Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-10 / 37. szám

szempontból a királyi építészeti hivatal által megvizsgáltatta. A kir. mérnök jelentése alapján a templom bezáratása közigazgatási úton kimondatott. * Egy pánszláv pap, névszerint Boór Lajos a nyitrai ev. esperesség krajnai nagy és régi gyülekezetének lelkésze állt a mult hó 30-án a nyitrai kir. törvényszék előtt. Boór Podkilava község gyűlésén, sőt magán az egyház szószékén is magyarellenes izgatásra vetemedett, különösen pedig a magyar köriratu községi pecsétek ellen izgatott. A községi elöljáróság ugyanis hatósági rendelet folytán magyar köriratu pecsétet készíttetett, Boór Lajos lelkész ezért a községi birót az egybegyűlt lakosok jelenlétében lehordta, mondván : »hogy merészelt magyar köriratu pecsétet csináltatni, mi tótok vagyunk, nekünk nem kell magyar pecsét; különben pedig — úgymond — lesz gondja, hogy a 4 frt költség a biró számadásának előterjesztése alkalmával el ne fogadtassék,4

Hasonló módon izgatott a magyar alkotmány és hatósági intézkedések ellen. A tárgyalás nagyszámú közönségnek jelenlétében tartatott meg. Rákócy József mint elnök, Zachar Gyula és Prónay István mint birák szerepeltek a végtárgyalás alkalmával. Boór Lajos a btk. 172. §-a értelmében az állam és hatóság elleni izgatás vétségében mondatott ki vétkesnek, s egy évi államfogház és 500 frtnyi pénzbüntetésre, behajthatlanság esetében pedig még 50 napi fogházra Ítéltetett. A közvádlói tisztet Csenkey Géza kir. ügyész végezte, védő dr. Mudrony pozsonyi ügyvéd volt. Vádlott felebbezett. Sajnálattal és másrészről mégis elismeréssel vesszük tudomásul a kir. törvényszék ama szigorú, de igazságos Ítéletét. Sajnáljuk, hogy egy evangelikus lelkész annyira megfeledkezik magáról, hogy egy, a büntető-törvénybe ütköző kihágást követ el ; de másrészről elismeréssel tartozunk a bíróságnak, hogy a törvényt egész szigorában alkalmazza azon egyén ellen, a kinek államellenes izgatásai, állásánál fogva mindenesetre súlyosabb beszámítás alá esnek. íme, a jelen eset is meggyőzheti Felvidékyt, hogy igaza van Ballagi Gézának, midőn vele szemben azt állítja, hogy az izgató lelkész megfenyitéséről nem volt szükség a büntető törvénykönyvnek külön szakaszban intézkednie : a törvény jelen szerkezete mellett is lehetővé van téve az államellenes iizelmekben résztvevő lelkészt súlyosabban büntetni, mint azokat, a kiknek agitatiói kevésbé veszedelmesek. * A temesvári nazarénusok, kik újhitűek neve alatt ismeretesek, — mint az Arad és Vidéke írja, — annyira felszaporodtak, hogy a gyárkülvárosban telket vásároltak s azon tágas imahazat építettek, mely már közel van befejezéséhez. Az imaházat a napokban az újhitűek szertartása szerint, fel is fogják szentelni. * Nazarénus temetés volt e héten Berettyó-Újfaluban, melyet különössége miatt — a „Sárrét* szerint — számos kíváncsi nézett. Az uj szekta egy előkelőbbjének egyik családtagja halván meg, az elhunytnak nem harangoztak, papot, kántust a temetésre nem hívtak. Minek harangozzanak, ugy mondák, midőn már ugy sem hallja, á ki e világból elköltözött : ez volt a laconicus válasz a kérdezősködésekre A halott festetlen deszkakoporsóban volt kiterítve ; felette a családfő mondott halk imát. Erre a koporsó fedele feltétetvén, leszegezetlenül tették kocsira, s a legnagyobb csendben, a hozzátartozók kísérete nélkül, vitték ki a reggeli órákban az öröknyugalom helyére. * Gyászhírek. Kolozsvárt az ev. egyház derék első papja elhunyt, özvegyet és nagy családot hagyva hátra. Hozzánk beküldött gyászjelentése igy szól: A helybeli ág. hitv. ev. egyház tanácsa, a gyász mély fájdalmában tudatja, hogy tisztelt főpapja, az egyháznak 22 éven át volt lelkipásztora, néhai Mdday János, életének 57-ik évében, folyó hó 2-án szívszélhűdés következtében bevégezte munkás életét. Hűlt tetemei folyó hó 4-én d. u. 4 órakor fognak az ágost. hitv. ev. egyház templomából, felettök tartandó gyászima után, az örök nyugalomnak átadatni, mely végső tisztelettételre szomorúan meghívatnak hívei, barátai és ösmerősei. Kolozsvárit, 1882. sept. 2-án. — Simó Sándor kézdimartonfalvi ref. lelkész neje, szül. Kovács Anna m. hó 13-án élte 68-ik, boldog házassága 41-dik évében elhunyt. — Bodor Mózes, a sepsi-egyházmegye angyalosi ref, gyülekezetének lelkésze m. hó 26-án 67 éves korában 4 havi súlyos szenvedés után meghalt. Özvegyén s testvérén kivül két gyermeke gyászolja, kik közül Bodor Domokos a székely-Mikó-collegium jelenlegi igazgató-tanára. A derék lelkipásztornak, ki 40 évig híven dolgozott az Ur szőllejében, temetése 28-án ment végbe, mely alkalommal Csiszér Gábor esperes és Kis Lajos étfalva-zoltáni lelkész tartottak beszédeket. Béke hamvaikra 1 * Kallós Lajos köz- és váltóügyvéd, debreceni ref. főiskolai jogtanár, a magyar tud. akadémia levelező tagja, f. hó 2-án 63 éves korában a jobblétre szenderült. A köztiszteletben állott derék tudós 30 évig működött a tanári pályán mint a magánjog tanára. Temetésén e hó 4-én K. Tóth Mihály emelkedett szellemű megható egyh. beszédet tartott, aztán Balogh Ferenc gyönyörű beszédben ismertette az elhunytnak életpályáját. Kallós 1853-ban kezdte debreceni tanárságát; aztán 5 évig szünetelt a jogakadémia, s csak 1861-ben nyilt meg újra, s Kallós lőn annak éltető-leikévé. Balogh erenc szépen jellemzé a boldogultat, elmondván, hogy Kallós szerette szaktudományát, a magánjogot, pontosság és buzgalom tanarkodásában, felsőbbjei és tiszttársai iránti mély tisztelet és méltánylat, ismertető vonásai jellemének; tudományos és elvi meggyőződéseit nem adta fel soha, s mindig eszményi világnézletnek hódolt; a magyar prot. autonomia szentelt vívmányaiért lángolt, s a debreceni jogakadémia létjogáért 1875-ben is merész hangon szólalt fel az Evangy. Prot. Lap hasábjain. Igaz protestáns volt — igy szólt róla Balogh p. — egyik utolsó példanya a mult századi puritán világi jellemeinknek. Áldás emlékére 1 NECROLOG. J - o Az Úrnak egy elnyugodott öreg szolgajárói akarok nehany sorban megemlékezni, kinek mindaz életben, mind a papi pályán töltött hosszú évei, tanulságul szolgálhatnak mindnyájunknak. Ez öreg szolga Oláh Sándor, a veszprémi egyh, megyében levő csurgói ref. egyháznak ez évi julius hó 25-én elhunyt lelkésze.