Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-22 / 4. szám

suk törvénytelen és ez megkötött házassági viszonyukat jogilag nem bonthatja fel. Ha a felek Önkényüleg kü­lönváltak, jogosítva vannak a törvény utján elégtételt szerezni. A férj vádat emelhet hűtlenné lett neje ellen és a nő férje ellen az uj büntető törvénykönyv alapján, melyben a házasságtörés és szemérem elleni vétségre büntetés állapittatik meg ; de a lelkész nem oldozhatja fel a viszalyos házas feleket törvényes hazassági kötel­mük alól. Pedig tényleg feloldozza, ha tudatával birván, mi szerént a házasság sem halál, sem törvényszéki ité let által felo dva nincs : a született gyermeket a házas­ság jogi érvénye mellett is törvénytelennek jegyzi be. Mindazok az egyéni okok, melyek egyes lelkész­tarsaimat a férjétől különvalva élő nő született gyerme kének törvénytelenek rovataba vezetni inditjak, előttem is ismeretesek ; de nézetem szerént az a férj, kit hűtlenné lett neje elhagyott, anyagi és erkölcsi indokok altal is nagyobb mérvű kényszert érez törvényes elégtételt keresni, ha tudja, hogy különválva élő nejének szüle­tendő gyermekei az ő nevére iratnak a törvényesek rovatába, mint az esetben érezne, ha tapasztalná, hogy a lelkész segitend baján az által, hogy nejének gyer­mekeit törvény teleneknek itéli el. A lelkész ezen eljá­rás a mellett a férj teljesen feloldottnak véli magát ha­zassági köteléke alól, és ha könyelmüségre hajlammal bir, vagy rideg elvonultságban vagy tiltott viszonyban marad élte végéig a nélkül, hogy a törvényes utat fel­keresné. Ez által pedig csak sokasodik a tiltott viszonyok és ágyasságok száma. Létezik még egy harmadik egyén is, kinek érde­két szamitáson kivül hagyni annyi, mint azt egész életére megbélyegezni és e harmadik egyén a született gyermek, a ki éppen nem vádolható bűnnel, és ha törvénytelennek iratik be, anyja bűnéért kénytelen a megbélyegzés szé­gyenét egy egész életen át hordozni. Mar pedig isme­retes az a közpéldabeszéd: Inkább 99 bűnös nyerjen kegyelmet, mint egy arlat'an elitéltetést. Tapasztalas igazolja, hogy nem minden esetben a nő részére számitható bűn a térjétől különválás, mivel van oly férj, ki nejét üldözi és kényszeríti a tőle kü­lönválásra, sőt képes még saját gyermekének törvé­nyességét is kérdésessé tenni azért, hogy gyűlölt nejére szégyent hozzon és attól meneküljön. Ha tehát egyenlő mértékkel akar a lelkészi hivatal mindkét félnek igazsa got szolgáltatni, ezt nézetem szerént ugy teheti, hogy a férjnek nem nyújtja azon kedvezményt, mely őt kü­lönvalva élő neje elkövetett vétkeinek egész felelőssége alól feloldozza, hanem mindazon gyermeket, kinek tör­vényes szülői a hazassági bizonyítvány altal mint há­zastársak igazolhatók, tekintet nélkül a különvalasra a születtek törvényes rovataba törvényes apja és anyja neve alatt jegyzendi be. Ez egyéni, de e. megyénk lelkészi értekezlete által is elfogadott és helyeselt nézetem. Tatay Imre, székesfejérvári ref. lelkész. KÖN Y VISM ERTET ÉS. Gyakorlati Bibliamayyar ázatok Negyedéves szak­folyóirat. Szerkeszti és kiadja : Garzé Gyula, a békés­gyomai ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. Ló'munka­társak : Könyves Tóth Kálmán, laczházai ref. lelki­pásztor-, liurakónyi Kristóf, bóhónyei ref. lelkipász­tor Előfizetési ára : egész évre "2 frt ; félévre 1 frt. Bé­kés-Csabán 1881. Nyomatott Takáts Árpád könyvnyom­dájában Megjelent az első évi folyam, 4. szám. Hogy az elmúlt év egyház-irodalmi termékeire ál­talában visszatekintsünk, igen sok körülménynél fogva nem tehetjük. Pedig bizony nem ártana egy kis birála­tos öszegezés, aztán a t mérleg* megallapitása és itt a nyeremény, ott a károsodás, hanyatlás feltüntetése. Azt tartom azonban, hogy nagyon elhibázott lé­pés lenne, ha az uj évet anélkül kezdenők meg, hogy a mult év prot. egyházi irodalmi termékei közül, egy uj, hasznos, időszerű vállalatot, a »gyakorlati bibliama­gyarázatok* c. szakfolyóiratot, melyet határozottan nye­reségnek kell tartanunk, ki nem emelnénk. Nyeremény pedig e vállalat a gyakorló prot. lel­készi testületre nézve, és a prot. irodalomra egyaránt. A gyakorló lelkipásztornak, ha csak egy szemernyi nemes ambitió, hatni és szerény környezetében némi­némi használni akarás vágya van benne, mint Lévay Lajos tisztelt barátom tanulságos »leveleiben* feljegyez­gette, annyi apró-cseprő, pepecselésszerű dolga van, hogy annak se vége, se hossza, se szeri, se száma. Leglénye­gesebb dolga azonban, mindenesetre híveinek vallás­erkölcsi építése, a gyülekezet szellemi, értelmi fejlesztése, E célját tapintatos, jóravaló alkalmi beszédek, jó irányú iskola felallitása és fenntartasa s az altal éri el, ha az apostol utasítása szerint , magát mindenekben például adja a gyülekezetnek*. Említhetném még az iskolai könyvtárak szervezését, confirmatiói oktatást, szigorú kezelését az egyházi vagyonnak s több effélét; de eze­ket rendre, hivatásszerűen elszámlálta s a mit még meg nem figyelt és el nem beszélt volna, óhajtandó, hogy folytatólagosan mondja el a beállott év folyama alatt Lévay barátom Én maradok csak a fentjelzett teendők mellett s éppen most kiemelem azok közül is az egy­házi beszédek és helyes bibliamagyarázatok által való működést. Ezt némelyek igen könnyűnek^ én szerfelett nehéz szellemi foglalkozásnak találom. S azt tartom, hogy egy ezerfelől igénybevett, kivált fiatal gyakorló pap, mint azt szinte Lévay és Czinke tiszttarsaim megjegyez­ték, saját konyhájáról alig láthatja el hallgatóit, hacsak nem oly könnyű vérű, hogy akármiféle sületlenség eket kész feltálalni. Tehát segédkönyvekre van szüksége. Minél komo­lyabban s lelkiismeretesebben veszi hivataloskodásának ezen ágát, annál többre ; hogy kifogyhatatlan, kimerít -hetlen legyen, mint a jó gazda éléstára. Predikációs

Next

/
Thumbnails
Contents