Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

egy ponttal kívánja azt megbőviteni, mely így hangza­nék : »Az ág. h. egyet, gyűlés elhatározza, hogy oly egyházfelügyelő, lelkész, tanár vagy tanító, kit a haza­fiatlan szláv lapokba írott izgató és nemzetellenes cikkei miatt a sajtóbiróság fegyházzal fenyített, kiállóit bün­tetése után előbbi hivatalát többé vissza nem foglal­hatja. * Baltik esperes kevésbé provokative, mint Krizsán, de azért Ivánka és Geduly indítványa ellen szól. Gyu­rátz, Földváry Mihály és Péchy Tamás ellenben Ivánka indítványát elfogadják. Földváry és Péchy közt szólalt fel Thébusz. Nagy­hatású beszédében különösen azt igyekezett kimutatni, egy csomó sikerült idézettel támogatván állítását, hogy a nemzetellenes irány legfőbb forrása a pánszláv sajtó, ennélfogva ezt a forrást kell megsemmisíteni, ha a pán­szlávizmust ki akarjuk irtani. A kitűnő szónok, beszédé­nek különösen befejező részével viharos tetszésnyilvání­tásokra ragadta a gyűlés tagjait. E rész így hangzik : ,Jókai a Petőfi-szobornál tartott beszédjét e szavakkal fejezte be: »Ah! jőnek idők, a mikor e szobornak szive ugy megtelik gyönyörrel, hogy annak hőségétől a szo­bor izzóvá lesz s világítani fog az éjszakában.< ( E hő­ség alatt Jókai a magyar haza szeretetet értette. A ma­gyarhoni panszlávoknál e tekintetben még pokoli sötét az éjszaka. Oh ! jöjjön el mentül elébb azon idő, hogy a hazaszeretet hősége a magyarhoni panszlávok magyar­gyűlölő szivének sötét éjjelét bevilágítsa. Beszédében Jókai még azt mondá : »Az a bolond kozák, a ki őt leszúrta, egy egész templomot ölt meg, tele istenséggel.« En meg azzal zárom be szavaimat, az a bolond magyaror­szági pánszláv, a ki a magyar nemzetet tönkre akarja tenni, óh ! ha tudná, hogy egy templomot akar romba dönteni, tele a leghatártalanabb szabadság istensé­gével.4 Thébusz egyszersmind egy inditványnval is előállt, mely igy hangzik: „Tekintettel arra, hogy a magyar ág. h. ev. egyház egyetemének semmi olyat, mi a magyar állam nemzeti törekvéseivel s állami céljával homlokegye­nest ellenkezik, sőt azt veszélyezteti, kebelében meg­tűrnie nem szabad ; tekintettel arra, hogy a magyarhoni ág. h. ev. egyház kebelében két ev. lelkész, Boor és Leska által szerkesztve egy s Korouhev« (Zászló) című sz'áv egyházi lap adatik ki, mely az egyháziasság cége alatt a magyar nemzet s annak nemzeti törekvései ellen a legnagyobb mérvű u. 11. pánszláv izgatás szolgálatában áll s igy igazi fajgyűlöletet terjeszt; tekintettel továbbá arra, hogy a következő szláv lapok is, mint: a,Národ­ni Noviny*, > Hlásnik«, sCernoknaznik", „Slovenské Pohlady4 és »S!ovensky Letopis4 , a szláv ajkú ifjúságot egyenesen és határozottan a magyar nemzet elleni gyű­löletre izgatják: az egyetemes gyűlés hazafias köteles­ségének ismeri kinyilatkoztatni azt, miszerint az e la­pokban uralkodó magyar államellenes szellemet és irányt kárhoztatja s a lelkészeket és tanítókat arra figyelmez­teti, hogy azok az e lapokban való cikkek írásától, va­] lamínt főleg azoknak híveik közötti terjesztésétől óva­kodjanak.* Végre az Ivánka indítványa, a Geduly és Thébusz indítványainak mellőzésével elfogadtatván, a gyűlés erre a napra berekesztetett. Okt. 19-én legelőször is az illetéktelen kereszte­lések ügyével foglalkozott a gyűlés s erre vonatkozólag hosszas vita után elfogadtatott Ivánka Imre azon indít­ványa, mely szerint e tárgyban sürgető felirat intéz­tessék a miniszterelnökhöz, azért ide és nem az ország­gyűléshez, mert ez utóbbi most se fogna mást hatá­rozni, mint amit tavaly határozott, hogy t. i. a kérvény adassék ki a miniszterelnöknek a netán szükségesnek mutatkozó törvényhozási intézkedések kezdeményezése céljából. Az incédi sérelmes eset, mely lapunkban már any­nyiszor szellőztetve volt s melyet ennélfogva olvasóink minden részletében ismernek, szintén szőnyegre került s erre nézve a dunáninneni superintendentiának Geduly által előterjesztett indítványa fogadtatott el, hogy t. i. ezen ügy érdemleges eldöntése a minisztériumnál szor­galmaztassák, s ne képezze az perlekedés tárgyát. A miniszter ugyanis tudvalevőleg a bíróságokhoz útasitotta a sérelmes feleket s nem ő maga intézte el végérvé­nyesen a vitás ügyet. Czékus püspök néhány, vegyes házasságokra vo­natkozó sérelmes ügyben szintén orvoslást kér. Miután azonban az általa felhozott esetek csupán a polgári há­zasság behozatalával lesznek orvosolhatók : e tárgy felet a gyűlés napirendre tér. Az egyetemes alapra vonatkozólag Czékus indít­ványára elhatároztatott, hogy egy bizottság fog kikül­detni tervezet kidolgozására, amely szerint amaz alap növelése lehetővé váljék. Végre Haan Lajos indítványára elhatároztatott, hogy a hallei egyetemhez kérvény intéztessék az ott levő Bibliotheca Hungaricanak az egyetemes ev. egy­ház számára való átengedése iránt. A gyűlés többi tárgyainak elintézése a követ" kező napra maradt. A harmadik napon mindenekelőtt az egyetemes alap ügyében kiküldött bizottság választatott meg. A bizottság elnöke br. Prónay, tagjai Ostffy Pál, Zelenka Pál, Bánó József, Samarjay Károly, Baltik Frigyes, Föld­váry Mihály és Doleschall Sándor. Azután telolvastatott az illető bizottságnak a po­zsonyi egyet, theol. akadémiáról szóló jelentése. Hosz­szabb vitát idézett elő az említett bizottságnak azon javaslata, mely szerint aki lelkészi vagy tanári hivatalt akar elnyerni, annak a négy évi tanfolyamból legalább három évet magyarországi akadémián kell hallgatnia. Végre elfogadtatott Péchy indítványa, mely szerint a gyűlés ama javaslatot magáévá teszi, fölhívja azonban az egyes superintendentiákat, hogy ha netalán kifogásuk lenne az ellen, kifogásukat terjesszék az egyet, gyű­lés elé.

Next

/
Thumbnails
Contents