Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-10-22 / 43. szám
egy ponttal kívánja azt megbőviteni, mely így hangzanék : »Az ág. h. egyet, gyűlés elhatározza, hogy oly egyházfelügyelő, lelkész, tanár vagy tanító, kit a hazafiatlan szláv lapokba írott izgató és nemzetellenes cikkei miatt a sajtóbiróság fegyházzal fenyített, kiállóit büntetése után előbbi hivatalát többé vissza nem foglalhatja. * Baltik esperes kevésbé provokative, mint Krizsán, de azért Ivánka és Geduly indítványa ellen szól. Gyurátz, Földváry Mihály és Péchy Tamás ellenben Ivánka indítványát elfogadják. Földváry és Péchy közt szólalt fel Thébusz. Nagyhatású beszédében különösen azt igyekezett kimutatni, egy csomó sikerült idézettel támogatván állítását, hogy a nemzetellenes irány legfőbb forrása a pánszláv sajtó, ennélfogva ezt a forrást kell megsemmisíteni, ha a pánszlávizmust ki akarjuk irtani. A kitűnő szónok, beszédének különösen befejező részével viharos tetszésnyilvánításokra ragadta a gyűlés tagjait. E rész így hangzik : ,Jókai a Petőfi-szobornál tartott beszédjét e szavakkal fejezte be: »Ah! jőnek idők, a mikor e szobornak szive ugy megtelik gyönyörrel, hogy annak hőségétől a szobor izzóvá lesz s világítani fog az éjszakában.< ( E hőség alatt Jókai a magyar haza szeretetet értette. A magyarhoni panszlávoknál e tekintetben még pokoli sötét az éjszaka. Oh ! jöjjön el mentül elébb azon idő, hogy a hazaszeretet hősége a magyarhoni panszlávok magyargyűlölő szivének sötét éjjelét bevilágítsa. Beszédében Jókai még azt mondá : »Az a bolond kozák, a ki őt leszúrta, egy egész templomot ölt meg, tele istenséggel.« En meg azzal zárom be szavaimat, az a bolond magyarországi pánszláv, a ki a magyar nemzetet tönkre akarja tenni, óh ! ha tudná, hogy egy templomot akar romba dönteni, tele a leghatártalanabb szabadság istenségével.4 Thébusz egyszersmind egy inditványnval is előállt, mely igy hangzik: „Tekintettel arra, hogy a magyar ág. h. ev. egyház egyetemének semmi olyat, mi a magyar állam nemzeti törekvéseivel s állami céljával homlokegyenest ellenkezik, sőt azt veszélyezteti, kebelében megtűrnie nem szabad ; tekintettel arra, hogy a magyarhoni ág. h. ev. egyház kebelében két ev. lelkész, Boor és Leska által szerkesztve egy s Korouhev« (Zászló) című sz'áv egyházi lap adatik ki, mely az egyháziasság cége alatt a magyar nemzet s annak nemzeti törekvései ellen a legnagyobb mérvű u. 11. pánszláv izgatás szolgálatában áll s igy igazi fajgyűlöletet terjeszt; tekintettel továbbá arra, hogy a következő szláv lapok is, mint: a,Národni Noviny*, > Hlásnik«, sCernoknaznik", „Slovenské Pohlady4 és »S!ovensky Letopis4 , a szláv ajkú ifjúságot egyenesen és határozottan a magyar nemzet elleni gyűlöletre izgatják: az egyetemes gyűlés hazafias kötelességének ismeri kinyilatkoztatni azt, miszerint az e lapokban uralkodó magyar államellenes szellemet és irányt kárhoztatja s a lelkészeket és tanítókat arra figyelmezteti, hogy azok az e lapokban való cikkek írásától, va] lamínt főleg azoknak híveik közötti terjesztésétől óvakodjanak.* Végre az Ivánka indítványa, a Geduly és Thébusz indítványainak mellőzésével elfogadtatván, a gyűlés erre a napra berekesztetett. Okt. 19-én legelőször is az illetéktelen keresztelések ügyével foglalkozott a gyűlés s erre vonatkozólag hosszas vita után elfogadtatott Ivánka Imre azon indítványa, mely szerint e tárgyban sürgető felirat intéztessék a miniszterelnökhöz, azért ide és nem az országgyűléshez, mert ez utóbbi most se fogna mást határozni, mint amit tavaly határozott, hogy t. i. a kérvény adassék ki a miniszterelnöknek a netán szükségesnek mutatkozó törvényhozási intézkedések kezdeményezése céljából. Az incédi sérelmes eset, mely lapunkban már anynyiszor szellőztetve volt s melyet ennélfogva olvasóink minden részletében ismernek, szintén szőnyegre került s erre nézve a dunáninneni superintendentiának Geduly által előterjesztett indítványa fogadtatott el, hogy t. i. ezen ügy érdemleges eldöntése a minisztériumnál szorgalmaztassák, s ne képezze az perlekedés tárgyát. A miniszter ugyanis tudvalevőleg a bíróságokhoz útasitotta a sérelmes feleket s nem ő maga intézte el végérvényesen a vitás ügyet. Czékus püspök néhány, vegyes házasságokra vonatkozó sérelmes ügyben szintén orvoslást kér. Miután azonban az általa felhozott esetek csupán a polgári házasság behozatalával lesznek orvosolhatók : e tárgy felet a gyűlés napirendre tér. Az egyetemes alapra vonatkozólag Czékus indítványára elhatároztatott, hogy egy bizottság fog kiküldetni tervezet kidolgozására, amely szerint amaz alap növelése lehetővé váljék. Végre Haan Lajos indítványára elhatároztatott, hogy a hallei egyetemhez kérvény intéztessék az ott levő Bibliotheca Hungaricanak az egyetemes ev. egyház számára való átengedése iránt. A gyűlés többi tárgyainak elintézése a követ" kező napra maradt. A harmadik napon mindenekelőtt az egyetemes alap ügyében kiküldött bizottság választatott meg. A bizottság elnöke br. Prónay, tagjai Ostffy Pál, Zelenka Pál, Bánó József, Samarjay Károly, Baltik Frigyes, Földváry Mihály és Doleschall Sándor. Azután telolvastatott az illető bizottságnak a pozsonyi egyet, theol. akadémiáról szóló jelentése. Hoszszabb vitát idézett elő az említett bizottságnak azon javaslata, mely szerint aki lelkészi vagy tanári hivatalt akar elnyerni, annak a négy évi tanfolyamból legalább három évet magyarországi akadémián kell hallgatnia. Végre elfogadtatott Péchy indítványa, mely szerint a gyűlés ama javaslatot magáévá teszi, fölhívja azonban az egyes superintendentiákat, hogy ha netalán kifogásuk lenne az ellen, kifogásukat terjesszék az egyet, gyűlés elé.
