Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-08 / 14. szám

Mészáros Nándor a középiskola ketté választása mellett nyilatkozott. Utána Hegedűs László, a ki az első szakaszt Hermán módosításával óhajtja, mert meg van győződve, hogy ha a törvénybe csak a most létező állapotot fogjuk beigtatni, az nem fogja azt a gyökeres reformot eszközölni, melyet úgy a tudomány, mint az élet egyformán követel. Szerinte bizonyos, hogy ma már a tudományos műveltség követelményeinek és az élet igényeinek a régi gymnásium teljességgel nem felel meg. Az eredménytelenség- legfőbb oka magában a rendszerben van, meg a kor azon felfogásában és gondolkodásában, hogy a klassikus nyelvek ismerete nélkül feljuthatni a mai modern tudomány legmagasabb regióiba, és hogy a modern irodalomban ugyanannyi, sőt több klassikus anyag van, mint a régi görög és római irodalomban. A ki ismeri azon szegényes eredményt, melyet az érettségi vizsgák általában felmutatnak, az belátandja, hogy itt gyökeres reformra van szükség. De a reáliskola sem maradhat abban a helyzetben, a melyben ma van, ha csak hosszú sorvadásnak kitenni nem akarjuk. Ezért ő egységes, vagy is oly középiskolát óhajt, mely hivatva volna mindazon bajok orvoslására, melyek most mind a gymnásiumban mind a reáliskolában észlelhetők. Göndöcs az i §. helyébe ezt kivánja tetetni : ,a középiskola alatt e törvényben realgymnaziumok értendők:* ha pedig ezen javaslata nem fogadtatnék el, óhajtja, hogy a gymnas. és realiskola négy alsóbb osztályában egy tanterv legyen. Jónás Ödön a középiskolák különválasztásának barátja, azért a törvényjavaslatot elfogadja, majd Szatmary György előadó felszólalása után elfogadta azt a ház többsége is. A 2-ik §. Zsilinszky styláris módosításával fogadtatott el, s így annak második bekezdése így szövegeztetett: »Kivételesen nem teljes intézetek is felállíthatok (53 §• >') azonban 4 osztályuaknál kisebbek semmi esetre sem.« 3 ik §. meiy a kötelező tantárgyakat sorolja fel, hosszú harcot idézett elő, a hellenofilek és hellenofóbok nagy harcát. Gall Jos. kivánja, hogy a mely tanintézetekben a tannyelv nem a magyar, azokban az intézet tannyelve és ennek irodalma is taníttassák. Göndöcs a görög nyelv kötelező oktatásának hasznát legfeljebb azokra nézve látja, a kik nyelvészekké, tanárokká vagy papokká lesznek; ilyen van legfeljebb ezer, s ezek kedvéért ne kényszerítsen a törvény 28 ezer ifjút a görög nyelv tanulására, azért töröltessék ez a rendes tantárgyak sorából, hanem mondassák ki, hogy a 7 és 8-ik osztályokban tanítandó mint rendkívüli tantárgy. Thaly K. ugy találja, hogy a jelenleg fennálló tanrend szerint mind a gymnáziumban, nvnd a reáliskolában bizonyos cosmopolitikus irány vonul végig ; a magyar történelem, a magyar nyelv és irodalom története pedig nagyon el van hanyagolva. Helyteleníti továbbá, hogy a tanórák több középiskolában reggeli 8 óratói kezdve, egy húzómban d. u. I óráig adatnak, mely szokást mind neveléstani szempontból, mind az ifjúság fejlesztése tekintetéből károsnak Ítél. A görög nyelvet illetőleg pártolja Göndöcs javaslatát. Trefort elismeri, hogy a gynmásiumnak, mint mindenütt a világon, ugy nálunk is cosmopolita jellege van, mintán fő tárgyai a klassikus tanulmanyok. Egyébiránt ő is azt óhajtja, s az ma ugy is van, hogy a magyar nyelvre es irodalomra nagy súlyt kell fektetm. Igaz, hogy a magyar irodalom története csak a 8-ik osztályban taníttatik, de a magyar nyelv az 1-ső osztálytól kezdve és pedig a magyar irodalommal összeköttetésben taníttatik. A magyar történetet illetőleg ő is