Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-01-14 / 2. szám
ISKOLAÜGY. A sárospataki főiskola kormányzati szabályaira vonatkozó javaslat. A tiszáninneni ref. superintendentia mult évi november hó 28- és 29-kén tartott rendkivüli közgyűlésére, amint uzt annak idején közöltük, a főiskola kormányzati szabályainak átvizsgálásával megbízott küldöttség a maga munkálatát beterjesztette. A közgyűlés azonban a javaslatot, idő hiányában, tárgyalás alá nem vette, hanem elhatározta, hogy az kinyomatván, a jövő közgyűlés napirendjére tűzessék ki. Szolgálatot vélünk teljesíteni olvasóink azon részének, amely a sárospataki főiskola ügyei iránt érdeklődik, midőn az emiitett nagyfontosságú, a főiskola fejlődésére, lehet mondani, életbe vágó munkálatot, az illető küldöttség jegyzőkönyvének alapján röviden ismertetjük az alábbiakban. A küldöttség, mint legelső sorban megoldandó feladatot jelezte, az elvi álláspont elfoglalását s ezzel együtt azon keret megállapítását, melyen belől aztán az átdolgozást szükséglő kormanyzati rendszabályoknak egyes beillesztendő alkatrészei tüzetesebben megvitathatok lennének. Az e targyban megindult eszmecsere és beható elvi fejtegetések következtében, a küldöttség tagjai egyetértésre jutottak arra nézve, hogy a főiskolai kormányzat hit évvel ezelőtt megállapított szervezetének egyik legnagyobb és igen lényeges hiánya az, miszerint a kormányzatnak a szellemi és anyagi ügyek vezetésére rendelt két külön elágazása: a tanügyi bizottság és a számvevőszék, minden érintkezési pontot kizáró, egyoldalú helyzetüknél fogva, mint a jótékony egymásra hatást nélkülöző elkülönített csonka testületek, tevékenységükben megbénittattak, s az ügyvitel nehézkessé, nem ritkán bonyolulttá vált. Minthogy a főiskola kebelében a szellemi és anyagi ügyek egymással etvitázhatlanul összefüggenek, önként következik, hogy az azok kezelését irányzó, felügyelő és ellenőrző s az egyházkerületi közgyűlésnek felelős kormányzótestületnek is egységesnek kell lennie. Tanügyi bizottság és számvevőszék eddigi különvált hatáskörükben mintegy félmunkát végeztek. A tanügyi bizottság már az eddigi szűknek bizonyult keretben, igen korlatolt számú tagokkal, akik közül is néhányan a megbízatással együtt járó fáradságosabb feladatok teljesítésétől állandóan visszavonultak, a szervezeti intentio ellenére, a főiskolai tanügynek csak egy részével a gymnáziumival foglalkozott úgyszólván ; mig p. o. az akadémiai colloquiumok, az egyes tanszakokban a fontosabb mozzanatok figyelemmel kisérésére, a gymnáziumi vizsgák alkalmából tartott fárasztó ülésezések közben időt nem szakaszthatott. Másfelől, a főiskola összes anyagi ügyvitelének egészben való áttekintésére, a vagyonkezelés különféle köz o gei felett való rendszeres felügyelet és kormanyzat kötelmeinek teljesítésére nem elégséges a legjobb, szakértő tagokból alakított számvevőszék is, mely a főiskola körében évenkint egyízben való megjelenése alkalmával, a működésének szentelhető idő korlátoltsága miatt, jobbára csakis inkább a számvizsgálói gépies szerepre kénytelen szorítkozni; hanem a főiskola anyagi tekintetben lehető felviragzasa érdekében elkerülhetlenűl szükség van oly egységes kormányzó-testületre, mely az anyagi érdekeket mint a szellemi haladás alapföltételeit vcve tekintetbe, nemcsak az előirt szabályok értelmében vizsgál, fölment vagy diffikultál, hanem, ami szintén fődolog, a körülményekhez képest, irányelveket is szab cs allapit meg, melyek szerint a gazdálkodás, a vagyonkezelés történjék. A küldöttség, mint egységes kormányzó-testületnek, az egyházi és világi algondnokok elnöklete mellet működő s a zsinat aital alkotott, bar szentesítést nem nyert tanügyi szervezetnek is megfelelő főiskolai igazgató-tanácsnak megalakításában véli föltalálni a tapasztalt nehézségek sikert igérő megoldásának kulcsát. Azon fölmerülhető kételyek eloszlatásara, miszerint ily széles hatáskörrel felruházandó testület tagjai megfelelhetnek-e kellő mértékben úgy a szellemi, mint az anyagi téren előirt teendőiknek, kezességül szolgálhat az egyházkerület bölcs választása, mely a főiskola iránt me" legebb érdekeltséggel viseltető, buzgóbb egyházi és világi férfiaink sorában megfogja talalni egyrészről a tanügyi, másrészről az anyagi ügykezelésben jártas, szakértő egyéneket. Továbbá alkalmazandó lesz a munkafelosztás elve, alosztályok, küldöttségek stb. alakitasa utján, mely alosztályok, küldöttségek vagy bizottságok előterjesztései aztán a plenumban tárgyalhatók. A kiildöttségi tagok közül Fejes István és Dókus Gyula nyújtottak be külön-külön kidolgozott javaslatot. A küldöttség elnöke mindkét javaslatot felolvastatta. A Dókus-féle javaslatot a többség elvetette. A" felügyeletre és kormányzatra vonatkozó Fejes-féle javaslatot ellenben, mint amely a küldöttség fentebb kifejtett elvi álláspontjának általában megfelel, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A küldöttségi munkalat i-ső részének tárgyát a felügyelet és kormanyzat képezi. A közvetlen felügyeletet és kormányzást az egyh. ker. közgyűlés altal választott u. n. igazgató-tanacs és annak az egyházak altal valasztott elnökei: a főiskolai, egyházi és világi algondnokok gyakorolják. Az igazgató tanács tagjai: az egyh. ker. közgyűlés altal hat évre választott 6 egyházi és 6 világi egyén, az akad. ésgymn. igazgatók, a koziskolai szék által hat évre választott egy akad. és egy gymn. tanár, a gazdasági választmány elnöke. Az igazgató-tanacs minden iskolai évben 3 rendes ülést tart, u. m. az iskolai év kezdetén, január havában és az iskolai zárvizsgák alkalmával. A munkálat 2-ik részében a beligazgatásra és vagyonkezelésre vonatkozó szabályok állapittatnak meg.