Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-25 / 12. szám

PROTESTÁNS " EGYHÁZÍ ÉS iskolai lap. SZERKESZTŐ-és K 1 A D Ó - H I V ATA L : IX. kar. Kinizsy-utca 29, sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetesek dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij kiilöu 30 kr. J^F*Teljes szám-o. péld.án.3To3s:3sal ncLin.d.ig' szolgrá^lliat-CLnls-"^Bd Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Húsvét ünnepén. A keresztyénség legmagasztosabb ünnep­napja virradt fel reánk ismét. Feltámadás ! Uj élet! Ezt hirdeti most Istennek úgy a természet nagy könyvéből, mint a keresztyénség ős okmá­nyaiból elénk táruló kijelentése. Egy szent nyug­nap ez egy egész évi sőt egy egész élet hányat­tatásai után. Mint családtagok vagy családfők, mint az egyház, haza, társadalom tagjai mennyit küzködiink az élet és halál, a fejlődés és hanyat­lás, az előrehaladás és a visszaesés gondolataival. S a húsvét ünnepe egy édes boldogító érzéssel árasztja el keblünket. A fátyolon nem láthatunk ugyan keresztül, de érezzük az élet lehet; érez­zük, hogy a mi bennünk akár mint egyesekben, akár mint emberiségben szép, nemes és igaz van, az nem veszhet el; érezzük, hogy est Deus in nobis, és a mi bennünk isteni, annak élni, erő­södni kell ; érezzük, hogy azok a küzdelmek, szen­vedések, melyek igaz és nemes ügy érdekében történnek, nem esnek hiában. Felhő boritja el néha a napot, de ez annál fényesebben tör elő, elnyomatik, eltapodtatik egy időre az igazság, keresztre feszíttetik s eltemettetik az isten-i logos, az isteni eszme, de annál dicsőségesebb uj életre való kelése. Szent és boldogitó ünnepe a húsvét a ke­esztyénségnek, és talán kiválóan a protestantismus­nak. Hisz az egész reformácio ennek negyedfélszáza­dos élete, kivált ha ezt eszményi alakjában te­kintjük, egy permanens húsvét; életre költése az eltemetettnek, folytonos küzdés az enyészet, a tes­pedés ellen, hirdetése szóval és tettekkel az élet, a haladás, a tökélyesbülés elvének. De nem csak boldogitó, talán még inkább buzdító, munkára lelkesítő ünnepe a húsvét a keresztyénségnek s első sorban a protestántis­musnak. Az az erős húsvéti hit, hogy az isteninek az enyészet és halál felett diadalmaskodni kell, hogy az emberiségnek a hivatása a folytonos haladás és tökélyesbülés, bámulatos erőve! fokozza a munkakedvet, a küzdelmekhez a lelkesedést. És épen ez a folytonos tevékenység az, mely a ke­resztyénségnek egyik legfőbb jellemző sajátsága, s egyszersmind előnyét képezi minden más val­lásfelekezetekkel szemben. Igazi mély vallásos kedélyek voltak és van­nak a kerésztyénségeti kívül is nagy számban. Meghalni a világnak," hogy egyedül Istennek és Istenben élhessünk, ezt a parancsot ismerik és teljesitik a Budhaísmus, Brahmanisinus s több más felekezet hívei is. Meghalnak ők a világnak teljesen, lemondanak ennek minden javairól, ki­tüntetéseiről, évtizedeken, egy egész életen át csendes visszavonultságban élnek, képzeletet meg­haladó módon kínozva, öldökölve a testet, hogy annál teljesebben elmerülhessenek az istenségbe. De a keresztyénség s kivált a protestantis­mus szelleme nem ily vallás által célozza az em­beriség megváltását, a keresztyénség húsvéti ün­nepe nem ily vallást hirdet nekünk. Nem elég, hogy haljunk meg a világnak mi magunk, hanem meg kell ölni mindent a mi világi. Le kell küz­deni, meg kell semmisíteni mindazt, a mi nem isteni. Megsemmisíteni önmagunkban, de egyszersmind

Next

/
Thumbnails
Contents