Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-19 / 47. szám
Ch. Az úr adta volt, az úr vötte el is etc. Ezután a test a sirba tétetvén, mig betemették, énekelt az egész gyülekezet »sírnál mondandó éneket/ ilyen pedig volt 17. Ezek közül kis gyermekek felett a „Hagyjátok el hiv keresztyének* kezdetűt énekelték, melynek szövege latinul is adva van igy : Prudentü carmen in exequiis : Iam iriaesta quiesce querela, Lachrymas suspendite matres. Nulla sua pignora plangat, Mors haec reparatio vitae est, (még í) vers.) Midőn a sír betemettetett énekelte a chorus felette. Dies Irae : dies illa, Az nap eljö nagy haraggal, Solvet seclum in favilla, Mely megemészt mindent lánggal, Teste Dávid cum Sibylla. Dávid mondja Sibillával. Ennek volt 19. verse, énekelték hol latinul, hol magyarul. A magyar szöveg hű fordítása a latinnak. Ennek elzengése után mondá a Minister : Dicsértessék az örök isten, atya, fiu sz. lélek isten, három személyben egy istenség, adgyon örök életet. Gyülekezet és chorus: Ámen. Ezzel elvégződött a temetési szertartás. Hogy hiicsúztató versek, mélyek később annyira divatba jöttek a XVI. században mondattak volna, még eddig semmi nyomára sem akadtam. A temetési énekeken túl a közönséges énekes könyvből is énekeltek még több alkalmi énekeket, melyek mind feltalálhatók Göncziben, mint : Ur isten irgalmazz nekem, Légy irgalmas ur isten minekünk (Döghalálnak idején) Mi urunk Jézus Christusnak, (Az megszomorodott szívnek vigasztalására) Hiszúnk mind egy istenben stb. Az énekek szerzőiül részint a versfökből, részint kiirva ezek tűnnek elő : Tseh, Dézsi András, Ilardman, Jesus vita (hihetőleg a szerző symboluma kezdődött igy,) Tuba Mihály, Csanádi Imre, (eddig ismeretlen) Siderius János, Batizi András, N. K. T. (eddig még nem tudom, ki az ?) és Prudentius. Dallam csak 8 található. Ezek: Emlékkezzünk mi keresztyén népek, Jer temessük el az testet (német.) Adj idvességes kimúlást, Istenünkhöz fohászkodom, Hagyjátok el hű keresztyének (latin,) O te meghalandó emberi nemzetség, Jézus Krisztus Istennek. Dies irae (latin.) lm, ilyen volt a ref. temetési szertartás a XVI. században. A különb-különb cerimoniák okadatolását, * > majd később kifejtendem, ha az Ur akarandja. Kálmán Farkas. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A Gusztáv-Adolf-egylet közgyűlése és jubileuma. (Folytatása.) Ezen jeles, nagy munkával készült évi jelentést megköszönve, szót adott elnök Gráher kairói lelkésznek. Kairó és Alexandria egyházainak nevében igy szól : Ha Egyiptomban fasort akarnak ültetni, e végre nem használnak, mint itt, fiatal csemetéket, hanem idősebb, erős fákat terjedelmes gyökerekkel, vastag derékkel és teljes lombkoronával. Levágják azután a gyökereket, az ágakat és galyakat mind, és bizvást ültetik el a csupasz törzseket Az egyiptomi termékenység, az áldott Nilus vizes az afrikai nap segítségével újra hajtanak a fák és néhány hét és hó alatt előáll egy olyan fasor, melyre Németországban évek, sőt évtizedek szükségeltetnének. Ilyen erőteljesen kifejlett fákhoz hasonlíthatók a mi egyiptomi gyülekezeteink. Erős gyökeret verve az országban és annak békés, dolgos lakosságában, melyhez a már évek és évtizedek óta letelepedett német és svájci családok számitandók, erősen állva meg helyöket egészséges községi szervezetök és az otthoni anyaegyházra támaszkodhatás folytán; vigan fejlődve mindenféle áldott intézetek, mint lombtető alatt a keresztyéni szeretet műveiben eddig oly szegény országban, melynek feliák lakossága ezredévek óta nem ismert egyebet elnyomatásnál, szilárdúl áiltak itt e gyülekezetek. Es habáiEgyiptomban, ugy mint minden tengerentúli gyarmatokban sok az egyhaziatlanság és közömbösség feletti panasz ; mindamellett Kairóban én, valamint tiszttársam, Tippelskirch Alexandriában, mégis örömmel dolgozhattunk ezen előőrsünkön. Avagy nem öröme telhetett tiszttársamnak abban, hogy az alexandriai diakonisszakórház áldott munkájában közreműködhetett, mely intézet éven" ként nemcsak protestáns németeket és angolokat, hanem a középtenger országainak' mindentéle vallást követők közül ezer beteget ápol és polyklinikájában 25,000 kóresetet ingyen kezel és így a csak anyagi érdekeket hajhászó alexandriai népkeverék körében tettleg prédikálja a mentő szeretet evangyéliomát ? Alexandria példája minket kairóiakat is ösztönzött tevékenységre és sikerűit is nekem, hogy a német, svájci, angol és amerikai gyarmatot a kaiserswerthinek mintájára alapítandó diakonisszaház létesítésére lelkesítsem. A szép telket, melyet az alkirályi kormány a mi kó.házi bizottságunknak ajándékozott, nem sikerült ugyan Egyiptom fellázitójától megnyernem : de sikerült 5 /4 év alatt csupán Egyiptomban 65,000 franknyi jelentékeny építési tőkét szereznünk és egy 70 tagból álló nőegylet közvetítésével, 2600 frank évi tagdíjak alapján a kórház belső felszerelését előkészítenünk. Hát nem biztató kezdet volt-e ez? Ehez hasonlított a mi német iskolánk fejlesztése is, melyben nekem és még 7 tanerőnek kellett német, francia, angol, görög és arab nyelven körül-belül 80 előkelőbb fővárosi fiút, kik 14 nemzetivég, 4 földrész és 7 hitfelekezet kebeléből valók voltak evangyéliomi szellemben, német alapossággal és szívóssággal tanítanom és nevelnem. Azon voltunk, hogy ezen intézetet jelentékenyen nagyobbítsuk ; épülőfélben volt egy nagy terem és 3 tanitó számára emeleti lakás, mi 18,000 frankra volt előirányozva. Készpénzünk volt 8000 frank. 10,000 frankot 3 jó módú hívem készült kölcsönözni : annyira 96
