Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-11 / 10. szám

lamnak átadni, ha az 1848, 26. t. c.-ben kimondott vallásegyenlőség nem csak papiron, hanem tényleg is léteznék ; de mig egyik felekezet az uralkodásnak és előjogoknak birtokában van, mig az élvezi a miliókra menő jövedelmeket, addig más felekezettől elvenni az országos törvényekkel biztosított jogokat, az általa háboritlanul élvezett önrendelkezési jogot: ez nem igazságos, nem méltányos eljárás. A szőnyegen lévő törvényjavaslat a rendszerf

elenségtiek, habozgatásnak, az ide-oda kapkodásnak a szüleménye. S ezen nincs is mit csudálkozni Mert ha valamely miniszternek egyik füle mindig Kalocsával, és a „nemzeti szállodával4

mintegy telefonnal van összekötve, a másikat pedig majd a centralisták, majd az autonomisták, a confraterek vagy eretnekek tele beszélik, attól állhatatosságot, egyöntetűséget várni nem lehet. Államellenes üzelmek kiirtásának ürügye alatt más felekezetek organisaciójába bevinni az állami központosítást, a rendőrösködést, bevinni olyan felekezeti iskolák dolgaiba, melyek a magyar hazafiságnak mindig valódi asylumai voltak: ez olyan kétszinü eljárás, melyhez szóló hozzá nem járulhat s ennélfogva a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatott sem fogadhatja el. Mészáros Nándor : Hogy a középiskolai oktatásügy emelésére intézkedések maradandó értékűek legyenek, egy középiskolai törvény megalkotása okvetlen szükséges. E törvény megalkotását nem kevéssé sürgeti az a különbség is, mely hazánk és a müveit külföld középiskolái közt eddigelé tényleg fennáll. Igaz ugyan, hogy középiskoláinkban már nagy haladás tapasztalható ; ámde e haladás nem általános, hanem részleges, mig a müveit külföld hasonnemü középiskolái a tudományosság terén e tekintetben messze előttünk járnak. Ha mindazon tantárgyak, a melyek a törvényjavaslatban felsoroltatnak, kellően képzett és szigorúan megvizsgált lanarok által fognak előadatni, rövid idő múlva oly képzett növendékeink lesznek, kik a hazai és külföldi egyetemeken a tudományok hallgatására, átértésére képesek és azoknak az életben való felhasználása, sőt tovább vitelére is mindenesetre elkészítve lesznek. Áttér azután a javaslat egyes hiánynaiak és előnyeinek fejtegetésére és kijelenti, hogy a törvényjavaslatott elfogadja. Mocsary Lajos a törvényjavaslatnak csak azon részével óhajt foglalkozni, mely a protestánsokat érdekli. Ez pedig nemcsak uj, hanem a legnagyobb fontosságú dolog. Százados viszonyok felforgatásáról van itt szó, a hazai közjog egyik sarkkövének kimozditásáról, mert a protestánsoknak békekötésben és az 1791. alaptörvényen nyugvó állása a hazában mindig ugy tekintetett, mint a magyar alkotmány egyik legfontosabb része, melyhez nyúlni eddig a törvényhozások nem mertek. A törvényjavaslatnak azon része, mely a protestánsokra vonatkozik, nem tartalmaz egyebet, mint a protestánsok önkormányzatának a közoktatásra vonatkozólag megsemmisitését; és miután a közoktatás körüli jogai a protestánsoknak oly fontosak, hogy azokat magokra nézve egyenesen életszükségnek tartják ; miután kétségtelen, hogy ha önkormányzatukat e tekintetben elvesztik, ez magának a felekezetnek decompositióját, elhervadását, az indifferentismusnak a protestánsok közt nagy mértékben való elterjedését, elharapódzását fogja maga után vonni, tehát teljes joggal állithatja szóló, hogy ezen törvényjavaslat magának a protestantismusnak mint felekezetnek egyenesen létjogát, fennmaradása garantiáit támadja meg, és hogy erre vonatkozólag miként fog a t. képviselőház