úgy vélekedik, hogy arra súlyt kell fektetni és általában a nemzeti érzületet a fiatal emberben táplálni, nevelni kell. A 8—-1 órai tanitásnak a fényoldalai mellett, tudja, hogy vannak árnyoldalai is, ezt a dolgot megvizsgálandja, s a mint célszerűbbnek mutatkozik, fog intézkedni. Móricz Pal felemlítve, hogy a középiskola köteles tantárgyaiként négy nyelv és ezeken kivül 11 tantárgy van kijelölve s hogy ezek mellett még az ifjúnak több mást is kell tanulni, s igy csak a kiváló tehetségiiektől varhatni, hogy a feladatnak sikerrel megfelelkessenek, — óhajtja hogy a görög nyelv a köteles tantárgyak sorából töröltessék, hanem mint rendkívüli tantárgy tanitassék azoknak, kik arra speciális hivatást éreznek, avagy annak tudását választandó életpályájok igényli. Csiky Kálmán a részben súlyos, részben csillogó érveknek hosszú sorozatával lépett fel a görcg nyelv védelmére. ,A görög irodalom tanulmányozása — mondá — és az a haszon, mely abból a nemzeti kulturára kiárad, kell, hogy előttünk magyarok előtt is, ép oly fontos szempont legyen, mint az európai mivelt nemzetek előtt. Az új kor legműveltebb népeinek irodalmai is a görög nyelv és irodalom beható ismeretére támaszkodva fejlődtek ki a tökély magaslatára. Az angol, a francia, a német szépirók és történészek legkitűnőbbjei a görög szellemnek a befolyása alatt állottak ; és a mi nagyot, szépet és a változó korok változó izlése által el nem avithatót létrehoztak, létesítettek : tették azt az által, hogy saját eredeti nemzeti tehetségöket a görög szellem vasfürdőjében edzették meg. Schiller és Goethe német szellemük dacára egészen a görögök tanítványai, Beranger dalai, leszámítva a hely és kor közti különbséget, mintha csak egy görög lant húrjairól fakadnának. Byron rokonszenvvel vonzódik a régi görög klasszicizmushoz, amint politikai rokonszenvvel fordult az uj görögök felé. A mi hazánkat illeti, Kazinczy Ferenc a 1 görög szellem képviselője s a görög izlés fölkent papja ; Kölcsey nemes ideálizmusa és formatökélye a görög szellem melegében fejlett ki, jelen drámairodalmunk legszerencsésebb művelője szintén görög tárgyakon kezdte munkálkodását s a görög drámairodalom példányainak tanulmányozásával fejleszti folyton tehetségét. És a ki valamennyi közt a legnagyobb : Arany János, a maga költői ingeniuma nemzeti ős erejének birtokaban, tudjuk, hogy mennyire foglalkozott a görög irodalom termékeivel. Mert a görög irodalom müvelésének az a kiváló fontossága van, hogy a tanulmányozó eredetiségét épen általános jellegénél fogva nem csorbítja. Nekünk tehát magyarokul ép azért van rá szükségünk, hogy ne más irodalmak közvetítésével jussunk el a görög irodalomban rejlő kincsek birtokába, mint eddig nagyrészt történt, menjünk el magunk ama szellemi kincsek forrásához, mint elment oda az angol, a francia, a német. A görög nyelv tanulásánál nem a közvetlen hasznot kell nézni, hanem azt, hogy képezi és fejleszti az ifjak elméjét és gondolkozását a magasabb tanulmányok felfogására. A gymnáziumi tantárgyak nem is képeznek magukban véve öncélt, ezek csak a célnak eszközei. A gymnáziumi tantárgyak egy része olyan, melyet tovább képezünk az egyetemen és tovább képézzük benne magunkat az életben. A többieket pedig csakugyan at kell adni a lassú elfelejtésnek egész az alapfogalmakig. Mind a mellett azon ismeretek, melyeket tanultunk, megtették a maguk képző hatasát lelkünkben, mindegyiknek megvan a maga része a szellemi egyén fejlődésében. Midőn a házat felépítettük a kiilömböző anyagszerekből, ezek eltűntek az egész épületben és többé meg