Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-08 / 14. szám

talán vagy pedig kitűnő vagy legalabb jeles papi bizo­nyítványok mellett, két évi ténylegesen sikeres rendes lelkészkedés után; 4-dik fokú minősitvénynyel pedig általában minden kifogástalan rendes lelkész már önmagától értetve is bir. ° b) A segédlelkészek a két papi vizsgálatnak sike­res letétele után ; 4-dik fokú minősitvénynyel általában azonnal fel­ruházandók ; 3-ik fokú minősitvénynyel a két papi vizsgálat si­keres letételétől számítandó négy évi segédlelkészkedés után ; és két évi után akkor, ha kitűnő papi bizonyít­ványok mellett a gyakorlati szolgálat terén példás buz­galmat tanúsítottak s magukat elismerésre tették mél­tóvá ; végre 2-dik fokú minősitvénynyel birnak akkor, ha a két papi vizsgalat letétele után kitűnő papi bizonyítványok mellet négy évig elismerést érdemlőleg káplánkodnak s még legalabb egy évet a külföldi egyetemeken is töltöttek. i-ső osztályú minősitvény a segédlelkészeknek nem adatik. c) A tanárok, katekheták, tábori lelkészek, fegyházi ' lelkészek, nem hivataloskodó lelkészek, tanitókáplánok és helyettes lelkészek pályázati minősitvényére nézve pe­dig, föltéve, hogy már mind a két papi vizsgálatot le­tették, javasoltatik: aa) a theologiai rendes tanárok már ezen jogcímen azonnal 3-dik fokú minősitvényt nyernek, két évi sikeres működés után 2-dik, és négy évi sikeres működés után pedig i-ső fokú minősitvényt; bb) a gymnáziumi és képezdei rendes tanárok, ugy szintén a katekheták, ha mar rendes lelkészek voltak s kifogástalanul működtek, valamint a rendes lelkészi hiva­talukból kimozdult, de lelkészi minőségökben meghagyott egyének, hasonlóan a tábori és fegyházi lelkészek, ha magukat valamely egyházkerület lelkészi testületébe be­kebeleztették, pályázati minősitvényre nézve a rendes lelkészekkel állanak egy sorban ; cc) ellenben a theol. helyettes tanárok, valamint a gymnáziumi s képezdei tanárok és katekhetak, ha még rendes lelkészek nem voltak, s a tábori és fegyházi lel­készek, ha egy egyházkerület lelkészi testületébe sincse­nek bekebelezve, pályázati minősitvény tekintetében a segédlelkészekkel jőnek egy sorba, ugy szintén dd) a tanitó káplánok is ; de ee) a helyettes lelkészek 4 évi kifogástalan helyet­tes lelkészkedés után mar ezen jogcímen is 3-dik fokú minősitvényt nyernek a nélkül, hogy további helyettes lelkészkedésök, bármennyi ideig tartson, azontúl a pá­lyázati minősitvény emelésére befolyással lenne. Még némely apróbb ügyek intéztettek el, s azzal az ülés véget ért. F. Vélemény a lelkészek minősítéséről és egyházak osztályozásáról. (186 —iss; §§) Meggyőződésünk szerint arra gondolni sem lehet, hogy minden egyes lelkész személyenkint minősíttessék, hanem elegendőnek tartjuk teljesen az egyházak osztá­lyozása alapján a pályázhatóság kellékei által meghatá­rozni a lelkészek minősítését : ennélfogva általános sza­balyokban kívánjuk felállítani azon korlátokat, melyeken belől jogosítva lesz minden a lelkészi pályán működő egyén képzettsége és érdemei szerint fokozatosan ugy az anyagi jobblét mint a nagyobb munkássagi tér el­nyerésére. Az ezen elvből kiinduló szabályok követke­zők lehetnének : 1. Első osztályú egyházba az első és másod osz­tályú egyházban legalább 4 év óta, harmadosztályú egy­házban 8 év óta kifogástalanul szolgáló lelkész, vagy 4 évi segédlelkészséget viselt s külföldi egyetemeken járt és a képességi vizsgát kitűnő eredménynyel letett lel­készjelöit, rendes lelkészeknél, ha kitűnő képzettségi bi­zonyítvány hiányzanék, az egyházi irodalom terén ki­fejtett munkásság és önképzés igazolásával biró egyén választható. 2. Másodosztályú egyházba a 2-od és 3-ad osztá­lyú egyházban 4 évet, negyed osztályú egyházban 8 évet sikeres munkássággal eltöltött rendes, 4 évet szol­gált kitűnő képzettségű segédlelkészt, és lelkészi képe­sítéssel biró s gyakorlati téren is működött tanárt le­het választani 3. Harmadosztályú egyházba a rendes lelkészek közül tekintet nélkül szolgálati eltöltött idejökre, segéd­lelkészek közül legalabb 3 évet gyakorlatilag szolgált egyének pályázhatnak. 4. Negyedosztályú egyházba minden rendes és képesített segédlelkész választható ; és ha pályázó nem lenne, az egyházmegyei tanács meghatározott időre se­gédlelkészt rendel, a ki előtt azonban a más illetékes helyre való pályázat tere időközben is szabadon áll. 5. Ha pályázó nem jelentkeznék, azon esetben mindenkor az egyházmegyei tanács tölti be a megürült lelkészi áHomást. 6. A kijelölésnél az illető bizottmány által külünös figyelem fordítandó a pályázók gyakorlati téren való működésökkel szerzett érdemeire, s ez érdemeknek a különben egyenlően jogosított pályázóknál előny adandó. 7. Minthogy egyházi életünkben a lelkészetnél igen nagy tért foglal el a szónoki előadás, azon óhajtásunk­nak adunk kifejezést, hogy a jelöltségnél az egyenlően jogosultak között súly fektetendő a szónoki képességre, a főiskolai lelkészképzésnél theologus itjaink a szónoki előadásokban kiváló gonddal képeztessenek, és abból bizonyítványaikban külön osztályzattal láttassanak el. Az egyházak osztályozása nézetünk szerint egy­házmegyénként hajtandó végre, már csak minden egy­házmegye jogi állásának érdekéből is. De meg, nem hogy az egész magyar reformált egyházban, hanem még egy egyházkerületben sem lehet egy mérték alá vonni azok osztályozását mindaddig, mig a lel­készi fizetés minimuma törvényileg altalánosan meg­állapítva nincs, és mig lelkészeink nagyobb részének fizetését bizonytalan értékű és jövedelmű termények és földbirtok képezik. Sőt erre vonatkozólag, a meny­nyiben egyházunk híveinek ugy száma, mint anyagi helyzete vidékenként az egyes egyházakban nagyon kii­lömböző : a minimumnak egyházkerületenkinti meghatá­rozását sem ta'tanók helyesnek, s véleményünk szerint 28*

Next

/
Thumbnails
Contents