Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-22 / 4. szám

könyvet azonban, azt kaphat bőséggel; kivált ha kellő útbaigazítás s irányadás nélkül indul el a könyvárusi jegyzékek után, „szükségtelenekre is elszórhat néhány frtot.® De jó bibliamagyarázatos könyvet, azt már, magyar nyelven, keveset kap. És épen ez volt és ez ma is egyik oka annak, hogy sokan még most is az elavult, érthetetlen kátémagyarázattal untatják a hallgatókat. Mar pedig akár ide, akár oda, nekünk egyedüli szent könyvünk a biblia. Igen 1 a biblia, ez a kiaknázhatlan kincsbánya ; ez a kimerithetlen forrás, melyből mindig uj, becses dolgokat, tárgyakat, eseményeket meríthetünk, folyton folyva tartó változatosságban . . . S nekünk, kik e szent könyvre esküdtünk, fő dolgunk ezt értelmezni, magyarázni és ennek örök szép eszméit, elveit életszabályül tűzni hallgatóink elé. Ezen bibliamagyarázatokhoz szolgál már segédkönyvül a Garzó által szerkesztett : »Gyakorlati bibliamagyarázatok.'1

És e szép célnak e vállalat valóban megfelel. De szükség is van reá ; mivel a káté helyett a zsinat is a bibliát fogadta el a vasárnap délutáni magyarázatok alapjaul. S igy megszüntette azon visszásságot, hogy maga a szent könyv helyett, egy hibás,, zavart kivonatot fejtegessünk évről-évre, vasárnapról- vasárnapra. A most bemutatott szakfolyóiratban magyarázva vannak: Mózes első könyve; Sámuel első könyve ; Zsoltárok könyve ; Dániel könyve ; Pál első levele Timotheushoz ; Júdás közönséges levele ; a Prédikátor könyve s mind a négy füzetben első helyen : a biblia népszerűen, érthetően, tanulságosan keresztülvitt ismertetése. A munkatársak nevei a legnagyobb ajánlatot képezik a vállalat pártolásra méltó volta mellett. A szerkesztő mellett Könyves Tóth Kálmán, Barakonyi Kristóf, Haan Lajos, Korén Pál, mindannyian előnyösen ösmert és tisztelt egyének egyhazirodalmunk terén. Jövőre még többet igér a szerkesztő-kiadó, mint az első évfolyamban adott, mert igér annyi magyarázatot,, mindig előre, a mennyi ünnep- és vasárnap van az év folyamában.':. Miután én már használtam ezen magyarázatokat, s magam is okultam belőlök, jó lélekkel merem ezeket ajánlani vezér és segédkönyvül minden gyakorló lelkésztársaimnak. Némelyik magyarázat kis é terjedelmes, hosszadalmas ; de nem nehéz megrövidíteni. S minden magyarazat egy-egy kis homiliat képezvén, igen kevés módosítással rendszeres egyházi beszédekké alakithatók át. En óhajtom, hogy e bibliamagyarázatok szellemében minden protest. templomi szószéken hallható legyen a bibliamagyarázat, hogy a káté által az istenháza szerelmétől elidegenített hívőket e tapintatos, életre ható s életet keltő magyarázatok által megnyerhessük s vissza édesgessük a templomba. Nekem erős hitem, hogy az itt ajánlott módon az sikerülni is fog, csak magunk ne csüggedjünk és meg ne restüljünk ; hanem tegyük azt, a mit a nagy Révész Imre tett hajdan Újvároson, midőn egy úrnő le akarta beszélni a bibliamagyarázatok tartásáról, mert — u. m. az úrnő — nem lesz hallgatójuk a magyarázatoknak. „Ha senki sem lesz — mondá a törhetlen buzgalmu lelkész — akkor is magyarázom a bibliát, a kantornak és éneklő gyermekeknek ; ha azok sem lesznek, a puszta falaknak; mégis magyarázom.1 Nálunk ugyanis protestánsoknál, talán szégyen is kimondani, számos helyt a vasárnap délesti istenitisztelet csakis egy imából áll. Az illető lelkészek eljárásukat azzal vélik indokolni, hogy: ,úgy sem jár senki;4

vagy „úgyis kevesen járnak templomba4

. . . Nem gondoljak meg, hogy azért nem sietnek a hivek a templomba, mert a Tisztelendő uram nem igen buzog a készülgetéssel; hanem csak úgy tél-túl, félvállról veszi a vasárnap délutáni istenitiszteletet. Legyen csak bennünk az a törhetlen buzgalom, kitartás, mely volt Révész Imrében s készülgessünk lelkiismeretesen, kiérzik azt a hivek beszédünkből s ha egy-kettő elviszí a közhelyre, hogy mily épületes magyarázatot tartott a lelkész a biblia ez vagy ama része felett, mindjárt számosabban húzódnak a templom féle. Nyaratszaka bizony igy sem számolhatunk sok hallgatóra ; de a munkaidő megszűnésével legalabb megnépesednek, ha bennünk látják a hallgatók a buzgalmas, szorgalmas előkészületet, templomaink . . . De ha magunk sem igazi hévvel ünnepeljük a vasárnapot, akkor ne sürgessük a laikusokat, a hallgatókat, hogy ők meg valami nagy tempóval ünnepeljék. A vasárnap ünneplésének hathatós eszközéül ismételten is ajánlom : „a gyakorlati bibliamagyarazatokat.8 Görömbei Péter. BELFÖLD. Nyilt viszonválasz nt. Mockovcsák J. zólyomi főesperes urnák. Ntü ur 1 E lapok mult évi 51-ik számában megjelent válaszát csakis e napokban olvashattam, — ez az oka, hogy arra csakis most válaszolhatok. Őszinte lélekkel mondhatom, hogy válaszával szemben hallgattam volna, — mert a végnélküli szóváltások barátja nem vagyok — ha a minden utógondolat nélkül, csakis magával a tárgygyal higgadtan foglalkozó nyilt levelemre adott valaszában Ön a valósággal nem egyező állításokhoz nem folyamodik. Önnek az 1879-ben szentesített papvalasztási szabályzatra vonatkozó s az enyémmel homlokegyenest ellenkező fölfogása s értelmezése az Ön szempontjából helyes lehet, mert lehetnek egyének, kik a törvény által nem tiltott cselekvényeket törvényeseknek tartják, — és mert a törvényt annak betűje és szelleme szerint lehet értelmezni. De a betű öl, — a szellem az, mely elevenít. Ha a papválasztási szabályzat megalkotásának előzményeit, — annak szellemét és célját tekintjük, — ugy