Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

Nyilvános ülés sept. 17-én d. e. 11 órakor. E nap gyűlt össze utoljára a mostani zsinat. Az iskola udvarán gyülekezve mindjárt sejtettük, hogy a mai nap meghozza a kezdet végét, mert Nagy Pétert, a remeken imádkozó erdélyi püspököt palásttal karján láttuk közeledni. A terembe felgyülekezve magunk is arról győződtünk meg, hogy ideje berekeszteni a zsinatot, mert különben a sok tag eltávozása miatt másnap a jegyzőkönyvet sem lehetett volna hitelesíteni. De nem is csoda, ha mindenki otthonában vágyakozott. A nagy elvi csaták lezajlottak, az iskolaügy letétele, az iskolatartási jognak a 3 §-ban körülirt védelme a felirati jog szabatositása, szóval az egész alkotmánytörvény elkészült s a birósági résznek néhány alárendeltebb pontja volt elintézetlen. A többség tagjai nyugodtan mentek haza, mert a fő dolgokat biztosították, ez apró kérdésekért nincs miért küzdjenek. A kisebbségi vélemény védői szintén így gondolkoztak: ha már a nagy kérdésekben megbuktunk, minek erőlködjünk a veszett fejsze nyeléért, mehet az is a többi után. Ez okból azután csak üres helye emlékeztetett számos eltávozott zsinati jó barátunkra. A válás, a bucsu hangulatát kelté Beöthy Zsigmondnak, a jegyzőkönyv hitelesítése s a tárgyalás megkezdése előtt, élőszóval előadott két indítványa, melyek közül az első a zsinat jövőjével, a második annak múltjával foglalkozik. Minthogy Beöthy szerént megeshetik, hogy a zsinatnak e 3 évi cyclus alatt össze kelletik ülnie, azt indítványozza, hogy ez esetben a következő gyűlés ne Debrecenben, hanem Budapesten tartassék. A második indítványa pedig az, hogy miután Debrecen, ugy első, mint mostani összejövetelünk alkalmával a zsinat tagjai iránt kiváló vendégszeretetet tanúsított: e szívességért jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét a zsinat. Mindkét indítvány vita nélkül elfogadtatott. Tóth Sámuel a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után különböző, a zsinathoz érkezett kérvényeket ad elő, melyek tárgyalás nélkül tudomásul vétetnek s a konventhez utasíttatnak. Tárgyalás alá vétetett ezután a birósági törvényjavaslat hátralevő része. Vita csak a 418. §-nál keletkezett, melyre a kormány felvilágosítást kérve azt kívánja, hogy soroltassanak elő mily nemű és természeszetü birósági eljárások azok, melyek a fegyelmi eseteken kivül akár törvényszéki, akár közigazgatási uton eddig gyakoroltaknak mondatnak s melyeknek érintetlen hagyása kivántatik? Erre nézve felvilágosításul azt mondja Ritoóh Zsigmond jegyző, hogy a szövegező bizottság dolgozott ki egy új §-t, melyben a kivánt részletes elsorolás meg van téve. Felolvassa e §-t. Beöthy Zsigmond nem hiszi, hogy azon általánosságban tartott elsorolással, melyet e §. felmutat, megelégedjék a kormány. Ha csak ily általánosságban maradunk, felhívjuk a kormányt arra, hogy e §-t ne szentesítse. A részletes elsorolás végett bizottságot kér kiküldetni, mely még a gyűlés folyama alatt beadhatná munkálatát s azt tárgyalhatnék is. Mezey Albert a részletezést mellőzve csak azt mondaná, hogy csak tisztán fegyelmi ügyek tartoznak ide, a bíróságiakat egészen mellőzné, a közigazgatási bíróságiakat pedig egyenesen a közigazgatási ügyek közé tenné. A részletezésbe könnyen belebonyolódhatnánk. Ritoók Zsigmond a 418. §-t, az ajánlott szerkezetben nem fogadja el. Nem fogadja el az ügyek elsorolásául szánt eme részt, hogy egyházi bíróságaink elé eddig a szoros fegyelmi ügyeken kivül tartoztak : az egyházközségi viszonynyal kapcsolatban levő anyagi ügyek és vitás kérdések ; továbbá mint székebiróságok és mint esküdtszékek is működtek : az erdélyi egyházkerületben pedig a hazassági ügyek szintén ezek elé tartoztak.4 Ezeket mind kihagyná s vagy az eredeti szerkezetet fogadná el s csak a feliratban részletezné ez ügyeket ; vagy ha már az elsoroláshoz hozzá fogunk, pontosan tegyük, hogy a biróság tudja magát, törvényünk szentesítése után, mihez tartani. Beöthyhez csatlakozik, bizottság kiküldését kéri. Az indítvány elfogadtatván a 418. §. szövegezésére Beötky Zsigmond elnöklete alatt Ritoók Zsigmond s Konc Imre kiküldetnek. P'olytattatván a tárgyalás számos §. változatlanul elfogadtatott a szövegező bizottság munkálatából, egy néhány pedig az ülésből kiküldött bizottsághoz utasíttatott. Végig tárgyaltatván a munkálat elnök az ülést félórára felfüggeszti, mig a bizottság munkájával elkészül. A félóra eltelvén, elnök újra megnyitja az ülést s Beöthy Zsigmond a bizottság elnöke előadja jelentését s felolvassa az általok szerkesztett szöveget a 4i8-§ra. A gyűlés tárgyalás alá vévén az előterjesztést némi vita s több felől jövő javítás után a 418. §-ra a következő szövegben állapodott meg: ,az egyházi hatóságnak az eddigi gyakorlat szerént is létező közigazgatás hatásköre, melynek részletei az egyházi alkotmány 6. 19. 41. és 51 -§ai szerént különben is az egyházmegyék és egyházkerületek szabályrendeletei által határoztattak meg, továbbra is érintetlenül meghagyatik. A többi hozzá utalt §-ra vonatkozólag még az alkotmánytörvény 4i-§ához n. pontul az egyházmegye hatásköréhez ez tétetett „a presbyterium feloszlatása s uj választás elrendelése. Majd ezen ülésről szóló jegyzőkönyv is elkészülvén, felolvastatott s hitelesíttetett. Báró Vay elnök jelenti, hogy az O Felségéhez felterjesztendő felirat is készen van és felhívja Tóth Sámuel jegyzőt annak felolvasására. A terjedelmes felirat, melynek kidolgozásáért a zsinat fáradhatatlan s a munka oroszlánrészét teljesitő Tóth Sámuelt méltó dicséret illeti meg, kellő világításba helyezi a leirattal szemben elfoglalt álláspontját a zsinatnak. Kitünteti a tett vál-