dönteni, ez attól függ, micsoda véleménynyel van átalában a hazai protestantismusról, mire becsüli a hazai protestantismusnak jelentőségét e hazában politikai és közművelődési tekintetben. Szóló ezután hosszasan fejtegeti a protestantismus ! történetét Magyarországon s azon eredményre jut, hogy a protestánsokra a haza, a szabadság és közművelődés érdekében mindig számithat, mert a protestánst a hazafiságra nemcsak az készteti, hogy magyarnak született, hanem az is, mert protestánsnak született, mert e felekezetben a hazafiság és valláshoz való ragaszkodás egy. A törvényhozás nem helyesen cselekednék magyar érdekben, ha megrontaná a protestáns autonomiát. A protestánsok compensatióul kapták a szabadságot szemben azon jóléttel és gazdagsággal, melyet a katholikus felekezet élvez ; most a szabadságot is el akarják tőle venni. A t. háznak — úgymond szóló — most hatalmában áll megsemmisíteni a protestánsok egyházi jogait, kérdés csak az, helyesen cselekszik-e akkor, mikor romlásnak teszi ki azon felekezetet, melynek mint be; szédemben rámutatni bátor voltam, valamit mégis csak köszönhet az ország. A kérdés az : keresztül akarja-e vinni az alkotmányos magyar állam azt, min az abszolút korszak hatalma megtörött, mert ezen actio, ezen javaslat egyenesen a Thun Leo-téle 1859-iki pátensen alapszik. Igenisamellé sorakozik és a Tisza, Trefort és Thun Leo nevek egymás mellett fognak állani minden időben Magyarországon. Azt mondják önök, nem egy kategóriába való ! Én elismerem, hogy van a kettő közt különbség, mert a Thun Leo-féle pátens az összes vallási és iskolai szervezetre kiterjeszkedik egyaránt, ezen törvényjavaslat csakis az iskolai részt érinti, ámde iskola és egyház a protestánsoknál siami ikrek ; az egyiket a nélkül, hogy a másiknak ne fájjon, érinteni nem lehet. És ha tekintjük ezen törvényjavaslatnak egyes intézkedéseit, azt fogjuk találni, hogy sokkal részletesebben, mélyebben hatolt be a protestáns autonómiába, mint a Thun-fele pátens, mert abban olyan intézkedés foglaltatik, hogy kir. biztos megy az érettségi vizsgára és az fog Ítélni élet és halál felett, ami azon pátensben nem foglaltatik. Egyébiránt a t. háznak hatalmaban áll megfosztani a protestánsokat százados önkormányzati jogaiktól; és bármily alkotmányosan fosztassanak is meg a protestánsok a magok jogaitól, jogfosztva, az élet gyökerében megtámadva fogunk állani itt az országban. Miként fogja az egyház az életért való küzdelmet folytatni, mi lesz ezen törvénynek, ha életbe lép, következése, azt nem tudom, az a jövő titka; de egy dolog bizonyos : hogy ezen törvény következtében 3 millió honpolgár mélyen megkeseredve fog állani itt a hazában, látván, hogy azon szolgálatokért, melyeket a haza függetlenségének, szabadságának s a közművelődésnek a múltban tett, és melyet annak tenni hivatva van, ilyen igazságtalan elbánásban részesitik. Ez függ a t. ház elhatározásától ez alkalommal. Én a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Tisza Kálmán miniszterelnök : Nem szándékozom az előttem szólókkal hosszasabb polémiába bocsátkozni. Hogy azon t. képviselő urak, akik a tegnapi napon az erdéiyi szászok nevében szólottak, ezen alkalmat meg fogják ragadni, hogy megfoghatatlan, de tényleg létező ellenszenvöknek és gyűlöletüknek minden iránt, a mi a magyar és magyar állam, kifejezést adjanak: ezt előre tudtam. Csak egyre akarom őket figyelmeztatni; és ez az, hogy az ő geographiai helyzetökben, ha ők — mihez teljes joguk van — nem-1 zetiségöket intakté meg akarják tartani, ezt csak azon