Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-22 / 4. szám

altal adott példa arról győzte meg a rabbinus urat, hogy a protestánsok egyház joga bizony csak Csáki szalmája s a hazánkban mind eddig törvénytelen polgári házassagban élő prot. keresztyén anyának gyermekét körülmetélte. S ugyan mitől is tarthatna a rabbinus ur ? Hogy honunkban a polgári hazasság törvény altal be­hozva nincs, de polgári házasságban élők vannak : arról ő mit tehet ? Ha bizonyos jogi cselekmény, mely a szomszédban törvényes, itthon törvénytelen: az nem az ő biine. S ha a plébános urak elkeresztelhetik a prot. gyermeket világos törvény ellenére büntetlenül : miért ne metélhetné körül azt a gyermeket ő is szintén tör­vényeink ellenére ? * Jótékonyság. O Fensége Clotild főhercegnő az alcsúthi reform, vallású szegények részére (összesen 13) ez évben is uj-évi ajándékot adott, 78 frt o. ért., mely összegből egynek 15 frt, 12-nek pedig 5—5 frt jutott. Midőn azonban a segélyezendőket magamhoz hivattam, akkor vettem észre, hogy egy szegény özvegy fele é­kenységből kimaradt a névsorból, én tehát — tudva azt, hogy O Fensége nem akarja, hogy csak egy is kizarassék ez ő jótéteményéből, — uj osztályt csinal­tam : egynek 15 frt, ölnek 5 — 5 frt., hatnak 4 frt 50 kr, — 4 frt 50 kr, kettőnek pedig 4—4 frtot adtam. Ezen szegények között nem talalkozott egy sem, ki az altalam eszközölt uj felosztásnak ellene szólt volna, zú­golódás helyett: az őszinte hala könyei csillognak a szemekben, s könyek közt kérnek engem, hogy őszinte hálájuk, s hódoló alazatos köszönetüket juttassam Ő Fensége tudomasara Alcsüth, jan. 18. Mészöly Győző ref. lelkész. * A képviselőház közoktatásügyi albizottsága e hó 20-án ülést tartott, melyre a kormány részéről megjelent Szász Károly min. tanacsos is. Baross Gábor elnök a bizottság tagjait az iránti nyilatkozattételre hivta fel, kiket kellene szakférfiakul meghívni, hogy az albizott­ság ülésén megjelenvén, részt vegyenek a középiskolai javaslat tárgyalasaban. Szerinte a szakértők minden fe­lekezeti különbség nélkül hivandók meg. Szász Károlynak az a véleménye, hogy mindazon testületek, vagy fe­lekezetek részéről, melynek a törvényhozáshoz, ille­tőleg ennek utján a közoktatásügyi bizottsághoz mó­dositvanyokat, indítványokat adtak be, egy-egy szemé­lyiség meghívandó a bizottság tárgyalásaira. Indítvá­nyozza tehát, hogy a reformátusok részéről : br. Vay Miklós hivassék meg. (Mellesleg megjegyzi a miniszteri tanacsos, hogy a debreceni zsinat alapjan ugy a magyar­orszagi, mint az erdélyi ref egyház részéről legközelebb a törvényhozáshoz szintén petitió fog beterjesztetni, s ezen irat jelenleg a miniszterelnök kezei közt van.) Az ev. egyház részéről meghívandó volna báró Radvánszky; az erdélyi evang. egyház részéről Teutsch superintendens; a tanitó szerzetesék részéről pedig Kalmár Endre piaristafőnök. A nevezettek volnának hivatva tehát nyilatkozni a javaslatnak különösen azon részére nézve, melyek a felekezeti középiskoláknak az államhoz és kormányhoz való viszonyára vonatkoznak. Hogy a középiskolai javaslatnak lulajdonképeni tanügyi olda­lara nézve is illetékes egyének nyilatkozhassanak, ajanlja meghívásra: Hunfalvy Palt, mint az egyetemes tanügyi bizottság elnökét, Lutter Nándor tankerületi fő­igazgatót, és Berec Antalt, a középiskolai tanáregylet elnökét. Zay Adolf azt fejtegeti, hogy mig a bizottság nem hataroz a felelt, hogy mely hatarig van joga az államnak és törvényhozásnak belenyúlni a felekezeti is­kolák ügyébe, nem kellene intézkedni a meghívások iránt. A meghivásról véleménye, hogy a kormány szó­lítsa fel az