt elő, mely szerint azután az illető §. első bekezdése ekként lenne : Ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak, vagy államellenes iránynak jönne tudomására és ezek ellenében az iskola illetékes felekezeti főhatósága utján gyökeres orvoslást nem szerezhetne, joga és kötelessége a vallás- és közoktatási miniszternek a sajat rendes vagy e célból különösen kiküldendő közegei által megejtendő — e helyett tegyük »teljesítendő* — vizsgálat után, ha a vizsgalat alapjan oly tények allapittatnak meg, melyek a miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló intézetek igazgatója és tanáraira nézve hivatalvesztést vonnának maguk után, az illető ves7élyes egyének eltávolítását azon iskolából követelni — s ellenük a mennyiben stb. maradna. A ház ezen módosított szöveget fogadta el; az utolsó bekezdést pedig Hegedűs L. azon módosításával, hogy ezen kifejezés helyett: s

fenntartatván ő felségének legfőbb felügyeleti jogából származó jóvahagyasa,« — ez tétetett: »fenntartatván ő felségének legfőbb felügyeleti joga.* A következő § ok a 60-ig elfogadtattak Thalynak az 53. § hoz benyújtott azon módosításával, hogy az újonnan felállítandó középiskolákra nézve a kormány ne három, hanem két hónap alatt legyen köteles nyilatkozni. A 60 ik, vagy a régebbi szövegezés szerint az 59. §-nál, mely a tanárképesitésről intézkedik, Csiky K. egy módositványt nyújt be az iránt, hogy a tanárvizsgáló bizottságba középiskolai tanarok is neveztessenek ki ; Nagy István, pedig ezt kivánja a törvénybe beszuratni; i j,valamint a főgymnáziumok és főrealiskolák egyes gyakorlott szaktanárai ís* (kineveztessenek.) Trefort elfogadhatónak véli Csiky módosítását, ellenben Nagy Istvánét nem, mert hiszen a bizottság különben sem csupa tanárokból lesz összeallitva, hanem megengedtetik, hogy a miniszter olyanokat is nevezzen ki tagokká, a kik nem tanárok, de a tudományok művelésével foglalkozn ik. Thaly K. fél attól, hogy a magyar történetből csupa oly emberek fognak vizsgálni, a kiknek egyike művéből közelebb Kiss Albert azokat a gyönyörűséges mutatványokat olvasta fel. Fél, hogy a miniszter Fraknóiakkal rakja tele , a bizottságot, és akkor jaj a protest. tanárjelölteknek, mert megbuktatja, ha Bethlent, Rákóczyt nem declarálja rebelliseknek, ellenben Pázmant nem magasztalja az egekig. Kiss Albert a függetlenségi párt 16 tagjának alairásaval nyújtott be egy határozati javaslatot, mely szerint : A hitfelekezetek főiskoláiban kiképezett tanarjelöltek képesítésére az ezen joggal idáig bírt hitfelekezetek ezentúl is jogosultak ; de a tanárvizsgáló bizottság szervezetét és a tanárképesitő vizsgálat szabályzatát kötelesek a vallásügyi miniszternek bemutatni, annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb, mint az állami tanarképesitésnél. Módosítása indokolására felhozza, hogy még az 1859-ki pátens, de az 1880-ban a képviselőház elé beterjesztett középisk. törvényjavaslat is meghagyja a protestánsoknál a tanárképesitési jogot. Orbán és Hermán pártolják Kiss A. módósitványát, ez utóbbi egyszersmind felhiván a miniszter figyelmét a tankönyvekre is; partolja Zay is, habar ő a felekezeti autonomia és a jogfolytonosság szempontjából ellenzi az egész fejezetet, mely elkobozza a felekezetektől az eddig általuk gyakorolt tanárképzési és képesítési jogot. Kovács Alb. véleménye szerint a törvényjavaslat azon intézkedése, hogy jövőre tanári diplomát csak egyetem adhat, egészen helyes, sőt kijelenti, hogy az ellenkező felfogást tudományellenesnek, és a tudomány legmagasabb érdekeivel összeütközőnek tartja; ezért ő az eredeti szöveget pártolja. Hegedűs L. a törvényjavaslatban nagy előhaladást lát, jelesen, hogy szakított a tanárképzés azon rendszerével, a mely eddig dívott, s a mely mintegy járszalagon vezette a leendő tanárt, és valljuk meg, bizony sok középszerű tehetségnek nagyon kedvezett. Ezen törvényjavaslat megengedi, i hogy a lendő tanarok egyetemeken, főiskolákon szabad kursusban képezzék magukat, szabadon, mert csak ily szabadon fejlődő tanártól várhatjuk a középiskolai oktatas előmenetelét. A következő §-ok implicite a protestánsoknak is megengedik a tanárképzést, de kérdés, vájjon lesz-e joguk azokat képesíteni is, azért pártolja Kiss módosítását. Szabó Kalman, Szathmary Gy. és Kiss Albertnek ujabb felszólalásai után Trefort elismeri, hogy a pesti egyetemen is, a mint mondatott, némely hiányok vannak bizonyos mértékben; de azért tagadhatlan, hogy mind ez, mind a kolozsvári hasonlithatlanúl magasabb i színvonalon állanak, mint más vidéki főiskolák. Kiss Al-