Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

)éni ref. egyházmegye esperesévé Laky András helyére Kálniczky János mihalyi lelkész lett megválasztva, ki e hivatalába f. hó 24-én ünnepélyesen beigtattatott. — Tóth Sámuel pusztakamarási ref. lelkészt a gombási egy­ház rendes papjává választotta meg. — Az Ermellékről tudatják velünk, hogy mult számunkban tévesen közöl­tük, miszerint Szeremley József úr böszörményi pappá választatott volna. Szeremley urat alsó-szabolcsi és haj­dúkeriileti esperessé választották meg bold. Pápay Imre helyére ; a hajdúböszörményi lelkipásztori hivatal pedig még ez idő szerint betöltetlenül áll. — Kazay Sándor miskolci ref. segédlelkész, Kun Bertalan superintendens káplánja, helyettes lelkészi állását Makiáron f. hó 27-én foglalta el. Kazay ur helyét Hézser Emil segédlelkész Tóth Dániel miskolci lelkész káplánja foglalja el, ennek helyére pedig Apostol Bertalan ónodi segédlelkész megy Miskolcra. * A zsinati határozatok f. hó 25-én O Felsége által helybenhagyattak, mire nézve a hivatalos lap f. hó 26-diki számában a következőket közli : A magyar­országi h. h. egyház országos zsinatának mult évi okt. és nov. havában lefolyt ülésszaka által készített és leg­felsőbb helybenhagyás és megerősítés alá felterjesztett szervezeti javaslatára legf. helyen némely észrevételek té­tetvén, az országos zsinat f. évi szept. hó 10-én meg­kezdett folytatólagos üléseiben azokat tárgyalás alá vette, s a módosított szakaszokat az uj szerkezetben ismét fel­terjesztette. A vallás- és közoktatásügyi 111. kir. minisz­ter addig is, mig a szervezeti javaslat teljes szövege is­mét fel terjesztethetnék, legalázatosabb előterjesztést tett O Felségéhez a módosított szakaszok uj szövegének elő­leges helybenhagyása iránt, a mire ő császári és apos­toli királyi felsége a következő legf. elhatározást mél­tóztatott legkegyelmesebben kibocsátani : „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem jelen előterjeszté­sét helyeslő tudomásul vévén, s a magyarországi hel­vét hitvallásnak országos zsinata által az egyházszerve­zeti javaslaton tett módosításokat előlegesen jóváhagy­ván, megengedem, hogy az ekképen megállapított szö­vegü egyházi törvény az általam egyúttal szintén hely­benhagyott jóváhagyási és megerősítési záradékkal el­hatva, nevezett miniszterem altal aláírásom alá terjesz­tessék. Kelt Budapesten, 1882. évi szeptember hó 25-én. Ferenc József, s. k. Trefort Ágoston, s. k.( < Helyreigazítás. A »Zsinati Emlékkönyvben4 a t szerző nekem tulajdonítja a házassági válópörökre vo­natkozó indítvány benyújtását. Ez téves állítás; mert az indítványt 11. t. Kovács Antal felsőbaranyai esperes ur nyújtotta be, én pedig az indítványnak egyik alá­irója voltam. Kármán Pál. * A nagybecskereki ev egyház Benkó György és Moczkovcsák Károly elhunyt lelkészei emlékére, ke­gyelete jeléül síroszlopot állított fel, melynek leleplezési ünnepét e hó 17-én tartotta meg, Abaffy lelkész tót pré­dikációt mondott, Jeszenszky Nándor magyarul, Frint leik ész németül szólott. Az egyház ez alkalomból, tekin­tetbe véve Benkó György 25 évi lelkészkedését, az ő nevére, ev. vallástanulók számara 100 frtOo alapít­ványt tett. * A protestáns egyetem ügyében vezércikkezik