Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-19 / 47. szám

Aladár szakértő szerkesztése mellett felöleli a népokta­tásügy minden oldalát, hű és világos képben tárva föl előttünk egy-egy év népiskolaügyi összes mozgalmait. Im a jelen füzet is alaposan tárgyalja a népoktatásügy uj gyakorlati irányzatát, a föntosabb miniszteri rendeleteket, az orsz. tanitói képviseleti közgyűlés határozatainak meg­erősítését, a népoktatás ügyét az országg/űlés előtt, a pünkösdi nagygyűlést, a miniszter jelentését, az Eötvös­alap kezelését, a magyar kisdedóvás történetét, a nép­tanítók árvaházát, az európai államok népoktatásügyi statisztikáját, az iskolábnjáratás ellenőrzését, a mult tanév történetét stb. stb. E dús tartalom azt mutatja, hogy a ki au fait akar lenni a népnevelésügygyel, vegye ke­zébe e naptárat, olvassa el, s célját éri. Praktikus hasz­nálatra van szánva a füzethez mellékelt népnevelési címtár, s az év minden napjára szolgáló jegyzeteknek fönntartott tiszta papiros. Tanitók s taniigybarátok szá­mára ennél hasznavehetőbb évkönyvet nem ajánlhatnánk ! K 0 LÖN FÉL ÉK. Személyi hirek. Lapunknak irják baranyai Hid­végről: „A felsőbaranyai ref. egyházmegyéhez tartozó garéi szent gyülekezet f. hó 12 ik napján Padi József vaiszlói segédlelkész urat egyhangúlag rendes lelkészeid választotta. — Szabó Nándor, volt dunaföldvári ref. lel­kész és költő, a némedii népesebb és jövedelmesebb eklézsiába választatott meg, hova okt. elején költözött át, s ezzel teljesedésbe ment »Az én vágyam« c. köl­teménye : az „Urat* faluban kívánván „szolgálni.* Az alsóborsodi ref. egyházmegyében megüresűlt esperesi és egy egyházi tanácsbirói állomásokra a szavazatok az egyes egyházak részéről beadattak s azokat a szavazatbontó bizottság folyó hó 13-án délután Miskolcon bontotta fel. Ennek eredménye lett, hogy Bornemisza József mezőkeresztesi lelkész és ta­nácsbiró 31 szavazattal, 17 ellenében (mely három je­lölt között oszlott meg) esperessé, — Tóth Dániel mis­kolci lelkész és egyházmegyei főjegyző ugyanannyi sza­vazattal tanácsbiróvá választatott. - A romániai pitesti magyar ref. egyház lelkésze, Veres Sándor, Zsibóra vá iasztatván meg, uj állomását még e hónapban elfoglalja. Veres úr helyére a pitestiek Tamó Gyula végzett theo­logust választották lelkészökűi. ,— A bihari ref. egyház­megye f. hó 8- és 9-én tartá Váradon a megyeház ter­mében őszi közgyűlését, melyen Pap Károly püspöki lelkész föltételesen lemondott; a gyűlés azonban nem fogadta el a lemondást, melyre nézve kijelenté, hogy csak akkor fogadhatja el, ha nem foltételesen történik. Ugyanezen gyűlésen három világi tanácsbiró, u. m. Ba­lázsházy Bertalan, Séva Ferenc és Ercsey Géza lemon­dott ; az utóbbi azzal indokolta lemondását, hogy nem akar továbbra is beavatott szemlélője lenni azon politi­kai űzelmeknek, melyeknek az egyházmegye lelkészi kara annyira neki adta magát, hogy jó részök inkább politikus, mint pap ! - A kolozsvári ref. főtanoda elöl­járósága a magyar nyelv tanítására, ideiglenes segédta­nárúi, 400 frt fizetéssel, dr. Csernátoni Gyula okleveles tanárjelöltet alkalmazta. — A sárospataki főiskola újon­nan választott egyházi algondnoka, Fejes István, sátor­aljaújhelyi lelkész, mint levelezőnk írja, f. hó 13-án Sárospatakon megjelent, hogy mint algondnok meg­kezdje működését. Ez alkalomból a tanári kar testüle­tileg tisztelgett nála. A hozzá intézett üdvözlő beszédre hosszabb beszédben felelt, kifejtvén az akadémiai és a gymnásiumi oktatás sikerének útjában álló akadályokat. Hogy ezen akadályok miképen lennének eltávolíthatók, arról nem szólt ugyan ; de azért a tanári kar bizalom­mal néz uj algondnokának működése elé, remélvén, hogy kellő jó akarattal, ügybuzgósággal és egyetértéssel az általánosan érzett bajok majd csak orvosolva lesznek. A I tisztelgés után megkezdte tanácskozásait azon bizottság, mely az őszkor tartott superint. gyűlés által a főiskola kormányzati rendszabályainak revideálára vegett külde­tett ki. —A tiszai ev. egyházkerület pén^tárnokára be­adott szavazatok f. hó 15-én bizottságilag felbontatván, 113 szavazatból 109 el kerületi pénztárnokká Lichtenstein József hegyaljai esperességi felügyelő választatott meg. — Rédiger Árpád dicsőszentmártoni unitárius esperes Adámos, Borzás, Csüdőtelke és D.-Szentmárton, Sá­muel József nagykendi ref. lelkész Balavá^ára, Egrestő, Kis- és Nagy-Kend községek részére ideigl. iskolaláto­! gatókká neveztettek ki * A debreceni ref. akadémiába az idén 249 hall­gató Íratta be magát, kik közül 152 hittanhallgató, 97 joghallgató. Amazok száma a mult évihez képest 8-al szaporodott, ezekké 9-el csökkent. A debreceni jog- és államtud. kar azonban a hazai jogakadémiák között népesség tekintetében az idén is megtartotta a 2-ik helyet, mely jóformán 1-sörnek is beillenék, amennyiben a pozsonyi jogakadémiának, mint az országban legné­pesebbnek, csak 3-al van több hallgatója. Máramaros-Szigeten, mint értesülünk, a joghallgatók száma az idén 49, Patakon pedig 40. * A debreceni ág. hitv. ev. vallásúak kik eddig leányegyházi szövetkezetben a nyíregyházai anyaegyház­hoz voltak csatolva, f. hó 12-én, a ref. főiskolai imaterem­ben tartott alakuló közgyűlésükön, az ott lakó 340 intek ligens család nevében, önálló magyar anyaegyházzá ala­kulásukatkimondották s az elfogadott költségvetés alap­ján 600 frt évi fizetéssel és lakással missionarius lelkészül Czékus István superintendens fiát, Czékus Gyula felszen­telt lelkészt választották. Felügyelőnek Possert János eddigi felügyelőt, gondnoknak Konrád Jánost alkalmaz­ták és a huszonnégy tagból alakított egyháztanács a szükséges teendők elvégzésére felhatalmaztatott — E fontos határozat hozatalában főbb hatóság gyanánt részt­vettek,: Lichtenstein József, esperességi felügyelő, Bar­tholomaeides János, főesperes és Zelenka Pál, esperes­ségi számvevőszéki elnök. E nagy jelentőségű határo­zattal az egyháznak az érdekelt köröket évtizedeken ke-

Next

/
Thumbnails
Contents