Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-19 / 47. szám
biztak, hogy azon tanpénzből, melyből összes tanítóink fizetése kikerült, megtérülend kölcsönük is. Ennek láttára a templomnak hátra kellett maradnia: áttvettiik annak belső és külső vakolását; 60 tag közel 6000 frankot áldozott egyházi építményekre; mar is véltem hallani egy beszerzendő orgona-harmonium hangjait templomunkban, melybe nemcsak katholikusok, hanem kiváló alkalmakkor zsidók is járnak, meghallgatandók a Krisztus evangyéliomáról szóló tanítást ; örültem azonban, hogy vasárnapi iskolánkat 19 gyermek, köztük 5 katholikus látogatja és hogy kivált sirnál német és francia nyelven keresztyénekhez, zsidókhoz és mozlimekhez szólhattam a Krisztusban való üdvről, dacara a búsító tapasztalatoknak és nehéz napoknak, melyekben „reményben örvendő® voltam, — de mi legyen belőlünk most ? Jelenleg „háborúságokban tűrőnekc < kell lennem. Az erőteljesen fejlődő fa a rohamosan kitört, zabolátlanul romboló mohamedan fanatizmus vihara által gyökerestül ki lett tépve és ágai le lettek verve ; mert gyülekezeteink elmenekültek, intézeteik kiürültek és mai nap igazi diaspora pap vagyok, mert gyülekezetem szétszórtan tartózkodik a felsőolaszországi és svájci fürdőktől kezdve egészen a német északi tengeri fürdőkig, a szyriai tengerpartoktól kezdve egész Berlin, Paris és Londonig, levélileg kisértvén meg a szétszórtak öszszeszedését és felbátoritásat, — csupán csak a gyülekezet nagyjait fedezhettem fel, Vajon hová lehetett a kicsinyje ? Mindnyájan kérdhetik : »Mi legyen belőlünk ? Lehetséges lesz-e visszatérnünk és a romokat felépítenünk ? Lehetséges lesz-e oly országban, hol fanatikus kegyetlenség az embert ördöggé változtatta, ugy mint azelőtt, nővel gyermekkel békében élnünk ? Vagy pedig mindnyáján végkép ki vagyunk onnan rekesztve ? Azt válaszoltam nekik : „A könyörgésekben szorgalmatosak legyetek és felkérem önöket is kedves atyáink a Krisztusban, hogy imádkozzanak érettünk! Mert a ki ragaszkodik az imádsághoz, az a reménységhez is ragaszkodhatik : ez egyedüli fennmaradt sajátunk, erről lemondanunk nem lehet. Hisz Isten már nyújtott is segélyt nekünk a legrosszabb időben : a mi diakonisszaházunk, 10 nővérével és kedves, híven kitartó tiszttársara, 15 beteg és 40 német menekült, csőcselék által megtámadtatva, csodálatos módon mentek maradtak, a kikötő melleti templomunk tornyát kikerülték az angol bombák, mig a városban levő angol templom szenvedett alattok, — sőt 3 diakonissza már újra elkezdte működését a kórházban. A legközelebbi napokban, szószéki bibliámmal, oltári edényeimmel, egyházi és egyleti aktáimmal, melyeket júniusban Kairóból ide hoztam, visszamegyek és megkisértem gyülekezeteink újra szervezését. A 14 nappal ezelőtt hazatért s itthon hivatalba lépett tiszttársam helyébe engem állított az ev. egyházi főtanacs, hogy az alexandriai papi hivatalt viseljem és ha Kairó ismét megnyílik, ott is kell hivataloskodnom, mig Alexandria számára munkás kerül. Igy fog azután a kidőlt fa ismét helyre ültettetni. Ki tudja a háború Ínsége meg nem rontotta-e a talajt ? Alkalmasint sokan jöttek már arra a sejtelemre, hogy nem Arabi a népgyiikos és gyújtogató, válthatja meg Egyiptomot, hanem hogy annak másnak, egyedül Krisztusnak kell lennie és ezt mi újra prédikálni akarjuk szóval és tettel. Isten kegyelmének napja is a zivataros felhők közül újra lövelendi sugarait az ujon ültetendő fára, hogy gyökeret verhessen és viru-1 ásnak indulhasson és a saját munka és Isten áldásához járuland mint harmadik a testvéri szeretet, mely az uj ültetést öntözni fogja. A mi gyülekezeteink jelen pillanatban áldozatra képtelenek és ha most papjuk visszatér, némelyek őt kétségkívül költséges fényűzési cikknek fogják tekinteni. Kérem — ugy a mint az ev. egyházi főtanácsot és a Jeruzsálem-egyletet is kértem — álljanak össze és tegyenek róla, hogy ezen luxus-cikket az önök költségén és veszélyére importálhassák. Remélem, hogy a mi gyülekezeteink újra mivelni fogják a Faraok országában lévő régi urszőllejét. Biztató £ az egyiptomi egyházak segítését ígérő elnöki szó után, ur imája és ének közben, d. u. 3 órakor véget ért az első nyilvános gyűlés. Délután 3Y2 órakor volt a díszebéd a kristály palotában, mely alkalommal elnök a német császárra és szász királyra mondott pohárkószöntést s hozzájok hódolati táviratokat is intézett, melyekre utóbb megérkeztek a válaszok. A sok más pohárköszöntők között kitűnt Ivánka Imre egyetemes gyámintézeti elnöké és azon eredeti jubilaeumi adomány, melyet Zelenka Pál miskolci szamorodni és asszubor képében hozott magáva és ajanlott fel az ötszász vendég számára. Estve dr. Lampe, jubiláló G. A.-egyleti pénztárnok, gyüjte házához 350 gyűlési vendéget, mely alkalommal az ünnepi vacsora közben Piedel Károly tanár énekkara művészi előadást tartott. September 14, csütörtök. A második nyilvános gyűlés ismét a Nikolái-templomban nyittatott meg a drezdai harmónium kíséretében elzengett énekkel és Pank lipcsei lelkész imájával. Felolvastattak a táviratok és üdvözletek, kiosztattak a központi bizottság egy részének megújítására vonatkozó szavazati lapok és felolvastatván a számvizsgáló bizottság jelentése, a pénztárnok felmentvénye megadatott. Bejelentetett még, hogy a pénztárnok márvány mellszobra elkészülte után, a lipcsei muzeumban fog elhelyeztetni. Ugy szintén felkéretett a 3 ünnepi szónok, hogy beszédeiket kinyomatás végett engedjék át, mi meg lett igérve. — Ezután szólt : Orelli zürichi tanár a svájci protestáns egyházi segélyegylet nevében, mint mely a G. A.-e. után 10 évvel keletkezett és azóta testvériesen együtt működik vele s osztrák és francia területen teljesiti segélyezési tisztét. Comba flórenci, valdenzi tanár szól a piemonti völgyekben létező régi valdenzi gyülekezetek és az olasz
