Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

ban. A tanári nyugdíjintézet tőkéjét gr. Gyürky Ábrahám 70 írttal gyarapította. 129. A pécsi m. kir. állami főreáltanoda évi értesítője. Igazgató Vész Albert. Értekezés: Adatok az intézet történetéhez az első huszonöt év befejezése alkalmából, az igazgatótól. BELFÖLD. Kérő szózat a brassói dg. h. ev. magyar egyház kebeléhői. Tisztelt hitsorsosok ! Az erdélyi ág. h. ev. egyház brassói esperességének 26 egyházközsége közt a 16 szász egyházközségen kivi.il 10 tisztán magyarajku egyházközség is van. Mindezen magyar ekklézsiák Brassó közelében levén, a régi időben mint filiák a brassói szász ekklézsiához tartoztak, s bár egyházköltségeiknek mint p. o. a papidijazásnak s egyéb kiadásoknak terhét egyedül magok hordozták, még sem bírtak semminemű bármely önálló ekklézsiát megillető jogokkal, hanem minden tekintetben a brassói szász egyházközség képviseletétől függtek. Ez határozott minden külső és belső ügyökben, mert maguknak a magyar egyházközségeknek se gyülekezési joguk, se gondnokuk, általában semmiféle szervezetük nem volt. A brassói szász ekklézsia képviselete nevezte ki ezen magyar ekklézsiák számára a papokat is, a kik se az esperességi gyűlésen, se a papi értekezleteken, szóval semmiféle összejöveteleken nem birtak se az egyházközség se a maguk nevében, se határozó se tanácsadó szavazattal s még a papi nevezettől (Pfarrer) is megfosztatva, a brassói szász pap káplánjai® (Prediger) cim alatt teljesen annak felügyelete és fennhatósága alatt álltak. Idők folytán azonban ezen magyar egyházközségek több és több jogot vívtak ki, míg végre 1862-ben teljes önállóságra jutván, a szászokkal egyenjoguakká lettek, kivéve a mi egyházközségünket, a brassói ág. hitv. ev. magyar ekklézsiát, mely még most is teljesen a szász ekklézsiához tartozik s annak fennhatósága alatt áll. Van ugyan nekünk külön templomunk, külön temetőnk, külön lelkészünk és külön anyakönyvünk, van az állami iskolákban külön vallástanitónk, szóval megvannak saját belső egyházi embereink : mindazonáltal az önálló egyházközségeket megillető jogokkal nem birunk. Az egyházközség ügyeinek vezetése egy husz tagból álló egyháztanácsra van bizva, de ennek határozatai is a szász egyháztanács (presbyterium) helybenhagyásától függnek. A magyar egyházközségnek se az esperességi gyűlésen, se az egyházközségenként történő szavazáskor nincs szavazata, se a püspök, se az esperes stb. választására be nem folyhat, s az egyházi felsőséggel is csak a szász presbyterium utján érintkezhetik. Lelkészét és tanítóját is a szász egyházközség képviselete választja s ezen lelkésznek sincs se esperességi gyűlésen, se a papi értekezleteken, se semmiféle más gyűléseken se maga, se egyházközsége nevében szavazata, sőt a szászegyházközség helyi szabályzatai (local statútumok) egyenesen a szász egyház káplánjának minősitik. Ezen historiailag különben jogos állapotnak*") a magyar ekklézsiára való hátrányai oly szembetűnök, hogy azoknak fejtegetését bízvást mellőzhetnők. Nem is említjük tehát azon körülményt ,mely szerint a szászoknál levén a választási jog, kedvünk ellen való lelkészt és tanítót is állithatnak ekk'ézsiánkba; nem emiitjük, hogy sehol sem birvan szavazattal, rólunk mindenütt nélkülünk határoznak (mert van ugyan 1 emoerünk a 28 tagból álló szász presbyteriumban, és 10 emberünk a 140 tagból álló szász képviseletben, de ezek közül is az elsőt ők választják, s mi ez, ha nem csepp a tengerben, mi a szavuk, ha nem hang a zivatarban) csak azt emlitjuk és panaszoljuk, hogy ekklézsiánk tagjai a mostani állapotunkban, mivel az ekklézsiai ügyekre való befolyástól, a kormányzatban való részvéttől el vannak zárva, egyre közönyösebbek és szűkmarkuabbak lesznek s az ekklézsiai dolgokban folyvást járatlanok maradnak, s az elöljárók, nevezetesen a lelkész és tanító iránt — mert a kedvezőtlen határozatok, t és intézményeket nem látva s nem tudva, hogy honnan erednek, minden felvilágosítás mellett is nekik tulajdonítják — sokszor és könnyen ellenséges indulatra gyúlnak. Ezenkívül az egyházi ügyekre való befolyhatás teljes hiánya az elnyomatás keserű érzetét ébreszti és táplálja a befolyás birtokosai ellen az egyházközség tagjaiban ugy, hogy ezen a nemzetiségi törekvésekkel amúgy is telitett légkörben ma, midőn a nemzetiségi súrlódásoknál misem talál fogékonyabb talajra, a legtörvényesebb, de nem kedvük szerint való határozatokban, a legjogosabb, de nyomasztó terhek kirovásában is könnyen az egyházi térre is átvitt nemzetieskedés nyilvánulását hajlandók látni, a mi bizalmatlanságot kelt bennök a szász egyházi felsőség, ellenszenvet a szász testvérek irányában annál is könnyebben, mivel az egyházközségünk által elméletileg birtokolt és tényleg gyakorolt jogok, továbbá az anya- és leánygyülekezet nyelve közt való nagy különbség is ugy az egyik, mint a másik félre, különösen annak elöljáróira nézve a félreértésekre elégséges okot adhat. Alkalmas-e ezen állapot a keresztyén anyaszentegyház nagy jelszavának, a szeretetnek valósítására ? Mindezen és egyéb hátrányokat belátva a brassói ág. hitv. ev. magyar egyház tanácsa folyó évi februárhó 2-án tartott ülésében a szász egyháztól való elszakadást s az egyházközség függetlenségét és önállóságát egyhangúlag kimondotta, annál inkább is, mivel templomunk felépülésének 1883 ban bekövetkező 1 oo-dik *) Ezen állapotban van Brassóban még két szász ekklézsia is, a mienkénél kevesebb szabadsággal.