Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-03 / 49. szám
tneg kell majd toldani az államsegélyt. S ha már az újonnan alakult esperességre való tekintetből megtoldják a dotatiót 300 frttal: ugyancsak ezen szempontból a szegények számára megszavazott 3500 frtot is teljes következetességgel fölemelhetné a magyar törvényhozás legalább 4000-re. Hogy az ekként fölemelt segélyből évenkint 500 forint a magyar egyházaknak adassék, ennek világos kikötése ellenkezik a segély természetével. De annyira talán még a szászok önzése se fajult el, hogy mikor a törvényhozás kinyilatkoztatja, miszerint 500 forinttal azért emeli a szegények dotatióját, mert egy uj esperesség alakult: ezen nyilatkozat intentióját meg ne értse. Es ha mégse értené meg ?!.... Nos, akkor legalább belátnák azok is, akik most, mint az engesztelékenység szellemének apostolai, kezökben olajággal még a vadat is megszelídíthetni vélik, hogy ott, ahol az antaoonizmust a fennálló kötelékek tá^io o tásával és oldozásával elsimítani nem lehet: az összetartó fonalat, mint Gordius csomóját, szakitni és vágni kell. Nekünk meggyőződésünk, hogy a fennforgó esetben és körülmények közt a legvalószínűtlenebb föltevés és a leotúlzottabb aggodalom is o 00 jogosult, sőt a felől szintén meg vagyunk győződve, hogy mindaz, amitől tartunk, az elszakadás után csakhamar be fog következni. Ép ezért szerintünk, ha az elszakadás egyelőre akként történik is, hogy az új esperesség az erdélyi superintendentia kötelékében marad: ez az állapot csak átmeneti stádiumnak lesz tekinthető s már most gondolkozni kell felette, mit tegyünk, ha a magyar egyházak helyzete az önálló esperesség megalakulása után se fog javulni: Ez esetben nem marad más hátra, mint hogy a brassói magyar esperesség egy más egyházkerülethez csatlakozzék. A miniszter erre vonatkozólag egyik rendeletében igy nyilatkozik : 5 A magyar egyházaknak valamelyik egyházkerületbe való átkebeleztetését sem magok ezen egyházközségek jól felfogott érdekével, sem az államrenddel megegyeztethetőnek nem látom : saját erdekökkel nem, mert egy távoli egyházkerület kapcsolatába lépve, közigazgatásuk a nagy távolság, válópereik lefolytatása pedig ezenkívül még a másod folyamodású törvényszék hiánya miatt is rendkivül megnehezittetnék, gyakran fennakadva s részben lehetetlenné is válnék. S nem az államrenddel, mely a legfőbb felügyelet gyakorolhatása szempontjából az egyházi főhatóságok felügyeletét követeli, ami csak az egyházkerületek területi folytonossága és egyes részeinek aránylagos közelsége mellett lehetséges.* A fennebi ellenvetések alaposságát nem vonjuk kétségbe. De másrészről nem látjuk be, hogy a felhozott nehézségek legyőzhetetlenek lennének. Tegyük fel, hogy a brassói magyar egyházmegye a hozzá aránylag legközelebb eső tiszai vagy bányai egyházkerülethez csatlakozik. Nem mondjuk, hogy ez esetben a tiszai vagy a bányakerületi püspök olyan könnyen érintkezhetik majd a brassói esperessel, mint például a budapestivel vagy a gömörivel; de a mai közlekedési eszközök tökéletessége mellett, ha Szeberényi püspök a kerületébe tartozó aradi egyházat, vagy Czékus püspök a nagyváradit meglátogatja vagy levelével fölkeresi: bizony nem valami sokkal több időáldozattal és faradsággal egyúttal Brassóba is ellátogathat. Az egyházi közigazgatás tehát a miatt, hogy a magyarországi püspök a brassói esperessel nem érintkezhetnék, nem fog fennakadni, legfölebb egy kissé talán lassúbb lesz. S ha a közigazgatás akadály nélkül történik : a suprema inspectió gyakorlásának sem áll semmi útjában. Ami végűi azt az ellenvetést illeti, hogy a brassóiak válópereinek elintézése a másod folyamodású törvényszék hiánya miatt is rendkivül megnehezittetnék, ez csak akkor lenne a magyarországi superintendentiához való csatlakozás akadálya, még pedig legyőzhetetlen akadálya, ha a csatlakozás csak propter foymam történnék. De mi a csatlakozást ugy értjük, hogy a brassói egyházmegye közigazgatási és igazságszolgáltatási tekintetben teljesen alávetné magát az illető magyarországi egyházkerületre nézve kötelező törvényeknek, E szerint első folyamodási bíráskodását is, melyet az erdélyi lutheránusok egyházjoga szerint a káptalani gyűlés gyakorol, elveszítené s ennek a fejében viszont megszabadulna jelenlegi másod- és harmad-folyamodási bíróságától : a püspöki széktől és a generális synodustól Vagyis más szóval: a brassói egyházmegyében előforduló váló perekre nézve kiterjesztetnék a világi bíróságok 99 *
