Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-05 / 6. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HI VATA L : IX. ker. Kinizsy-utca 29. sz. 1. biti. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. f$?ffr~ Teljes széiirL-ú. példányokkal írLirLdég szolgálb atunk. ~ ^jjg^gj Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetésök lejárt, annak megújítására felkéretnek. Az alapok ás alapitványokjogi természetéről. iii. A Prot. Egyh. és Isk. Lap 1881 -dik évi 44. és 45-ik számaiban rövid tájékozást adtam az alapok és alapítványok vagyoni állásáról, s ezek jogi természetét illető eddigi előmunkálatok főbb mozzanatairól s irányáról. Kimutattam e nagyfontosságú kérdésnek a vallásegyenlőség és viszonosság elvével való benső összefüggését, s kedvező vagy kedvezőtlen megoldásának a felekezetek, különösen a protestantismus jövőjére nagy fontosságú befolyását azon reményben, hogy az egyetemes ref. zsinat, felfogva e kérdés nagy horderejét, hatalmas szavát mérlegbe fogja vetni az ellenható elemek és érdekek súlya ellen, s irányt fog adni a protestáns közönség véleményének a kérdés megoldásánál. De miután úgy az egyetemes ref. zsinat, mint az evang, konvent e nag) fontosságú kérdést bölcs hallgatással mellőzte; miután a protestáns közönség köréből is senki azóta e tárgyhoz hozzá nem szólott; minden jel pedig oda mutat, hogy ez ügy az országgyűlésen rövid időn a megoldás stadiumába lép: ime még egyszer belévetem szavamat az érdektelenség apathiájába, s mint előbbi cikkeimben megígértem, érdemileg hozzászólok e tárgyhoz ; annyival inkább, mert, mint előbb is jeleztem, a képviselőházból 1880. sept. 30-án kiküldött bizottság előadói, Apponyi Albert gróf és Apáthy István képviselők a képviselőházhoz legközelebb beterjesztett jelentésükben a vallás- és tanulmányi alapok jogi természetét oly szűkkörü kath. felekezeti szempontból fogták íel, s oly nézeteket hintettek azokról a közönség közé, melyek sem az előbbi munkálatok szellemével, sem az állam jól felfogott érdekeivel, sem az ide vonatkozó okmányok intentiójával, sem a történeti igazsággal meg nem egyeztethetők. Elmondjuk tehát, miként fogtuk mi fel törvényeink szelleme s a történelem adatai és logikája nyomán az alapok és alapítványok jogi természetét, a következőkben : Valamely birtok jogi természete alatt értjük azon birtoknak tulajdonjogára, dologi jellegére s rendeltetésére vonatkozó minőségét. Ezen fogalmazást az alapok és alapítványok törzsvagyonának jogi természetére alkalmazva, magában a fogalomban rejlő három tényező szerint, e három kérdést kell vizsgálatunk tárgyává tenni: 1. Kit illet ez alapok és alapítványok tulajdonjoga; az államot e vagy a kath. egyházat? 2. Ez alapok és alapítványok dologi jellegükre nézve országos vagy felekezeti alapot képeznek-é? 3. Kit illet ezen alapok és alapítványok felett a rendelkezési és kezelési jog, a kath. egyházat-e vagy az államot, s magát a fejedelmet-e kizárólag, vagy a királyt és országgyűlést együtt véve. Lássuk tehát az első kérdést: kit illet az alapok és alapítványok tulajdonjoga, az államot-e vagy a kath. egyházat ? Hogy e kérdést tisztán földeríthessük, ismernünk kell a hazai birtokviszonyok alakúlását, fejlődési irányát, a birtokok különféle nemeit s ezeknek a koronához való viszonyát. Magyarországon a birtokviszonyok alakúlása, fejlődése, a rendi jogok külön irányú fejlődése szerint sok változáson ment keresztül, mely változásokat az első felosztástól kezdve végig kisérni nem tartozik feladatunkhoz. Célunkra nézve elegendőnek tartjuk pusztán az eredményt felemlíteni, miszerint hazánkban a rendi jogok kifejlése és megállapodása szerint négyféle birtoknem keletkezett, u. m : egyházi, nemesi, városi és jobbágyi birtok, melyek különböző viszonyban voltak ugyan a koronához, de az örökösödés