Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

berttel szemben megjegyzi, hogy most is ugyanaz a nézete, a mi volt akkor, midőn a korábbi törvényjavaslatot előterjesztette ; csakhogy a situatio változott az altal, hogy most a képzést szabadon hagyjuk. És miért nem fogadta el akkor azon törvényjavaslatot, a mely ezen intézkedést nem íoglalja magában ? Nem tetszett; pedig azt hiszi, hogy ezen törvényjavaslatnak olyan sorsa van, mint a Sibylla könyveinek, hogy ha most nem fogadtatik el, hanem elhalasztatik vagy két évre, akkor egy ujabb javaslat a felekezetekre nézve okvetlenül sokkal terhesebb lesz. Az eredeti szöveg Csiky módositványával elfogadtatott. A volt 60 ik, §. most 61 Thaly módositasával fogadtatott el, hogy a képesítési vizsgalat elé allandó egyén tartozik igazolni azt, hogy a magyar nyelvet és irodalmat »különös tekintettel a magyar nemzet müvelődéstörténelmére4

hallgatták. A következő §-ok változatlanul elfogadtattak • az uj 69-ik §. Thaly és Tisza Kálmán felszólalásuk folytan a »külföldi egyetemek4

helyébe ez a kifejezés tétetett: }

nem magyar egyetemeken4

vagyis ez által kimondatott, hogy a magyar korona alá tartozó zágrábi egyetemen nyert tanari oklevéllel szemben is fenntartatik az a jog, hogy a vizsgáló bizottság meghallgatásával adajhatik meg a miniszter által az érvényesség elismerése. A 70-ik §-nál, mely szerint a képesítő vizsgalatok nyelve a magyar, a szász képviselők újabb harcot kezdtek, kimondatni kívánván, hogy a felekezeti nem magyar tannyelvű iskolákban alkalmaztatandó tanárok csak a magyar nyelvből és irodalomból köteleztessenek a tanári vizsgálatot magyar nyelven letenni, egyéb targyakból pedig más, de köteles tantárgyat képező nyelven is letehessék. Ezek módosításaival szemben meg Tisza Kalman kifejti, hogy semmi okot nem lát arra nézve, hogy a német nyelvnek, a magyaron kivűl az e hazaban divatozó egyéb nyelvekkel szemben valami különös előny biztosittassék. Helyesli, hogy a német nyelv, mint cultur- és világnyelv köteles tantárgygyá tétetett ; de a tanárképesitő vizsgalatnál nem akarja az óhajtott előnyben részesíttetni. Egy oly országban, hol különböző nyelvű s nemzetiségű lakosok vannak, mindenkinek, a ki azon országnak, mint államnak létezését akarja, el kell fogadnia, hogy legyen egy közvetitő nyelv, a mely bizonyos funktiókra kötelező legyen mindenkire nézve. De épen azért, mert ezen közvetitő nyelv az allam érdekében szükséges, nem lehet ez más, mint annak a fajnak, annak a nemzetnek a nyelve, mely az államra a saját typusát ütni van hívatva és jogosítva ; vagyis Magyarországon nem lehet más, mint a magyarnyelv. Ezután még Missics érvelt hoszabban, részint az oláh nemzetiségű bujtogatok, részint a szászok ellen, mire az azok altal benyújtott több rendbeli, de egy húron pendülő módosítások elvetésével az eredeti szöveg elfogadtatott. Györy Elek : a következő módositványt nyújtotta be: A következő 71. §. helyébe : »A vallas- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt alló akár római katholikus, akár mas jellegű, úgyszintén a jelenleg fennálló mindenemü középiskolák jogi természete és jellege ezen törvény által nem érintetnek.4

Továbbá : „Hasonlókép érintetlenül maradnak azon középiskolákra nézve, melyek nem állanak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt az eddigi törvények és gyakorlat, a mennyiben a jelen törvény azokat világosan meg nem változtatja.4 Mely módositvány Trefortnak is a hozzájárulásával elfogadtatott, a ki kijelentette, hogy ezen törvény sem a közoktatási miniszter alatt álló iskolák jogi természetét és jellegét nem akarja megváltoztatni, sem az autonom felekezeti igazgatás alatt álló iskoláknál az illető felekezetek autonomiájat — a fenntebb hozott intézkedések kivételével — nem szándékozik csorbítani. A 72-ik §. ellen Wolf hosszab beszédben kelt kii Szerinte ez a szakasz a legnagyobb egyenlőtlenségge. méri a jogot, s lehetővé teszi tovabbra is azt, hogy i szerzetes rendek Romából segélyt kapjanak. Vádolja s kormányt, hogy a főpapsággal paktumot kötött, és a paktum eredményének tekinti azt, hogy a törvényjavaslatot keresztülvihetik. Tisza Kálmán a ház közhelyeslése mellett visszautasította s éles szemrehányasokat tett a szász képviselőknek, a kik minden alkalmat megragadnak arra, hogy a házon kívül sértegessék mindazt, a mi magyar ember előtt szeüt. Orbán Bal. heves beszédében reámutatott a szászok hálátlanságára, s az izgató szász képviselőket nyilvánosan hazaarulóknak nevezte s felhívta a kormányt, hogy foglaljon velük szemben határozott állást. Majd midőn az elnök figyelmeztette, hogy egyesekért nem lehet egész népfajt elitélni, kijelentette, hogy ő beszédében csak a szász bujtogatókat értette. Ezután Szilagyi Dezső adott be egy Trefort által is helyeselt módosítást, mely elfogadtatott s ekként hangzik : Ezen határozatok által a törvényesen bevett és oktatással foglalkozó róm. kath szerzetesrendeknek egyházi szervezetéből foiyó és csaka egyházi ügyekre vonatkozó összeköttetései nem érintetnek. A 73-ik §. egy stiláris, a 74. pedig Csiky K. azon módositásaval fogadtatott el, hogy ezen törvény intézkedései a folyó tanévre nem alkalmazhatók. Es ezzel két heti altalános és két heti részletes tárgyalás után végre ezen javaslat tárgyalása bevégeztetett. TÁRCA. Javaslat a zsinati törvények alapján leendő szervezkedés tárgyában, tekintettel az átmeneti intézkedésekre. (A dunamelléki egyházkerület által kiküldött 9 tagu bizottság munkálata.) I. A 21. §-ra vonatkozólag. Az egyházközség hatáskörébe eső jogokat (20. §.) minden egyházközségben, az egyháznak választóképes tagjai (195. §.) egyetemben, közvetlenül gyakoroljak, egyházközségi gyűlés cim alatt, még pedig következő módon : 1. csak a 20. §. a) b) c) pontja alatti esetekben hívhatók egybe, megjegyeztetvén a c) pontra vonatkozólag, hogy oly csekélyebb fontosságú adásvételi, csere- vagy kölcsönügyletekben, melyek az egyház törzsvagyoni állagának csak minőségi megváltoztatását vonják maguk után s az egyháztagok minden ujabb megterheltetése nélkül történnek, a szükség vagy célszerűség szempontja által pedig kellőleg indokolva vannak, elég a presbyteriumnak csak az esperesi hivatalhoz jelentést tenni; és ha az az ügyletet helyben hagyja, az egyháztagok egyetemének egybehivása mellőzhető. 2. Ezen egyházközségi gyűlést a presbyterium az általa kitűzött helyen és időben hívja egybe s két