Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-08 / 14. szám

nem külömböztethetők, de mégis azon alkotó részekből állott elő az egész. A magyar nemzet — igy végzi beszédét — annak köszöni fennmaradását és jó hirnevét, hogy mindig tudott csatlakozni Nyugat-Európa intézményeihez, vezérészméihez, vallásához, kultúrájához. Ne szakítsunk tehát e kérdésben sem azzal a rendszerrel, melyet a mivelt Európa követ ; ne tegyünk oly kísérletet, melynek eredményét kiszámítani nem lehet. Hagyjuk az experimentalást azokra a nemzetekre, akik ráérnek, a kik a kudarc veszteségeit is könnyen ki tudjak heverni. Az april 3 és 4-iki üléseket majd kizárólag a görög nyelv felett folytatott vita vette igénybe. Halasz Géza kérdést intézett a miniszterhez, hogy az egészségtant és ember-élettant miért hagyta ki a tantárgyak közül? Azután a görög nyelv tanítása ellen szólalt fel, melynek úgymond semmi haszna nincs, ellopja az időt a tanulástól, melyet ez hasznosabb tudományokra fordíthatna, elvonja az időt különösen a latin nyelv tanulásától. A. német nyelvre nézve megjegyzi, hogy annak több haszna van, de abból is elég lenne a középtanodában csak a nyelvtant tanitani, az irodalmat pedig rendkivüli tárgyul hagyni a felsőbb iskolák szamára. Szeretné, ha legalabb minisztereink kevesebbet tudnának németül. Éles Henrik a görög nyelvnek rendes tantargyúl való tanítása ellen nyilatkozik, majd felhívja a miniszter figyelmét az olyasféle vallástani kézikönyvekre, melyek szerinte a tudománynyal ellenkeznek, p. o., hogy Isten a világot hét nap alatt teremtette (Göndöcs közbeszól: hat nap alatt), hogy a világosság előbb volt mint a nap ; s melyek továbbá jezsuita morált hirdetnek, megengedhetőnek mondván a mentalis resei vatiokat, az aequivocatiókkal élést. Trefort megjegyzi, hogy a tankönyveket figyelemmel kiséri, de olyasféle jezsuita morált hirdetőket tankönyveink közöttt nem ismer. Annyira különben nem szándékozik menni, hogy akar az egyik, akár a másik egyházra dogmatikat oktrojáljon, vagy hogy a bibliát a geologiával összezavarja. Éles válaszolja, hogy Gury „Compendium theologiae morális" könyvében hirdettetnek oly elvek, mely könyv a tanitóképezdék számára van irva. Mocsáry is ellenzi a görög nyelv tanitását. Gall módosítására megjegyzi, hogy ha az elfogadtatnék kimondatni kívánja, hogy egy más idegen nyelv tanítása esetében, a német nyelv a tantargyak sorából kihagyassék. Trefort melegen szólal fel a görög nyelv mellett, mely nyelv és irodalom az összes tudós világ s az öszszes szakemberek véleménye szerint, nem csak itt az európai continensen, de Angliában s a patrícius Amerikában is rendkivüli művelő és képző hatást gyakorol. Az egész latin irodalom úgyszólván csak forditasa a görög irodalomnak. A napokban olvastam — úgymond — egy tudós és elegáns írónak, ki nemcsak a klassikus nyelvekben jártas, de elsőrendű író, Renánnak azon nyilatkozatát: „mi franciák, nyelvre nézve latinok, de sze lemre és műveltségre nézve görögök vagyunk.« Azt mondják, hogy a görög nyelv kevés sikerrel taníttatik. A mi a sikert illeti, a gymnás. nem nevel az élet számara, mert csak előkészítő iskola. A mathematikában, vagy a modern nyelvekben sem tog azonnal praktikus eredményt felmutatni a gymnásiumot végzett ifjú. De ha nincs is a mathematikának kézzel fogható praktikus célja, de fejleszti az elmét, mert hiaba, gymnasium még mindig a szellemi gymnastikátiak az iskolája lesz, a mely előkészít a magasabb oktatásra. Nagyon külö- , nös világításban fognánk feltűnni a nagy világ előtt