illető felekezeteket, hogy küldjenek az albi­zottság tárgyalásaira és üléseire megbizottakat. Hegedűs László csatlakozik a Szász által előadottakhoz, de a fe­lekezetek részéről meghívásra javaslatba hozottakra nézve azt jegyzi meg, hogy azok megjelenhetnek ugyan, s el is mondhatják nézeteiket, de nem tekinthetők a fele­kezetek képviselőinek. Miehl Jakab szerint ha elfogadtat­nék a mit Zay kivan, akkor inditvanyoznia kellene, hogy pl. az egész katholikus főpapság is meghivassék, vagy legalabb a prímás volna felszólítandó, hogy képviselőket küldjön. Szász Károly a törvényhozás souverainitása nevében tiltakozik Zay felfogasa ellen, mely a felekezetekkel való alkudozásra vezetne. Ez pedig nem lehetséges. Az albizottságnak sem célja, sem hivatása nem lehet, a felekezetekkel, mint ható­ságokkal konferálni. Zay álláspontjának az volna a következménye, hogy valahányszor a törvény alkot­tatnék, az illetők kiket a törvény közelebbről érint, felhivatnának, hogy képviseltessék magukat. Ez pedig még a törvényhatóságokkal szemben sem történik. Ki­zárja ezt a parlament kétségbevonhatlan jogköre.Zay el­ismeri, hogy a kormány ferde helyzetbe jutott a feleke­zetekkel szemben, de előbb kellett volna velők e tárgy­ban érintkeznie. Visszautasítja az állam omnipotentia ta­nát ; mert van bizonyos életkor, mely fölött a törvény­hozásnak sincs joga rendelkezni Igy pl. a ref. egyház ha­zafiságát senki sem vonhatja kétségbe, mégis a debreceni zsinaton szabályokat alkotott, a mire joga is volt, a maga iskoláira nézve — külön az állami törvényhozástól. Szász Károly határozottan kijelenti Zay ellenében, hogy a kormány a felekezetekkel szemben nem követett el mu­lasztást. Maga a középiskolai javaslat is a felekezetek jogait e téren nem csak nem tagadja, de sőt elismeri. Miehl azon kívánságára, hogy Simor is felszólítandó volna megbízott küldésére, azt jegyzi meg, hogy a kath. egy­háznak mint ilyennek nincsenek középiskolai; a tanito szerzetesek tartanak fenn iskolákat, de azok képviselteté­séről gondoskodva is lesz. Végül az elnök indítványára elhatároztatik, hogy az albizottság febr. 6-kán kezdi meg a törvényjavaslat érdemleges tárgyalását, tehát a szakférfiak is akkorra lesznek meghívandók. A tárgyalá­sok nyilvánosak lesznek. * Gyászhirek. Fiatal papságunk egyik kiválóbb disze töröltetett ki e héten az élők sorából. Kálosi Géza a kiszenvedett derék lelkipásztor, kiről e szomorú hírt kell jelentenünk. Elhunytáról a következő gyászje­lentések adattak ki: Az uszódi ref. egyház előljarósaga és hívei tájdalommal jelentik szeretett lelkészüknek nagyt. Kalosi Géza úrnak f. hó 14-én d. e. 9 órakor 39 éves korában történt gyászos kimultát. Földi maradványai ió án d. e. 10 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira. Kalosi Gézáné sz. Ötvös Emília úgy leánya Róza, továbbá özv. Kálosi Márkné, és gyermekei Karolina, József, és ennek neje Kass Karolin, Ötvös Já­nos és neje Dömötör Emilia, gyermekeik Czeczilia, férj. Csete Lajosné, Vilma, férj. Nyáry Béláné, Géza, Ottilia, Mária és János szomorodott szívvel jelentik a szeretett férj, apa, fiú, testvér, nő és sógor : Kálosi Géza uszódi ref. lelkésznek solti e.-megyei főjegyző és papi gyam­egyleti pénztárnoknak f. hó 14-én d. e. 9-órakor 39 éves korában történt gyászos kimultát. Földi maradvanyai 16-an d. e. 10 órakor fognak örök nyugalomra tétetni.*) — Denndorf György keresdi ev. lelkész kocsival tör­tént feldőlés következtében elhunyt. — Nagy-szőllősről irják lapunknak: jan. i-én temettük el Ladányi Károly *) Bővebb necrologot kérünk. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents