Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-08 / 14. szám

vák, az egyház vagyona leltározva, fekvőségei telekkönyvezve vannak, az egyházi adóhátralékból a mult évben 4282 frt folyt be. S a hol még fordulnak is elő némi szabálytalanságok avagy pontatlan fizetések, ott is történtek vagy legközelebb történendenek intézkedések azok megszüntetése érdekében. Jelentetik továbbá, hogy az egyházi és iskolai alapítványok mindenütt biztosítva vannak, a kitűzött célokra fordíttatnak és szaporodnak, az egyházi hivatalnokok, hat egyház kivételével, pontosan fizettetnek, az egyházi számadások a számvevő szék által revideáltattak s mindenütt rendben találtattak ; a régi sessionalis birtokai után az egyházi hivatalnokoknak az adót az egyházak fizetik. A konfirmándusokat mindenütt a lelkészek oktatják, s azok száma közelebb 1816 volt. Más vallásfelekezettől hozzánk áttért 38 férfi s 38 nő; tőlünk áttért 5 férfi 15 nő. Az e. megye összes népessége 49.076; szaporulat születés és beköltözés által 1360. A tettekben és anyagi áldozatokban nyilatkozó keresztyénség is szép jeleket hagyott maga után. Gönczy Benő gödöllei lelkész, mint máskor, ugy közelebb is 3 hectoliter rozsot adott a szegényeknek ; Dabason Halász Hermina IOOO frtnyi alapítványt tett, ugyanott Kopjár Zsuzs. kathol. nő orgonára 100 frtot adott, Uj-pesten, Palotán, Szadán orgonára, harangra jelentékeny adományok folylak be; a sinlődő szentendrei reform, eg) házat, a megyebeli egyházak 105 írttal, egyesek 85 frttal, többek közt Jordán István 50 frttal segélyezték. Az évi összes adományok, királyné O Felsége által a gödöllői szegény iskolásoknak ajándékozott ICO frtot is beleszámítva 3485 frtra rúgtak. Egyházi építkezésekre pedig összesen 21.616 frt fordíttatott, melyből Monorra közel 18.000 frt esik. Végül felemiitvén esperes ur, hogy Budán közel harmadfél ezer református hitrokonunk lakik, s hogy ezek ugy a pesti, mint az ó-budai ref. templomtól távol esnek, s e miatt reájuk anyagi, de vallás erkölcsi tekintetben is tetemes hátrányok hárulnak, javaslatba hozza Budán egy leányegyház szervezését. A javaslat egyhangúlag elíogadtatott s esperes ur a budai hívekkel ez. érdemben való érintkezésre felkéretett. A nagy érdekeltséggel hallgatott esperesi jelentés tárgyalása után az e. megyei gondnoki hivatal betöltéséről történt intézkedés oly képen, hogy egyelőre bevárandó az e. kerületnek az egyházi hivatalok betöltése iránt hozandó határozata, s csak azután tűzi ki esperes úr a szavazást. Majd felolvastatott és egyhangúlag elfogadtatott egyik bizottságnak az országos közalap ügyében benyújtott emlékirata, mely szerint a közalap számára bejövendő összegnek '/4

része az e. megye, másik negyede a kerület kezelése alatt maradna, és csak két negyed adatnék be a köz,ponti pénztárba. Ez — mondja az emlékirat — méltányos, szükséges, célszerű, és a közalap ügyében hozott egyházi törvénynyel nem elllenkezik. i Az emlékirat felterjesztetik a kerülethez, s egyszersmind megküldetik minden reform, e. megyének. Ezután megválasztattak titkos szavazattal a kerületi gyűlésre képviselőkül: Erdélyi József, Vargha László, Matyók B.; a lelkészjelölő bizottságba: Jordán I. Matyók B., Szilágyi B. rendes; Ballagi, id. Fáy, és Szánthó János póttagokul. — A számvevőszék, tanügyi bizottság s tanitó egyesület jelentései s intézkedései tudomásul vétettek s helybenhagyattak. A délutáni ülés fő tárgyát az egyházak osztályozása és lelkészek minősítése képezte, mely felett azonban a tanácskozást az e. kerület által a zsinati törvények életbeléptetése ügyében kiküldött kilences bizottságnak márc. 28 és 29-iki ülésében készitett javaslata tetemesen megkönnyítette. Ezen javaslat szerint az esperesek és e. megyei gondnokok hivatalukban változatlanul megmaradnak, valamint az e. megyei jegyzők és egyéb tisztviselők is, igy ezek választásáról nem szükséges intézkedni. A tanácsbirák számára nézve az e. megyék vannak hivatva az e. kerülethez javaslatot terjeszteni fel. A pesti e. megye 6 egyházi és 6 világi tanácsbirót óhajt; de magáévá tévén ő is azon bizottsági javaslatot, hogy ha jelenleg több is a tanácsbirók száma, a statusquo fenntartassék. Az egyházak osztályozhatására nézve a kilences bizottság javaslata szerint szükséges elébb, hogy minden egyházból a lelkészi javadalmazásra vonatkozó adatok pontosan beterjesztessenek az e. megyéhez, ettől pedig feldolgozottan az e. kerülethez. A közgyűlés ezen javaslatot elfogadta s az e. megyei anyag gyűjtő és rendező bizottság tagjaiul kinevezte Sipos P. Jordán I. Segesváry L. s Vörös Károly urakat. Minthogy azonban az egyházakat szükséges ideiglenesen is osztályozni, ezért egyelőre a következő négy osztály állíttatott fel: 1200 frt jövedelmen alól, 1200, illetve 1500 s illetve 2000 frt felyiil levő egyházak. A lelkészi minősitvényre nézve elfogadtatott a kilences bizottság javaslata, azon kis módosítással, hogy a s. lelkészek papi bizonyítványainál a kitűnő jelzővel egy enlő erejűnek vétetik a jeles jelző is ; továbbá, hogy a s. lelkészek 3-ik fokú egyházba pályázhatnak nem négy, hanem három évi segédlelkészkedés után, és hogy a külföldi egyetemmel a belföldi egyetem egyenérvényűnek vétetett. A kilences bizottság javaslata a következő : a) A rendes lelkészekre nézve: hogy azok i-ső fokú minősitvénynyel 10 évi kifogástalan rendes lelkészkedés után külömbség nélkül ruháztassanak fel: sőt öt évi rendes lelkészkedés után is akkor, ha kitűnő papi bizonyítványok mellett az egyház gondozásában mind vallás-erkölcsi, mind anyagi tekintetben kitűnő, ténylegesen sikeres munkálkodást fejtettek ki ; 2-dik fokú minősitvénynyel ruházandók fel 6 évi kifogástalan rendes lelkészkedés után ; és a 4 évi rendes lelkészkedés után akkor, ha kitűnő vagy legalább jeles papi bizonyítványok mellett az egyház gondozásában ténylegesen sikeres kitűnő munkálkodást fejtettek ki ; 3-dik fokú minősitvénynyel általában 4 évi kifogás-