műveltség tekintetében, ha mi most, midőn a középiskolákról törvényt alkotunk, azokat nem hogy emelnők, hanem sülyeztjiik, ha mi a görög nyelv tanitását a gymnásiumokból most kihagynók. Kőrösy Sándor erős érveket hoz fel ugy a mult időkből, mint a jelen kor műveltségi viszonyaiból a görög nyelv tanításának szükségessége mellett; hasonlóul Láncy Gyula is egy hosszabb beszédben a görög nyelvnek köteles tantárgyként való megtartása mellett harcol utalván a többek között arra is, hogy az egyetem három fakultásában mulhatlanul szükséges a görög nyelv ismerete, s ezen kivül hasznos az élet más pályáin is. Hermán 0. a görög nyelv kötelező tanítása ellen szóalal fel; a görög világot és irodalmat oly igen dicsőitők ellenében felmutatván a rabszolgaság tartását megengedő athenei demokráciának gyenge oldalait, és a régi görög világ erkölcsiségének még korunkban is tapasztalható sötét foltjait. De annal erősebb fegyverekkel kelt a görög nyelv védelmére György Endre. Ha a gymnáziumnak — ugy mond — csak az volna a célja, hogy oly ismereteket adjon, melyek a mindennapi életre szükségesek, akkor a gymnáziumi oktatás egy quodlibet lenne, a melyben mindenből adnak valamit, a mit egyik vagy másik szülő akar. Ha azt akarjuk, akkor 'ne csináljunk gymnásiumot, s ne kívánjuk, hogy a szépre, igazra és jóra tanittasék valaki. Stuart Mill nagyon bölcsen jegyzé meg, hogy az iskolaioktatás célja nem az : reménytelenül tultömni a gyermek agyát mások conclusioival, mert annál veszedelmesebb dolog sem politikai, sem didaktikai, sem társadalmi szempontból nem képzelhető. Az a gyermek, kinek agya túl van tömve más conclusioival, maga gondolkozni, maga érezni soha nem fog, és mindent a legdurvább, hogy ugy mondjam a legzsírosabb realizmus szempontjából fog venni a nélkül, hogy azon idealismusnak, melyre minden embernek az életben oly nagy szüksége van, valaha csak érzékét is mutatná fel. De sziiséges még szerinte a görög nyelv az ismerő tehetség, a lelkiismeret és erkölcsi erő fejlesztésére s méginkább az europaszerte elhanyagolt aesthetikai érzék kiképzésére, szükséges végül tisztán magyar szempontból. Körülöttünk folytonosan látjuk — ugy mond — a mostani generatio hanyatlását ideális szempontból; látjuk hogy az erkölcsi érzék, a positiv hitnek, és az erős meggyőződéseknek folytonosan lazuló voltával szemben all egy másik áramlat, mely csak a hasznot keresi. Látjuk, hogy hanyatlott, sőt semmivé lett nagy részben, különösen a fiatal nemzedéknél, kétségkívül a klassikai tudományok kevésbbé jótanitasanak következtében, a komoly kötelességérzet, és helyébe lépett azon aramlat, mely a kor szellemének inkább kedvez, de a mely — mert az örök igazsággal ellentétben van, — a nemzet kifejlődésének utjaban nagy nehézséget képez. Idealizmus nélkül — de össze ne tévesszük ezt az ábrándozással — az élet filozofikus felfogása nélkül, az erkölcsi érzéknek és különösen a kötelességérzetnek hianyaban nagyot előálli, tani nem lehet ma, nem lehet soha. Ne engedjük, hogy még a nevelésben is pillanatnyi haszon érdeke győzzön az örök emberies követelményei felett; a zsiros realismus a szép. jó és igaz örök kultura felett! Almássy Sándor azon indítvány mellett szólal feb hogy a görög nyelv ne legyen kötelező, hanem csak fakultatív. Dobranszky a görög nyelv tanitását pártolja, de kikél azon szerinte túlzó magasztalások ellen, melyekkel némelyek a görög nyelvet, irodalmat, a görög társadalmat, erkölcsöket elárasztják. Vidovics Gy. a görög nyelv ellen emel szót, azt fejtegetvén, hogy ha a tan-