Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-09-24 / 39. szám
ben tartását szokták hangsúlyozni a maguk érdekében, jgy tehát a korona is hangsúlyozhatja történeti jogainak fentartását. Nem azért, mert épen nagy szükség vol. na uralkodói megerősítésre, de Erdély sajátos viszonyainal fogva mégis szükséges a szakasz beiktatása, mert különben a többi felekezetek is kérhetnék az uralkodót, hogy mondjon le a főpapok irányában megerősítési jogáról. (Ugy van [Helyeslés 1) A többség elfogadja a bizottság inditványát. Ülés vége i órakor. Délután 5 órakor ülés folytattatik. Sept. 16. d. u. nyilvános ülés. Délután 5 órakor Vay báró elnök megnyitván az iilést, a külön bizottság munkálatának 16. szakaszánál, hol az egyházi hivatalok viselésére nézve a kormány annak beiktatását kéri, hogy előhaladott életkor, üdült betegség, katonai és oly mérvű polgári közszolgálat miatt egyesek egyházi hivatalok alól fólmenthetők, — a bizottság a kormány óhaját elfogadja. Hozzá szólnak Vay Béla báró, Révész Bálint, Beöthy Zsigmond, Molnár Béla, Ritóók Zsigmond, Ráday Gedeon, Soltész, Lukács Béla és Véghelyi Dezső. Végül a többség elfogadja a bizottság szövegezését. Következik a 40. szakasz, mely szerint fegyelmi vétségekre intés, feddés, 10 frtig terjedhető pénzbírság és hivataltól való megfosztás alkalmazható. Körmendy Sándor a 10 frtig terjedhető bírságot 50-re akarja emelni. Csider Károly szerint ez a vita tárgyat nem képezheti, mert 10 forintban mar a mult zsinat megállapodott. (Helyeslés.) Következik az 51. szakasz h) pontja, mely csak abban különbözik az előbbi szövegezéstől, mely igy hangzik : s az egyházkerületi közgyűlés felügyel az egyház autonomikus jogaira, intézkedik a kormányrendeletek végrehajtásáról, a mennyiben azoknak végrehajtása jogkörébe tartozik és azok egyházunk önkormányzati jogaival megegyeznek* hozzátétetett: »ellenkező esetben indokolt feliratot intéz a kormányhoz.® Vályi János kihagyatni kéri a megszorítást, — mert esetleg jöhetnek oly rendeletek, hogy nem is kell- válaszolni reá. Lónyay gróf: Ha valaki leír hozzánk és mi nem teljesíthetjük, hát az illendőség is azt hozza magával, hogy válaszoljunk levelére. György Endre szerint a beszúrás a dolog természetétől függ. Az idő, mikor a kormányleiratokat tisztelettel félretettük, már rég lejárt. Fejes István azt vitatja, hogy a kormány indokolasaban kifejtette, hogy ha egyszer felírunk és a kormány azt nem fogadja el, akkor mégis végrehajtani tartozunk. (Felkiáltások : indokolás nem jogi alap 1) Beöthy Zsigmond kifejti, hogy annyiszor irunk fel, a hányszor tetszik, s veszély nincs a szöveg elfogadásában. A többség a bizottság szövegezését fogadta el. A kifogásolt 87. §. i) pontjánál, mely szerint a közoktatás ügyeinek rendezése a kormány megjegyzése szerint csak az országos törvények korlátai között illetheti meg az egyházat, Fejes István indítványozza : hogy e szó elé * országos törvények* iktattassék a 3. §-nál elfogadott szöveg szerint "az alkotmányos uton létrejött országos törvények, jelesen az 1790/1 26. t. c. mint alaptörvény épségben tartásával4 , egyhangúlag elfogadtatott. A 174-ik szakaszt a többség elfogadja. A 231. szakasznál, mely az egyházgondnokok számadásainak megvizsgálásáról szól, s a melyből a kormány kihagyatni kéri azt, hogy a presbyterium az elmarasztalt gondnok vagyonára nézve netán szíigséglendő végrehajtás esetén a polgári hatóság segélyét a 140. és 141.-§. alapján felkéri. E szakaszhoz Molnár Béla, Ujfalussy, Lengyel Imre módosításokat adtak be. Hozzá szólnak Kovács Antal, Beöthy Zsigmond, Teleky Dénes, Lónyay Menyhért gróf, Vályi János, Ritóók Zsigmond. A többség az eredeti szövegezést fogadja el. Az úgynevezett uj szakasz elfogadását, mely az egyházi adók és illetékek behajtásáról szól, Lónyay Menyhért gróf ajánlja. Hozzá szólnak Ritóók Zsigmond, Pap Gábór, Mezey Albert, Farkas Albert, Kovács Antal, Vályi Lajos, Körmendy Sándor, Szász Béla, Miklovics Balint Horváth Mihály és Csider Károly. Ez alkalommal Sipos Pál, Kovács Antal és Vályi Lajos esperesek a papi és tanitói özvegy-árva-gyámintézeti tartozások, továbbá a fegyelmi és szolgalati váltságok polgári hatóság utján történendő behajtását sürgetvén, inditványoztatott, hogy a zsinat a feliratban kérje fel a kormányt rendeleti uton teendő intézkedésre a nevezett ügyekben. Mi is elfogadtatik és az előbbi pontban a bizottsági szövegezés helyett elfogadtatott Ritóók Zsigmond következő módosítása : Uj § s Az államhatalom segélye igénybe vehető : az illetékes egyházi hatóságok által kivetett mindennemű egyházi és iskolai adónak és szolgálmánynak.az egyházi tisztviselők és szolgák megállapított fizetésének és járandóságainak, az egyházi felsőbb hatóságok engedélyével egyházi célokra felvett tartozások és kamattörlesztések indokából az egyházat fenntartó tagokra adó alakjában kivetett járálékoknak, az országos közalap javára kivetett adóknak s felajánlott évi járélékoknak* stb. Továbbá igénybe vehető az állami hatalom segélye, ha az illetékes egyházi hatóságok által saját hatáskörűben hozott jogerős határozatoknak, melyek által az egyházi tisztviselő vagy szolga elmozdítása, felfüggesztése vagy állásába vissza- és behelyezése mondatott ki, az egyházközség, presbyterium, tisztviselő vagy szolga ellenszegül. A segély első fokon a presbj'terium a községi előljátóságtól, törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármestertől, másod fokon az egzházmegye és illetőleg esperes által a köz törvényhatósági főtisztviselőtől kérhető és az állam és hatóságai a végrehajtásban való segédkezést meg nem tagadhatjak. Ülés vége : ! /4 8 órakor.
