Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-08 / 2. szám

6g. (69, csuda, hogy itt összejöttünk !) Siess nagy úr isten én segítségemre, az első verse ugyanaz. Itt öt versből áll, az igazi szerző Barát István szerént 14-ből. Ugyanezen zsoltárból : örök isten figyelmezzél az én segítségemre, Némethi Ferencé, a második versen kivtil — mely némely szók változtatása altal el van ferdítve, minden versei ugyanazok. Ki volt ez a Némethi Ferenc? Aranyos-rákosi Székely Sándor »Unitária vallas történetei Erdélyben* c. műve (Kolozsvár, 1839.) 71. lapján azt mondja róla, hogy „II. János király hadi fővezére volt.* 73. (74 ) Hogy Jéruzsálemnek drága templomát, Skaricza Mátéé, egy vers külömbséggel egy és ugyanaz. Ez éneknél nem a versfőkből hataroztam meg a szerző nevét, hanem Gönciből, melyben fölé van nyomva. Ez az ének is kiváló bizonyság arra, hogy a hol a szerző neve a versfőkből kijön, ott B. úr atavusa sokkal jobban ferdíti a magyar reformátorok által írt magyar zsoltárokat, míg ellenben ott, hol a szerző neve nincs a versfőkben, csaknem szórói-szóra veszi át. 76. (77.) Az úr istent magasztalom, az első vers egy szó külömbséggel ugyanaz, a többi csak hasonló, nagyon el van formálva, mert a versfőkből ez jő ki : „Az Németi Ferenc éneke.* 78. (79.) Fölséges isten neked jelentjük, egy vers és néhány szó külömbséggel ugyanaz, mert a szerző itt, is ismeretlen. 81. (82.) Az úr isten áll minden bíráknak gyülekezetében, két vers és néhány szó külömbséggel ugyanaz. 85. (86.) Az jó hitű ember szelíd ez világon , Skaricza Mátéé, itt 14, Göncziben 17 vers, az első vers egy, a többiek is vagy egyek, vagy hasonlók, három elhagyva. 91. (92.) Mely igen jó az úr istent dicsérni, versfőkből : Michael Starinus, tehát az első, s egy sor külömbséggel, csupán a 3-ik egyez, a többi eltorzítva. 93. (94.) Mikor sz. Dávid, v. f. Michael Stárai contra impios. Ez az a hires zsoltár, mely a N.-Dobszaiban is benne van, mint a monda tartja, Sztárai saját kézírásával. Mivelhogy a v. f. a szerzőt igy adják, nagyon el van ferdítve, de egészen felismerhető. Ott 26, itt 19 vers. 94. (95.) Jer örvendezzünk, G.-ben 10, itt 9 vers, a 7-ik elhagyva. Szerző ismeretlen, tehát nehany szó külömbséggel ugyanaz. 99. (100.) Örüljetek az istenben, szerző nincs, tehát pár szó külömbséggel ugyanaz. 100 (101.) Irgalmasságot és Ítéletet, v. f. Joannes Giczi, ugyanezért annyira el van torzítva, hogy csak az utolsó versre ismerhetni rá. 102. (103.) A ki az istent megesmérheti, az első vers ugyanaz, a többi elváltoztatva. 109. Monda az úr az én uramnak, félre ismerhetlenül a Szenei M. A 110. zsoltárából: .Az úr isten monda az én uramnak,* ad notam : „Erős várunk nekünk az isten.* 111. (112.) Boldog az olyan ember, v. f. Benedictus Papi, csak az első sora, s az utolsó vers egyeznek, a többi a v. f. miatt szintén elformált. 112. (113.) Keresztyének, kik e földön lakoztok, az utolsó előtti két vers elhagyva, a többi ugyanaz. 115. (116.) Nagy öröme adassék én lelkemnek, csaknem egészen egyez. 120. (121.) Jer emlékezzünk, a harmadik és utolsó elhagyva, kiilömben egyez. 121. (122. Örül s örvend az én szivem, az „Örül mi szivünkétől nagyon elváltoztatva. 123. (24.) Az izráelnelc népe, a 3 első vers ugyanaz, a többi elferdített. 126.) (127.) Mindenek meghalljak, a 4-ik vers elformálva, az utolsó előtti hozzáadva, külömben egyez. Még a refrain: „Nincsen isten nélkül segítség és idvesség* is ugyanaz. 127. (128.) Boldogok azok, néhány szó külömbséggel, minthogy szerző nincs, ugyanaz. 129. Tehozzád teljes szivből, szórói-szóra a Szenczi M. A. 130. Zsoltárja, mind a négy versével, más, és pedig nagyon gyarló dallamon. 133. (134,) Úrnak szolgái no dicsérjétek, az 5-ik verse elhagyva, külömben egy és ugyanaz. Azon zsoltárból : Ti keresztyének dicsérjétek istent, meglehetősen elváltoztatva, de a refraine : „Dicsérjétek istent* ugyanaz. 143. (144.) Minden állat dicsér, az első két vers ugyanaz, a többi változtatott. 145. (146.) Dicsérd az istent mostan ó én lelkem, néhány vers változtatva, a többi egyez. A változtatás keményen dogmaticus, mert a ref. Zsoltarban az van kifejezve, hogy az ember ípéld. a szentek) által nem keresheti idvességét. 146. (147.) Drága dolog az úr istent dicsérni, Sztáraié, a két első vers ugyanaz, a többi kevéssé változtatva. 147) Jérusálem dicsérjed istenedet, ez nincs meg Göncziben. 148. Dicsőült helyeken mennyei paradicsomban. Erről szólottam már e lap 1881. évi 38. sz.-ban. Lám ez is itt van ! 150. Dicsérjétek istent, ez nincs meg Göncziben. Eddig a zsoltárok. Ezek után van egy hosszú „Háborúi időre való* ének, egy verssel bővebben ott van Göncziben a 153. levélen. Azután „Ostorozás idején :* Vedd el úr isten rólunk haragodat, 10 vers, Göncziben ott van a 140. levélen 7 verssel. Majd egy reggeli ének ! A nap feljővén immáron (a „Jam lucis orto sidere* régi latin hymnus fordítása), benne van a N.-Dobszaiban, Kálmancsaiban (1622.), s kevés változtatásssal a „Zengedező menyei kar-*ban is a 271. lapon.