Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

ISKOLAÜGY. Körlevél az ev. ref. püspökökhöz. Ft. és nagys. püspök Úr, tisztelt kartársam ! A középiskolai törvényjavaslat a képviselőházban letargyaltatott s kilátás van arra, hogy a felsőházban két-három hét alatt, minden lényegesebb változtatás nélkül, elfogadtatik s mielébb szentesittetni fog. Ez esetben, középiskolai oktatásügyeink rendezése céljából s javaslattételek végett az átmeneti, illetőleg átalakítási intézkedések iránt, az egyetemes tanügyi bizottságot piinköst előtti héten összehívni szándékozom. Felké" rem tehát főtiszteletüségedet, méltóztassék az egyetemes tanügyibizottság tagjait ezen szándékomról értesíteni s egyszersmind felhívni, hogy eleve gondolkozzanak a lehető legjobb tantervről, tankönyvekről és tanárokról, mint a jó iskola legfőbb tényezőiről, mert ezek is tárgyai leendnek tanácskozásainknak. Továbbá, a f. évi január 23. s következő napjain tartott egyetemes konvent jegyzőkönyvének 66. sz. végzése értelmében, tekintettel a theologusoknak iskolatanitókul is kellő képzésére s a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák azon felhívására, mely szerint a theol. tanintézetekben a közegészségtan előadása is óhajtandó, tehát a theol. tantervbe beillesztendő: utásitva lettem a változási viszonyoknak és a jelzett követelményeknek megfelelő theol. tanterv készítéséhez szükségelt előmunkálatok megtételére. Ennélfogva tisztelettel kérem főtiszteletüségedet, hogy a felügyelete alatt álló theol. tanintézet tanárkarát utasítani szíveskedjék, hogy theologiai tanintézeteink szamara készítendő uj tantervről először a magok körében értekezzenek s majd azt a jk. 66. sz. végzése értelmében főt. püspök Úr elnöklete alatt megállapítsák ; tekintettel arra, hogy a theologusok tanitói képesítése, valamint a közegészségtannak tanitása miként illeszthető be a hittanfolyam tantervébe. Végül, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur tudomásvétel és miheztartás végett értesített, hogy a fennhatósága alatti tanitóképezdékben a tanfolyamot négy évre terjesztette ki. Ennélfogva a képezdei tanárokat is felhívni kérem, hogy ezen emiitett intézkedésről tudomást vegyenek s ehez képest tanitóképzőintézeteink átalakításáról véleményes javaslatot, illetve tervet dolgozzanak ki. Méltóztassék mindezen előmunkálatok elkészítésére az illetőket szorgalmazni, mert mind az egyet, tanügyibizottságot, mind a theol. tanintézetek képviselőit, mint jeleztem, a piinkösti ünnepeket megelőző héten összehívni szándékozom. Ez időt legalkalmasabbnak vélem a tanácskozásra, mert akkor a tanár urak az ünnepi szünidő miatt nem lesznek tanítással elfoglalva s mert piinköst utáni héten három egyházkerület fog gyűlést tartani, melyeken a készítendő javaslatok, mennyiben egyházkerületi határozatokat igényelnek, tárgyalhatók lesznek s végre mivel az egyetemes konvent jkönyvének 67 sz. végzése a lelkészi vizsgák rendezésére nézve csak azutáij foganatosítható, ha már megelőzőleg a theol. tanterv megállapittatott. A jelzett nagyfontosságú ügyekben egyetemesen és rész szerint egyházunk jólfelfogott érdekében intézkednünk annyival inkább szükséges, mert fájdalom, tanodáink allapota, iskoláink intézményei, azoknak jó hírneve, az utóbbi időkben, sok tekintetben méltatlanul s több oldalról célzatosan csak azért lettek megtámadva, hogy az iskolai autonomiankba való avatkozás jogosultnak lassék. Budapest, 1883. apr. 18-án. Török Pál, püspök, az egyet, konvent egyh. elnöke. A középiskolai törvényjavaslat tárgyalása az országgyűlésen april 10—14. A 33-ik §. Jonas, Kőrösy S. és Szilagyi D. felszólalásaik folytán a következőkép állapíttatott meg : a rendes tanárok, valamint a vallás- és közoktatási miniszter rendelkezése alatt álló intézetekben az igazgatók is éltök hosszáig alkalmaztatnak, és ezek, valamint a helyettes tanárok s a rendkivüli tantárgyak tanitói is évi fizetést húznak. A szerzetesrendek altal ellátott intézetekben a rendes tanarok és az igazgatók, és a felekezetek által fenntartott intézetekben az igazgatók alkalmazására nézve az eddigi gyakorlat fennmarad. A 34-ik § nál kimondatott, hogy a tanári vizsgát tett rendes tanároknak helyettes tanari minőségben töltött éveik nyugdíjaztatásuknál beszámíttatnak. A 35. §-nál, mely szerint a nyugdíj, valamint a pótlékrendszer külön törvényben allapittatik meg, Csiky Kalman felhívja a miniszter s a ház figyelmét a felekezeti tanárok anyagi helyzetére s arra, hogy a középiskolai tanárok számára is ugy, mint a népiskola részére történt, egy általános országos nyugdíjalap létesíttessék. Mert hiszen tudva levő dolog, — úgymond — hogy a felekezeti, különösen pedig a prot tanintézetek tanárai nem részesülnek oly kedvező anyagi javadalmazásban, mint az allamiak; de különösen szomorú sors várakozik a tehetetlenné lett felekezeti tanarokra avagy az elhaltak családjaira, a kik igazán a jó Isten könyörületességére vannak utalva, miután a prot. tanári fizetésből vagyont szerezni s hátrahagyni nem lehet, a felekezetek pedig eddigelé semminemű nyugdíjalapról nem gondoskodtak, legfeljebb gondoskodtak néhol maguk a tanárok az önsegélyzés elve alapján; de a melynek csak annyi az eredménye, hogy az elaggott tanár kenyeret talán szerezhet nyugdijából, de csak is ezt. Mai napság oly körülmények között élünk, a mikor az ember jövőjének az eshetőségek elleni biztositasa minden pályán sürgettetik. Biztosítva vannak rendes nyugdíj tekintetében a magantársulatok hivatalnokai, sőt még a földesurak gazdatisztjei és cselédjei is. Az ujabb irányú allambölcsészek még azt is sürgetik, hogy a gyári munkások jövőjének biztosításáról gondoskodjék maga az allam. Ilyesféle okokból kéri az emiitett országos tanari nyugdijalap felállítását, mely kétségkívül igen hasznos szolgalatot fog tenni a közoktatásügynek; mert hiszen az emelni fogja a tanárok bizalmát, önbecsérzetét, buzgó ságát, el fogja hárítani a felekezeti tanintézeteket fenyegető azon veszélyt, hogy tehetséges fiatal emberek a feleketanári székekre lépni ne idegenkedjenek.