Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-10 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. !Rtl SZERKESZTŐ-és K1ADÓ-HI VATA L : IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1, em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példám. yokilsiaLl mindég- szolg-0illia.t-iJ.nlc_ "^86 Azon t. előfizetőink, kiknek előfizetősök lejárt, annak megujitására felkéretnek. Kopott fegyver. fia a kath. Róma napjainkban még világi hatalmasság volna s valamely lehető ellenségének várai bevételére seregét ódon, jelenleg használatban már nem levő hadi szerekkel, például „catapultákkal" és „balistákkal" küldené ki. akkor bizonyos, hogy nemcsak a mai hadászat szakemberei, hanem az egész közönség Róma ily ügyetlenségét vagy nagyon boszantónak, vagy felette nevetségesnek találná. Igen, de a kath. Róma ilyesmit valóban naponta és szemünk láttára tesz. Nem ugyan katonai csatázásban, hanem a szellemi élet harcterén. E talajon dacára annak, hogy azon a miveltség nagy haladást tett, hogy a társadalmi viszonyok tetemesen változtak, hogy a világnézlet s igy a vallási fogalmak is egészen mások napjainkban mint hajdantan : mégis sajnálandó szívóssággal oly fegyverekkel lép fel, melyeknek a középkorban igen, de jelenünkben semmiféle értelme nincsen és melyek minden körülmények közt csak kopottaknak tekinthetők. Avagy nem kopott fegyver-e az, melyet egyebek közt a siklósi r. kath. alesperesi kerület papsága az 1868. évi LIII. t. c. 1 —18. és az 1879. évi XI. t. c. 53 ik szakaszainak megváltoztatása és a polgári házassági törvényjavaslatnak mellőzése tárgyában pár hét előtt a képviselőházhoz beterjesztett kérvényében használ. E kérvény ugyanis azon sérelmek ellen, melyek állítólag a kath. egyház irányában elkövettettek, azzal védekezik, hogy a kath. vallás kulturális küldetése annak „nemzetfönntartó* minőségében áll; hogy jelesül Magyarországban a katholicismus az „egyedüli bástya, mely mögött a magyar, magyar és szabad maradhat Nem sok kell annak fölismerésére, hogy ezen határozott, igazságában legkevésbbé sem kételkedő állítással a honi protestánsok megfélemlítése s az egész közönség elvakitása céloztatik. Megdöbbenjünk-e: Azt hiszem, hogy ne! Szójátéknak véve a fennebbieket, igaz, én is hajlandó vagyok a katholicismust oly bástyának tartanig mely mögött a magyar, magyar és szabad maradhat; de csak ugy, ha a nemzet és a szabadság e bástyán kívül vagy belül, a katholicismus azonban mindig annak; ellenkező oldalán tanyázik. Egy és ugyanazon helyen huzamosb időn át bajosan férnek öss^e, mert céljaik gyökeresen különbözők..-.:- 1 •' t ,V- , t Különben az/ügy sokkal fontosabb, semhogy illenék azt puszta szójátékkal elintézni akarni. Szükséges ' itt * a történelem tanúbizonyságaihoz folyamodni. Ezek legigazabban kitüntetik, váljon áll-e az, hogy a katholicismus katexochen nemzet- és szabadság-fenntartó. E célból minden mást mellőzve, oda megyünk ahol a nemzet sorsa Rómától távol legtartósabban ringatódzott a kath. atyáskodás bölcsőjében, Spanyalországba. Itt 1478. év táján a nemzeti és egyéni szabadságról e vallás őrei ugy gondoskodtak, hogy Torquemada katonáktól kisérve bejárta az országot s az egyes községekben 30 napi kegyelemidőt hirdettetett a megtérésre. Ki 73