Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

nagyobb, de becses nyilvánulásait tapasztalta a pancsovai ref. egyház s e szeretetnyilvánulások s egyes gyülekezeti tagok munkás buzgalma zálogul szolgálnak arra nézve, hogy Isten segélyével e sokat küzdött, de Istenben bízó kisded egyház, lassanként megszilárdulva, számban növekedve, teljes mérvben betöltendi egyházi és nemzeti fontos őrállomási missióját. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Sekták Angliában. Nálunk, ha Kornya uram egy decrepitus vén asszony kompánia előtt'holmi zagyva beszédet tart, vagy ha valaki a lelki szennytől való megtisztulást, a baptista pap által eszközölt vizbemeritéssel reményli megnyerni, — olyan nagy lárma tamad, hogy az egyház veszélyben van; holott ettől épen a protestáns egyház nem félhet, mint a melyé már is nagy részben a jelen, de mindenesetre övé a jövő. Mily másként van ez Angliában ; támadnak s eltűnnek ott sekták a nélkül, hogy az anglicán egyház egkevésbé is törődnék velük. Pedig vannak ott tekintélyes dissidens egyházak, mint a baptisták, Wesleyanusok, methodisták, melyek közül a két első, — ha teljes elkülönítésre kerül a dolog, — ugyancsak erős vetélytársa leend az anglicán egyháznak. A baptisták legelső személyisége Spurgeon, kinek egyik vasárnapi istenitiszteletén még Gladstone is jelen volt fiaival együtt, pedig az angol közvélemény szerint illetlenség egy dissidens kultuson jelen lenni. Az emiitett dissidens egyházaknak aztán vannak számos uj hajtásaik. Ilyenek a primitív methodisták • a methodista Wesleyanusok; a különös baptisták ; a hetedik napi baptisták. Ez utóbbiak jellemvonása abból áll, hogy ők a szombatot is csak olyan szentnek tartják, mint a vasárnapot. Épen ezért nem is lehet jövőjük; mert a mai időben kevés ember találkozik, a ki minden héten két napot munka nélkül volna hajlandó eltölteni. Hiszen még a zsidók is arról gondolkoznak, hogy szombati íinnepjiiket nem jobb lenne-e áttenni vasárnapra ; egyik jeles rabbi a mult vasárnap is erről elmélkedett a zsinagógában. Ezeken kivül vaunak ott még sokféle sekták, igy a plymonthi testvérek, kik minden anyagi szükségeiket az imádság erejével hiszik megnyerni; ehhez nagyon hasonló a Christadeljianusok sektája ; a Moravistálc a legkegyesebb sekták egyike ; jótékonyságok gyakorlásával foglalkoznak; a Quakerek kevesen vannak Angliában, s mindinkább kivetkőznek eredeti viseletükből. Ők a béke elvének terjesztői ; s habár a Quaker szó mosolyt kelt is a7. emberben, de nem lehet tőlük bizonyos tiszteletet megtagadni. A tünőfélben levő sekták között említésre méltó a Sandemonianusok sektája, kik az urvacsorával az első keresztyének szokása szerint élnek. E sekta alapitója (a mult században) meghasonlván az anglicán egyházzal, Amerikába költözött, a hol meg is halt. Sírjánál e felirat olvasható: „Itt nyugszik a feltámadásig Róbert Sandemon pormaradványa, aki a minden oldalról jött megtámadások dacára bátran s az utolsó lehelletig küzdött azért a régi hitnézetért, hogy Jézus halála által, a legvétkesebb ember is, — az embernek minden hozzájárulása nélkül, — szenny nélkül tisztán álland meg isten előtt.4 Megemlitem azt a sektát is, mely ma már valósziniileg teljesen eltűnt, melyet egykor egy Southcott Johanna nevű nő alapított. Ez a 60 éves nő, — dacára annak, hogy hajadon volt, —egyszer csak azt kezdte hi-I resztelni, hogy ő fogja szülni a Messiást, s akadt hiszékenyekre, a kik ajándékokkal elhalmozták ; bölcsőt s pólyakat küldtek a születendő Messiás számára. De bizony a bölcső üresen maradt, s a szegény Johanna is meghalt 1814-ben. Azért a sekta még sokáig fenntartotta magát, mert Johanna helyébe egy öreg asszony lépett, de a ki már a Messiásnak nem testi, hanem szellemi eljövetelét hirdette. Még különösebb a különös (particuliers) emberek sektája, kiknek neve időről időre a lapokban jelenik meg. Ha az ő doktrínájuk valaha elterjedne, az orvosi tudomány teljesen eltöröltetnék. Ugyanis ők teljesen az imádság erejére bízzák magokat, ennélfogva betegeikhez orvost nem hivatnak s gyermekeiket nem oltatják be. Minap egy közülök hatóság elébe idéztetett oktalanságból származotti gyilkosság vádja miatt, mivel,két gyermeke, — kiket beoltatni nem engedett, — elhalt himlőben. Itt van a Jumperek sektája, kik azt állítják, hogy az embernek nem muszáj meghalni. Szóljunk végre az Angliában csak nem régiben támadt jelentékeny vallási mozgalomról, azaz az Udv hadseregéről. Tulajdonképen ez nem képez külön sektát. Fejők nem alkotott uj nagy külön dogmát. Céljuk az, hogy a létező egyházakban felgerjesszék a vallásos érzelmet, Az anglicán papság e Hadser egy el nem foglal ellenséges állást, csupán sajnálja vagy restelli, hogy a vallásos buzgalom felköltésére ily eszközök is szükségesek. Az anglicán egyház organuma a Guardian, semlegességet ajánl a Hadsereg iránt; óhajtja, hogy a klérus se ne huzalkodjék vele, se ne támogassa. A mozgalom azonban olyan arányt öltött, hogy nem lehet többé nem hederiteni reá. Egyébiránt igaz marad örökké az az általános tapasztalat, hogy a műveletlen tömegnek kell bizonyos fokú külső inger a vallás dolgában. Jó lenne ezt figyelembe venni a mi nagyon rideg kultusunknal is. Annyi bizonyos, hogy a Hadsereg már eddig is sok bűnöst kimentett a bűn hálójából. Egyik nagyon komoly és tevékeny anglicán lelkész közli egy lapban, hogy a parochiájabeliek között nagyon el volt terjedve a részegeskedés és sikertelen maradt minden törekvése annak megszüntetésére; és ez az Üdv hadseregének sikerült. Ha