a „Debrecen.4 Balogh Ferenc egy nyílt levele hozta ismét szőnyegre a debreceni egyetem ügyét, melyre nézve a Debrecen méltán mondja, hogy nincs város széles e hazában, melynek múltja s jelen viszonyai in­kább okul szolgálhatnanak a tudományok egyeteme székhelyéül szolgálni, mint épen Debrecen, az iskolák ez ős dajkája, a múzsa édes táplálója. Mégis ma, midőn uj egyetemről van szó, folyvást csak Pozsonyt, Szege­det, Kassát enjlegetik, csak Debrecenről hallgat a kró­nika. Okát ez eljárásnak a „Debr.c < abban találja, hogy vezérférfiaink ez ügyben lanyhán járnak el, mert nem biznak abban, hogy a debreceni főiskolát magunk ere­jén kiegészitbetnők egyetemmé, másfelől a kormány, kath. Ízlésének megfelelőleg, örömest segiti elő a po­zsonyi kath. egyetemet, de egy fillért sem adna a de­breceni prot. egyetemre. Pedig, ha a budapesti tényleg elvitázhatlanúl kath. jellegű vagy legalabb kath szellem­ben fenntartott egyetemre az állam annyit áldoz, tehetne az egyetlenegy p.ot. s/.inezetu egyetem érdekében is valamicskét. Végűi a »Debr.* felszólítja a protestánso­kat, hogy bármily erőfeszítésükbe kerül is, állítsák fel az egyetemet Debrecenben, mely eklcép hivatva lenne a pozsonyi kath. egyetem hatásának ellensúlyozására. * A Besztercebányán megjelenő „Svornost* tót lap sept. 8-ki 36-ik számában, zólyom megyei ev. espe­rességhez tartozó Dobronya ev. egyház lelkésze Szlá­vik panszlávisztikus üzelmeit tünteti elő és a következők­ről értesít : „tisztelt olvasóink közül sokan vissza em­lékeznek a dobronyai híres papválasztásra s az új lel­kész Szlávik beigtatására, a ki csak panszlavisztikus fondorlatok által választatott meg. Ezen egyén még meg sem melegedett Dobronyan, már is egész gőzerővel ga­rázdálkodik. Nagyon is gyomrában volt, a köztisztelet­ben álló és sok évi egyházfelügyelő Osztrolucky Géza úr, a ki, szent kötelességének ismerte, Szlávik, mint bé­lyegzett pánszláv megválasztását, tőle telhetőleg aka­dalyozni. Szlávik ezért nemzetiségi bosszútól égve egy­háza hasonérzelmű egyéneivel szövetkezett és a helyi egyh. gyűlésen ezek segélyével Osztrolucky Géza urat felügyelői hivatalától megfosztotta. A gyűlés eme hatarozatát, a jó madár Panszlávik, átküldte az esperes­nek azon utasítással, hogy azt Osztrolucky úrnak kéz­besítse. Az esperes úr ezt nemcsak hogy megtagadta, hanem egyszersmind Szlávik lelkészt és az egyházat ko­molyan figyelmeztette törvénytelen eljárásukra, s hogy a felügyelő csakis kanonikus vétség miatt, s csakis consistorium által elmozdítható. Egyszersmind szigorúan megtiltá a végzésnek kézbesítését, s azt semmisnek nyil­ványita. Erre a dobronyai Panszlávik egy valogatott nem­zetiségi gorombaságoktól hemzsegő levéllel válaszolt az esperesnek, s fölmondván az engedelmességet, kijelenté, mikép akaratjától el nem áll. S midőn már a talajt 1 eléggé elkészítve gondolta, aug. 20-kán helyi egyh. gyű­lést tartott, a hol Osztrolucky Géza urat, felügyelői hi­vatalától megfosztottnak nyilvánitá, s az egybegyűlte­ket fölhívta, új felügyelő-választásra. Egyúttal ajánlotta főfelügyelőnek Medvecky Sámuelt, a zólyomi híres pán­szláv ügyvédet, alfelíigyelőnek Lange Jánost, volt 18489-ki honvédet, de most már pánszláv dobronyai

Next

/
Thumbnails
Contents